A Világgazdasági Fórum (WEF) készített jelentést az európai vonatozás színvonaláról, amelyben a szolgáltatásokat különböző szempontok, például pontosság, sebesség és ár alapján rangsorolták. Ebből feketén-fehéren látszik, hogy a Balkánon különösen rossz a helyzet, míg Hollandiában, Finnországban, Németországban és Spanyolországban egy élmény a vonatút.
Balesetek tömkelege
A kutatásban kitértek arra, hogy Albániában például egyetlen személyszállító vonat közlekedett 2019. november és február eleje között, mert nem volt elég forrásuk az üzemanyag megvásárlásához. Az állami tulajdonban lévő vasúttársaság, a HSH nem tett hivatalos értesítést a szolgálat felfüggesztéséről, az emberek a közösségi oldalakról tájékozódtak, amikor újraindultak a járatok. A WEF jelentése Albániának 7-ből 1,2 pontot adott, így Szerbia mögé került, míg Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia kettő pontot kaptak. Az Európai Bizottság szerint a vasúti szolgáltatások az EU-tagállamok közül Bulgáriában, Romániában, Szlovéniában és Görögországban a legrosszabbak, így talán nem meglepő, hogy a sérülésekkel kapcsolatos események és jelentések száma is ott a legtöbb. Az Európai Unió Vasúti Ügynökségének legutóbbi jelentése szerint az összes közép- és keleti tagállamban magas a balesetek, sérülések átlaga: például Magyarországon és Bulgáriában háromszor, Romániában és Észtországban ötször nagyobb, mint az EU átlaga.
A vonatok a múzeumba valók
Nem a biztonság az egyetlen, amivel problémák vannak, hanem a gyorsaság és a jármű korszerűsége is. Az Euronews például úgy fogalmaz, hogy egyes szerelvényeknek már múzeumokban kéne lenniük, nem a síneken, “napi” használatban. Bulgáriában a vonat hetente háromszor jár, és egy 34 kilométeres szakaszt Kjusztendil és Gyueshevo városai között 1 óra 40 perc alatt tesz meg, de Romániában sem sokkal jobb a helyzet. A jelentés szerint az infrastruktúra rossz állapota miatt a vonatok maximálisan 25 kilométer per óra sebességgel tudnak haladni, bizonyos szakaszokon 15 kilométer per órára kell lassítaniuk – nem egy sétagalopp, a késésekről nem is beszélve. Bezzeg a többi vonat akár 120 kilométert is megtesz 2 óra 58 perc alatt, átlagos 40 kilométer per órás sebességgel.
Szétesnek a szerelvények
Az olyan országokban, mint Bulgária vagy Románia, a 2000-es évek elején leselejtezett (használt!) francia, angol, német vagy dán vonatok járnak naponta, az unió határain kívül azonban a helyzet tovább romlik. Valon, az albániai Durresből származó gépész elmondta az Euronews-nak, hogy minden vonat erodálódik, rongálódik: egyes kocsikban nincs világítás, kitörnek az ablakok, a mozdonyok szétesnek, és még sorolhatnánk. Moldovában a szovjet korszak gépeit használják az 1960-as évektől származó vasúti kocsik mellett, ahol az utasok fapadokon ülnek. Nemcsak a helyi, a nemzetközi vonatozásnak is vannak hiányosságai: az elmúlt évtizedben a Szarajevót Belgráddal, Zágrábba vagy Budapesttel összekötő járatokat megszüntették.
Beindulnak a fejlesztések?
Az információk szerint jelenleg komoly munka folyik az infrastruktúra korszerűsítésén az EU pénzeszközei révén. A cél az, hogy ezeket a hálózatokat az európai szabványokhoz igazítsák, és a vonatok egyes szakaszokon akár 160 kilométer per óra sebességgel is haladhassanak. Észak-Macedóniában, Szerbiában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában például új kínai, orosz és spanyol kocsiállományt vásároltak, és az EU fő törekvése, hogy erősítse a transzeurópai közlekedési hálózatot, csökkentse a biztonsági és sebességbeli különbségeket a többi helyen.