Az Észak-Koreai Demokratikus Népköztársaság a világ egyik legelzártabb országának számít: még a belföldi utazás is szigorú szabályokhoz kötött, külföldről beutazni pedig szinte lehetetlen. Egy 25 éves orosz állampolgár, Jurij Frolov még tinédzserkorában, 2015-ben és 2016-ban két hetet töltött a zárt országban középiskolás diákként: élményeiről a CNN-nek mesélt.
Szolidaritás Észak-Koreával
Jurij érdeklődését az elzárt ország iránt egy dokumentumfilm keltette fel, amely Észak-Koreát a kapitalista szomszédai által ostromolt áldozatként mutatta be. Jurij ezután kíváncsiságból csatlakozott egy “Szolidaritás Észak-Koreával” nevű csoporthoz a VKontakte-on (a Facebook orosz megfelelőjén) keresztül. Ebben a csoportban böngészve talált lehetőséget arra, hogy részt vegyen a Songdowon Nemzetközi Gyermektáborban, amely Észak-Korea keleti partján, Wonsanban került megrendezésre. Körülbelül 500 dollár (a mai árfolyamon mintegy 180 ezer forint) fedezte a 15 napos út minden költségét. Szülei beleegyezése után Jurij egyedül utazott Szentpétervárról Vlagyivosztokba, ahonnan a többi táborozóval és a Kommunista Párt tisztviselőivel együtt indult útnak Észak-Koreába.
Alig találkoztak észak-koreai gyerekekkel
A Songdowon Nemzetközi Gyermektáborba érkezve Frolov és csoportja meleg fogadtatásban részesültek. A táborban több országból, például Laoszból, Nigériából, Tanzániából és Kínából is érkeztek résztvevők. Az észak-koreai gyerekekkel azonban csak a tábor utolsó napján találkozhattak:
valószínűleg azért, hogy ne legyen alkalmuk valós tapasztalatcserére.
A program többnyire tipikus nyári tevékenységekből állt, mint például strandolás és homokvárépítő versenyek. Voltak azonban különleges, más országokra nem jellemző elemei is: a táborozóknak reggel hatkor kellett felkelniük, és le kellett takarítaniuk az egykori észak-koreai vezetők, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil szobrait annak ellenére, hogy az emlékművek folyamatos karbantartás alatt álltak.
A tábori program tehát a szigorú kontroll, a propaganda és a nyári szabadság különös egyvelegéből állt össze. Az egyik furcsa tevékenység során a táborozók egy számítógépes játékot játszottak, amelyben egy harckocsiban lévő hörcsöggel kellett elpusztítaniuk a Fehér Házat.
Nagyon nehéz bejutni az országba
Frolov tapasztalatai megmutatják, hogy az észak-koreai rezsim hogyan próbálja formálni a fiatalok gondolkodását és lojalitását, miközben korlátozza a személyes szabadságukat. Bár a szokatlan ételek és a szigorú időbeosztás kihívást jelentettek számára, Frolov visszatért a táborba a következő évben: részben a Kommunista Párt szervezése miatt, részben pedig azért, mert nem szeretett volna nemet mondani a lehetőségre.
A koronavírus-járvány előtt az Észak-Koreába érkező turisták legnagyobb része Kínából érkezett, a pandémiát követően azonban az orosz állampolgárok előtt nyílt szabad út. Idén 100 orosz utazó elsőként léphetett be az elzárt ország területére a lezárás után: ez sokak szerint az orosz és az észak-koreai rezsimek között lévő kapcsolat elmélyülését jelzi.