A magyar történelemben olyan időszak is volt, mikor a Balaton nem számított olyan értékesnek, mint manapság. Egykor a magyar tenger nem az a népszerű üdülőhely volt, amelynek ma ismerjük, sőt, kis híján le is csapolták a tavat. A sűrű nádasokkal borított állóvizet veszélyforrásnak tekintették. Ráadásul a déli parton folyamatosak voltak az áradások – írta meg a Maxi Newz.
Régen sokkal nagyobb volt a tó
A tó kiterjedése is sokat változott az évszázadok során, és számos szabályozási terv is készült a magyar tengerrel kapcsolatban. Ha régi térképeket nézünk, láthatjuk, hogy a Balaton sokkal nagyobb volt, Tapolcáig is elért, és a partvonalai is sokkal szabálytalanabbak voltak.
A fürdőkultúra a 19. században jelent meg, és a Balaton felvirágoztatásáért már Széchenyi István és Kossuth Lajos is sokat tett. Azonban, mielőtt a fürdőkultúra messze földön híressé tette volna a magyar tengert, a 18. században az a terv született, hogy a Balatont lecsapolják.
A helyén termeszteni akartak
A 18. században, Mária Terézia uralkodása idején az volt a terv, hogy a fölöslegesnek ítélt tó nagy részét eltüntetik. A birodalomnak új termőterületekre volt szüksége, ezért 1766-ban már a konkrét terv is megszületett a tó eltüntetéséről. Ezzel 129 ezer hol terület szabadult volna fel a mezőgazdaság számára.
Ahogyan az a Múlt-koron olvasható, Krieger Sámuel Balaton-térképe „a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik”, mivel elsőként ábrázolta valósághűen és részletesen a tavat. Ez a térkép a Balaton lecsapolásának tervezése során készült, és a hozzá tartozó leírásokkal együtt hiteles dokumentuma annak, hogy milyen volt a Balaton és környékének természetes állapota a 18. században – írja Török Enikő a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán.
Ekkor a Balaton a 17. századi vízszintmegemelkedés után már csúnyán elmocsarasodott, a terv pedig az volt, hogy három lépcsőben csapolják majd le a megmaradt vizet.
Az Országos Levéltár őrzi a térképet
Emiatt a terv miatt készült el tehát a Balaton első részletes és pontos térképe. A térképből négy példány létezik, amelyek közül kettőt csak szakirodalomból ismerünk, különösen Cholnoky Jenő leírásaiból. A négy térképből az egyik, a “Mappa geographica exhibens situm lacus Balaton cum vicinitatibus suis una et projecto quod derivanda aquarum copia et navigatione in partibus his institunda elaboratum est” című példány az Országos Levéltárban található.
A projekt el is indult, de végül szerencsére a helyiek ellenállása miatt nem tudták kivitelezni.
Ha sikerült volna a kivitelezés, csak egy egészen apró mini Balaton maradt volna a helyén.