Keszthely a Balaton-part második legnagyobb városa, amely évente megszervezett kulturális programjaival, számos múzeumával, az Agrártudományi Egyetemmel és fejlett iparával a térség központi települése. Cikkünkből megtudhatod, hogyan nyerte el Keszthely a mai arcát, és azt, hogy mik azok az ismert és kevésbé ismert látnivalók a környéken, amelyeket nem érdemes kihagyni.
A környék már a kőkorszakban is lakott volt, majd Tiberius császárral a fejlett római ipar, mezőgazdaság és kereskedelem is a térségbe érkezett. A birodalom két fontos kereskedelmi és hadiútvonala éppen a mai Fenékpuszta területén keresztezte egymást, így fontos csomóponttá vált, több településsel, az itt lakó római polgárok emlékét temetői sírfeliratok őrzik. Keszthelyt a törököknek sem sikerült bevenniük, hiába próbálták, és a 17. század közepén a belváros köré épített fal mögött élőket mentesítették az úrbéri fizetségektől.
A város későbbkülönféle földesurak tulajdonába került, tőlük vásárolta meg Festetics Kristóf a birtokaikat, végül teljes Keszthely tulajdonosává vált. A Festeticsek ezután mindent megtettek annak érdekében, hogy elvegyék a városlakóktól frissen szerzett kiváltságaikat. Fáradozásaik révén a 18. század végére a városlakók mindösszesen lakóházaikat birtokolták, szabad földjeik mindegyike a Festetics családra szállt, jogaikat erősen megcsonkították. Mindazonáltal az is a Festeticsek számlájára írható, hogy a város egy uradalom központjává vált, tele iparosokkal, egyre növekvő lakossággal, Festetics Kristóf kórházat, Pál gimnáziumot, György főiskolát alapított, valamint könyvtárt hozott létre és támogatta az irodalmi életet.
Ahhoz, hogy Keszthely fürdővárossá válhasson, eleinte kifejezetten szerencsétlennek tűnő helyzetek kellettek. Először is a Déli Vasutat úgy építették meg, hogy Keszthely névre hallgató megállóját valójában a tíz kilométerrel arrébb lévő Balatonszentgyörgyre telepítették, így a keszthelyieknek több mint 25 évet kellett várniuk, amíg megkapták az igazi, saját vasútállomásukat. Aztán mivel a 19. századi iparosodás elkerülte a várost, tovább lassult a növekedés. Végül az egyetlen növekedési lehetőséget az iskolavárosi és fürdővárosi törekvések jelentették. Így a század második felében megújult a belváros, két, ma is álló patinás szálló (a Balaton és a Hullám) épült, egy sor tanintézményt létesítettek, strandfürdő nyílt.
Mindez nagyban köszönhető egy kevésbé ismert, de annál fontosabb keszthelyi családnak, Reischl famíliának. A Csehországból érkező Reischl Vencel a helyi sörgyárat vette először bérbe, majd vásárolta meg a Festeticsektől, ebből komoly családi vagyon gyűlt össze az évek során. Reischl kiváltságos helyzetét nem csupán saját maga, de a város gyarapodására is hasznosította, olyan nagy tisztelet övezte, hogy 1862-ben városbírónak választották meg, a róla szóló írásos emlékek egytől egyig magasztalják személyét. A keszthelyi vasútállomás megvalósításában is szerepe volt, visszavásárolta a Festetics családtól a helypénzszedési jogot, amelyet a városnak ajándékozott, laktanyát építtetett, és visszaszerezte a Festeticsektől “a város széléig húzódó nagy kiterjedésű parkot, mely a legjelentősebb tényezője lett Keszthely város fürdővárossá való fejlődésének”.
Reischl Vencelt imádta egész Keszthely, munkásságának elvitathatatlan érdemeiről a keszthelyi káplán monográfiájában úgy emlékezett meg:
Alig van város az országban, mely szegénysége mellett, a városi polgárok nagyobb megadóztatása nélkül ekkora haladást mutatott volna fel […], minőt Keszthely az újabb időkben Reischl bíráskodása alatt.
Reischl Vencel unokaöccse, a korán árvaságra jutó ifjabb Reischl Vencel a közéletben már nem volt olyan aktív, gazdaságilag viszont annál inkább. Amellett, hogy a családi sörfőző az ő irányítása alatt jutott a csúcsra, hitelintézetet alapított Keszthelyen, és 1905-ben 35 évre bérbe vette Hévízfürdőt a Festetics-uradalomtól. Ebbe aztán rengeteg pénzt és munkát fektetett, az ő jelentős beruházásainak köszönhetően vált Hévíz világszerte ismert modern gyógyfürdővé. Fia, Reischl Imre nagyapja nyomdokait követve 25 éven át tevékenykedett Keszthely városbírájaként.
A két világháború között Keszthely a “nyugdíjasok városaként” volt ismert, ahol kávéházak, szállodák, vendéglők és kocsmák mellett szanatórium is várta az időseket. A második világháború az épített környezetben nem tett drámai kárt, majd a szovjeteket is sikerült építészetileg úgy-ahogy megúszniuk, így Keszthely máig őrzi régi patináját.
1. Csigaparlament
Keszthely alighanem legfurcsább látnivalója egy Budapesthez közeli kis faluból, Únyból került a Babamúzeumba. A budapesti Országház csigaházakból felépített, méretarányos, két méter magas, két méter széles, és nyolc méter magas kicsinyített mása. És talán nem is maga a makett, hanem annak története az, ami igazán szokatlan, a Csigaparlamentet ugyanis 1975-ben kezdte el építeni az akkor 55 éves Miskei Ilona néni, aki 14 éven át, napi nyolc órában dolgozott műalkotásán.
Feljártam Pestre, és ki volt világítva, amint jöttünk le az Alkotás utcán, és olyan szépen látszott a Parlament. És mondom ha én ezt meg tudnám csinálni, csak egy darabját, akkor úgy örülnék
– nyilatkozta 1997-ben Ilona néni. “Húsz éven keresztül csigát szedtem biztosan. Vasárnap, ünnep, mindig a határban voltam, és szedtem a csigát. De ebből nem lehet sokat egyszerre szedni, mert vagy nincsen, vagy belefárad az ember. Ennyiszer lehajolni, egy-egy szemért, esetleg ha egy fél kilót össze bírtam egyszerre szedni” – tette hozzá. Ebben az évben még úgy tűnt, hogy hiába dolgozott, mert hely hiányában egyetlen múzeumnak sem kellett a Csigaparlament, és bár érdeklődtek iránta külföldi vevők, ő elutasította az összeset.
Az 1:33 méretarányú miniparlament legalább félmillió, 18-30 millió éves ősmaradványból készült, amelynek minden darabját Miskei Ilona gyűjtötte össze. A falujában csak “csigás néninek” nevezett Ilona fényképek alapján dolgozott, ügyelve az apró részletekre is. 1999-ben Ilona a Viselettörténeti Múzeumnak ajánlotta fel a Csigaparlamentet.
2. Festetics-kilátó
A Keszthellyel gyakorlatilag egybeépült Gyenesdiáson található kilátó a Nagymező névre hallgató turistaközponttól alig 10 perc sétára található a kék háromszög jelzés mentén. Az ösvényen haladva érdemes figyelni a jelzéseket, és a környék növényritkaságait is. Ha megérkeztünk a 235 méter magasan álló, három emeletes faszerkezethez,
a tetejéről páratlan, 360 fokos panoráma tárul elénk a Keszthelyi-öbölre, illetve a Keszthelyi-hegység csúcsaira.
A kilátó, amelyet egyébként legutóbb két évvel ezelőtt újítottak fel, és egy biztonsági hálóval is felszereltek, a Nagymező, és a terület további kikapcsolódási lehetőségei miatt is jó célpont. A Nagymezőnél számos túraútvonal találkozik, az Országos Kéktúra is áthalad rajta, ezért szalonnasütővel, asztalokkal, padokkal, játszótérrel várják a kirándulókat, a toronyhoz vezető úton pedig 16 állomásos tornapályával és focipályával is találkozunk. Aki szeretne, a Nagymezőről a sárga sáv jelzést követve egy könnyű túrával egy másik kilátót is célba vehet, a 355 méter magas Pető-hegy tetején álló Berzsenyi-kilátót. Innen belátni a Balaton nyugati medencéjét és majdnem az egész Keszthelyi-hegységet is.
3. Fenyves fasor
A Keszthelyről Balatonszentgyörgyre vezető 71-es úttal párhuzamosan egy különlegesen szép fasorra téved az arra járók tekintete. A keszthelyi kastélyt és a fenékpusztai majorságot összekötő, kettős feketefenyő fasor egy egyedülálló természeti, történelmi és táji érték. A Fenyves-allénak is nevezett, helyi jelentőségű védettséget élvező, 6 km hosszú fasor Magyarország leghosszabb és legöregebb kettős feketefenyő sora, a jellegzetes alakú fák egy része már mintegy 140 éve itt áll.
Egészen pontosan azóta, hogy Festetics II. Tasziló utasítására 1880-ban a kocsiút szélére ültették őket – a formájuk éppen azért olyan érdekes, hogy ágaikkal ne akadályozzák az elhaladó kocsikat, ennek érdekében 4-5 méter magasra nyesték fel őket. És bár majdnem az összes fa feketefenyő, az állományt erdei fenyő, vadgesztenye, vadkörte és egy tölgy is színesíti.
Egyesek szerint Tasziló nem akart a császárellenes forradalmárról, Kossuth Lajos után elnevezett főutcán közlekedni, és ezért alakította ki magának ezt a másik kocsiutat. Másrészt
Festetics Tasziló felesége, Lady Mary Hamilton iránt érzett szerelem mementója ez a méltóságosan sorakozó, 900 darab fenyőfa.
A skót hercegnő és a tolnai herceg házassága valóban a szeretetről szólt, Lady Mary egyik kedvenc hobbija volt a kocsikázás, és kedvelte a toszkán hangulatot, ezért férje egy egész fasort ajándékozott neki. Festetics Tasziló és Lady Mary 42 éven át éltek együtt boldogan. A fasor halad a korral, a keszthelyi önkormányzat nordic walking útvonalat létesített, valamint pihenőhelyeket és információs táblákat helyezett el a fenyvesnél.
4. Fenékpusztai kiskastély
A bécsi udvar lovasiskolája volt a majorság, amelyet 1739-ben vásárolt meg a Festetics család, majd a lótenyésztés fellegvárát hozták létre Európa szerte híres ménesükkel. A birtok Festetics II. Tasziló idejében élte virágkorát, Tasziló építtette fel az istállókat, cselédlakásokat, és a kiskastélyt is. Ekkoriban, miközben Tasziló maga is kiváló volt a lovassportokban, a mai Agrártudományi Egyetem elődjén, a keszthelyi Georgikonon ménesmesteri és lovászképzést folytattak. A majorságban egészen 1938-ig zajlott lótenyésztés.
A birtok helyén aztán üzem, gyár és termelőszövetkezet működött. A teljes rekonstrukció több évig tartott, a terület, amely immár teljes szépségében, korhű környezetben idézi fel múltját, tavaly óta látogatható,
A kiskastélyban és az istállókban kialakított múzeumokban öt generációnyi Festetics portréját, a Festeticsek és a lótenyésztés kapcsolatát, a fenéki ménest, és a család lótenyésztésének és lóversenyzésének történetét mutatják be. Érdemes figyelni az aktuális programokat, de amúgy lehet kerékpárt kölcsönözni, van egy kávézó, a park jó időben mindenféle tevékenységre pompás helyszínként szolgál.
5. Helikon park
“Itt, a kék Balaton partja virányain,
Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág,
Hol dús búzakalász rengedez a mezőn,
S a halmok koszorús oldalain ragyog
A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd;
Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik
A csendes Helikon”
– írja Berzsenyi Dániel Keszthelyről. A Helikon a legnagyobb keszthelyi park, melynek területét a 19. század végén Festetics II. Tasziló adta a városnak a kastély bővítéséhez szükséges földért cserébe. A park leggyakoribb fája a gesztenye, a fősétányt kettős platánsor szegélyezi, de akad itt még tölgy, hárs, erdeifenyő, feketefenyő, mocsári ciprus, bükk és cseresznye is. A fősétányon haladva egyenesen a partra jutunk. A parkban megtaláljuk Herman Ottó emlékoszlopát, illetve Kitaibel Pál és Cholnoky Jenő szobrát.
A Helikon a görög mitológiában a múzsák lakhelye. A Helikon név Gróf Festetics György 1817-ben elindított, évente többször megült rendezvényének, a Helikon Ünnepségek nevéből ered, amely a dunántúli értelmiség kulturális találkozója volt. A Helikon Ünnepségeken a gróf haláláig kisiskolások, főiskolai és zeneiskolai tanulók, valamint az irodalmi élet olyan fontos alakjai szerepeltek, mint Kisfaludy Sándor vagy Berzsenyi Dániel, aki többek között ezért nevezte “kis magyar Weimarnak” Keszthelyt.
1921-ben (a világháború miatt némi csúszással), a Helikon Ünnepségek 100 éves évfordulója alkalmából, egy jubileumi gyűléssel kísérve emelték a nyolc oszlopon álló, kupolával fedett Helikon-emlékművet, és több emlékfát ültettek. A város jelképévé vált emlékmű anyaga homokkő Cserszegtomajról, az oszlopokat pedig a keszthelyi Festetics-kastély kertjéből szállították. Az építmény a második világháborúban elpusztult, amelyet most látunk, már 1954-ben került oda.
6. Szigetfürdő
A hajóállomás szomszédságában lévő Városi Strandon álló, eredetileg 1892-ben emelt, vízre épített fürdőházban, a Szigetfürdőben modern szolgáltatásokkal egybekötve élvezhetjük a századfordulós hangulatot. A két torony rejtekében, amikbe egyébként fel is lehet menni, öltözőkabinok és büfé húzódik meg, az átöltözés és az evés mellett csobbanhatunk, napozhatunk és a tóban gyönyörködhetünk.
A keszthelyi strand első fürdőháza 1864-ben készült el, akkor, amikor a Kisfaludy gőzös először befutott a településre.
A fürdőszigetet 1893-ban építették fel és alakították fürdővé. Ebben az időben már a Hullám és a Balaton szállók is a parton álltak, a környékbeli platánok magasra nőttek, hűs árnyékot adva az arra járóknak, a mai Városi Strand helyén még nádas és csónakkikötő volt. A Szigetfürdő fenntartásához a Festetics család is hozzájárult, a fürdőre nem pénzszerzési eszközként, hanem a Balaton felvirágoztatásának lehetőségeként tekintettek.
A mai Szigetfürdő azonban már nem azonos a 19. századi építménnyel, az állapota annyira leromlott, hogy az 1960-as években lebontották, és egy betonból és fémből felhúzott, a szocialista esztétikának megfelelő fürdőépület került a helyére. A 19. századi változat arculatát a 2000-es években állították vissza, és díszkivilágítás is felszereltek a Szigetfürdőre.
7. Festetics kastély
A Keszthely területét felvásároló Festetics Kristóf a 18. században kezdte meg barokk stílusú kastélya építtetését, amelyet már a század során többször átalakítottak és bővítettek, és 200 éven át állt a család birtokában. Az irodalomkedvelő Festetics György, akinek szobra ma is a kastély bejárata előtt áll, 1801-re könyvtári szárnyat építtetett. A Helikon könyvtár 80 ezer kötetes gyűjteménye a legnagyobb európai főúri könyvtár, amely megúszta a századokat és a háborúkat – többek között azért, mert a második világháború alatt elfalazták a fosztogatók elől.
Nemcsak a könyvtár, hanem más termek, és a legértékesebb berendezési tárgyak is a fal mögé kerültek, több bútort pedig a hévízi fürdőházba menekítettek. Miután a család 1944-ben távozott, a kastély fosztogatások áldozatává vált, de a magyar kastélyok többségével ellentétben a keszthelyi Festetics-kastély berendezési tárgyai így is túlélték a világháborút, és számos darab ma is eredeti otthonában látható, vagy múzeumi tulajdonban van.
A kastély épülete hat állandó kiállítás, koncertek és kulturális programok helyszíneként szolgál, 500 éves pincerendszere a Balatoni Borok Házának ad otthont. 42 hektáros, gyönyörű park, amelyet annak idején Festetics II. Tasziló felkérésére a londoni Henry Ernest Miller tervezett, már természetvédelmi terület, több különleges fafajtával, köztük egy 400 éves kocsányos tölggyel.
A parkban álló pálmaház szintén Tasziló kívánságára került a kertbe, hogy ott a kastély gigászi pálmáit és más, nagy növényeit gondozzák. A tervek a francia H. Cels munkáját dicsérik, a szerkezeti elemek Gustave Eiffel műhelyében készültek. A trópusi és mediterrán növényvilágot bemutató pálmaházban ritka fajok mellett a mindennapjainkból jól ismert haszonnövényekkel ismerkedhetünk meg élőben, például a kakaóval, a kávéval és a cukornáddal.
A trópusi hibiszkuszok gyűjteménye egész Európában elsőrangúnak számít, mindösszesen néhány, a látogatók elől elzárt magángyűjtemény tudja vele felvenni a versenyt.
8. Tavirózsa tanösvény
A 3 évvel ezelőtt, egy tóvédelmi program keretében átadott, 2,2 km hosszú Tavirózsa tanösvény Hévízen, a termáltó mesebeli véderdejében halad. Véderdő, ugyanis fenntartja a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes gyógytava körül a mikroklímát, biztosítja a levegő tisztaságát, a tó számára fontos kémiai és fizikai tulajdonságok optimális értékét, védelmet nyújt a por, a szél, a kihűlés ellen. Ezzel megfelelő környezetet biztosít a gyógyuláshoz és pihenéshez, miközben gyönyörű, változatos élővilágnak ad otthon. A fák között a mézgás éger dominál, de
láthatunk itt mocsári ciprust is, amelynek ősszel bronzsárgára színeződnek levelei, és ha szerencsénk van, madarakkal, mókusokkal is barátkozhatunk.
A tanösvény útvonalán információs táblákon magyarázzák el, mit látunk magunk körül, az élővilágról, a véderdő állományszerkezetének javításáról, biológiai sokféleségének megőrzéséről, az őshonos élővilágot veszélyeztető fajokról mesélnek a feliratok. Az utakon, pallókon bármilyen korosztály könnyen elboldogul, a lombkoronasétányt leszámítva még babakocsival is nyugodtan végig gurulhatunk.
Az út végén jutunk el a 15 méteres magasságban húzódó lomboronasétányhoz, ahonnan más perspektívából figyelhetjük meg az erdő fáit és további lakóit. Télen a tó környéke egészen kivételes látványt nyújt, ahogy a pára gőzölög a víz felett, és még ebben az évszakban is kifejezetten sok itt a zöld. Ha kisétáltuk magunkat, és mindent megnéztünk alaposan, akkor nincs más hátra, mint elmenni fürdeni.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
