Szent Iván-éj 2024: varázslatos programok országszerte, tűzugrástól a koncertekig
Szent Iván éjszakája – noha keresztény szentre utal – a “legpogányabb ünnep” a néprajzkutatók szerint. Mivel eredete a nyári napfordulóban gyökeredzik, ezért világszerte nagy jelentőséggel bír. Minden kultúra másként ünnepel: az összegyűjtött programokon sokféle hagyományba és újdonságba belekóstolhatunk!
A fény győzelme a sötétség felett
Szent Iván éjszakája és a nyári napforduló egybeesése nem véletlen: már a pogány kultúrák számára is kiemelt jelentőséggel bírt az év legrövidebb éjszakája. Az 5. századtól kezdve már Szent Iván – Keresztelő Szent János – ünnepével együtt említik a krónikák. Az egyház azért helyezte erre a napra a szent születésének időpontját, mivel az év legrövidebb éjszakája jelképezi a fény és a világosság győzedelmét a sötétség és a halál felett. A skandináv országokban ekkor figyelhető meg a fehér éjszakák jelensége: ilyenkor a nap csupán két-három órára bukik a horizont alá, vagy egyáltalán nem megy le. Sok kultúrában a fény és a sötétség egyensúlya máig misztikus erővel bír: képeken mutatjuk az eseményhez kapcsolódó népszokásokat.
Eredetileg Szent Iván napja és a nyári napforduló egybeesett, mára azonban a különböző naptárreformok miatt a két ünnep szétcsúszott. Ezért fontos tudnunk, hogy bár a Szent Iván-éji szokások valóban a fény és a sötétség egyensúlyához kapcsolódnak, június 23.-a nem az év legrövidebb éjszakája. A tényleges napforduló ugyanis június 21-re esik: innentől kezdve az éjszakák hosszabbak, a nappalok pedig rövidebbek lesznek.
De miért Iván-nap, ha Keresztelő Szent Jánosra emlékezünk? Az “Iván” a János névnek egy archaikus, szláv eredetű változata: a név tehát szintén Keresztelő Szent Jánosra utal.
Hazai hagyományok: bűbáj, vigasság, tűzugrás
Szent Iván éjszakájának talán legismertebb hagyománya a tűzugrás: ha aznap átugorjuk a tüzet, a hiedelem szerint egész évre biztosítjuk a jó szerencsénket. Azonban nem ez az egyetlen Iván-napi szokás, ami a tűzhöz kapcsolódik: a paraszti kultúrában aznap különféle gyógynövényeket, vagy almafát égettek. A tűz és a füst védelmező szerepén volt a hangsúly ezekben a szokásokban, nyilatkozta korábban a Startlapnak Koltay Erika múzeumpedagógus. Az ehhez kapcsolódó hagyományok más-más formákat öltöttek az idők során: volt, ahol minél büdösebb füstöt csináltak, hogy elkergessék a gonosz szellemeket. Ugyanakkor az is jellemző volt, hogy szimbolikus jelentésük miatt égettek gyógynövényeket, ami kellemes illatot adott a felszálló füstnek.
A magyar népi kultúrában tűz meggyújtásának és átugrásának szertartásos módjai voltak. Csallóközben egy lány háromszor körüljárta és vízzel megszentelte a tűzrevalót, majd egy legény ugyancsak háromszor körbefutotta és égő fáklyával meggyújtotta. A szokás legfontosabb része a szerelmi mágia: a tűz átugrása közben a közösség párosító-, kiházasító dalokat énekelt. Ezek a dalok gyakran igen hosszúak voltak, erre utal a szólás: “hosszú, mint a szentiváni ének“. A paraszti kultúrában kiemelt fontossággal bírt a termékenység és a házasság kultusza: “a Szent Iváni virágokból gyakran készítettek koszorút is leánygyerekes házaknál. Ezekhez pedig különböző jóslások tartoztak, például ha a tűzugrás után feldobták a koszorút a fára vagy háztetőre, az pedig nem esett le, akkor a család reménykedhetett abban, hogy ősszel férjhez megy a lányuk” – mondja erről Koltay.
Változatos programok országszerte
A néphiedelem szerint ezen a varázslatos éjszakán bármi megtörténhet: valósággá válhatnak a vágyak, új szerelmek szövődhetnek, teljesülhetnek a kívánságok. Nem véletlenül játszódik Shakespeare híres vígjátéka is ezen a napon. Aki szeretne részt venni a mulatságokon, annak változatos programok állnak rendelkezésére országszerte.
Bűvészkedés és hagyományőrzés Budapesten
Több évtizedes hagyományra tekint vissza Gazdagréten a Szentivánéji Fesztivál: az újbudai kerület minden évben látványos programsorozattal áll elő, ami egyszerre vonzza a kicsiket és nagyokat. A Gazdagréti Közösségi Ház idén színpadi előadásokkal, kézműves workshopokkal és szalonnasütögetéssel várja a vendégeket. A látogatók készíthetnek koszorút és zajdobozt, az esti programhoz lámpást, karkötőt, és kipróbálhatják a repapírozást is. Az esti tűzugrásra pedig hajfonással és hennázással ékesíthetik magukat. Lesz fényfestés is: a Közösségi Ház fala ékes színekbe burkolózik az este folyamán.
A programok délután kezdődnek: az Amfiteátrumnál délután 16:00 és 19:00 között gyerekprogramok várják az érdeklődőket. Ezt követi 19:00-kor a kerület polgármesterének köszöntője után Takács Nikolas zongorakoncertje. A tábortűz 20:00-kor kerül meggyújtásra: a szalonnasütéshez zenél az Acoustic Guitar Caffe szolgáltatja a zenét. 21:00-től pedig a Project Prometheus műsorát sámándobon kísérik Horváth Irma és barátai.
A kísérletező kedvűek rendhagyó Szent Iván-éji programokat is találnak: a Wekerlei kultúrház bűvésztalálkozónak ad otthont a varázslatos estén. Színpadra lépnek a Molnár Bűvésziskola tanoncai: az egész estés műsor során a nézők láthatnak színpadi bűvészetet, gondolatolvasást, kártyatrükköket és egyéb, humoros számokat.
Finn és magyar hagyományok találkozása Veszprémben
Veszprém Szent Iván-napi eseményét 50 éves testvérvárosi kapcsolata ihlette a finn Rovaniemi településsel: az ünnep pogány gyökereihez nyúlik vissza a Juhannus-nap. A Kolostorok és Kertek eseményén megismerkedhetünk a magyar és a finn népszokásokkal is. A Séd-tó partján a látogatókat 17:00-től várják a rendhagyó ügyességi feladatok: lesz gumicsizma-dobó verseny, feleségcipelés és egyéb versenyszámok. A 18:30-as eredményhirdetést követően a Cholnoky Mozgásművészeti Stúdió tanulói lépnek színpadra. 19:15-től a Jezsuita templom klasszikus koncertnek ad helyszínt: a veszprémi Orlandó Énekegyüttes előadásában spanyol, újvilági, reneszánsz és korai barokk dallamok csendülnek fel. Az eseményt 20:00-tól fáklyás felvonulás és úszó máglya koronázza.
Hatalmas buli Szombathelyen
Szombathelyen modernebb ünnepségre számíthatnak a látogatók: a rendezvényt minden évben óriási érdeklődés kíséri, a látogatók száma 15-20 ezer fő körül várható. A kétnapos esemény első estéjén, pénteken a festői Csónakázó-tó melletti színpadra lép Varga Feri és Balássy Betty, illetve az R-GO, emellett Dévényi Disco Show is várja a táncos talpú vendégeket. Szombatra családbarát programmal készültek a szervezők: az estét a Kaláka együttes nyitja. Ezután fellép még az Ocho Macho és az Irigy Hónaljmirigy, éjfélkor pedig tűzijátékkal zárul a rendezvény.
Kikapcsolódás a Balatonon
A vonyarcvashegyi Lidó Strand is nyitva tartja kapuit Szent Iván éjszakáján. A programokat 14:30-kor a Lélektűz képzőművészeti műhelymunka nyitja, melyet 19:00-kor a Balaton Art és a Lámpás ’92 Alapítvány művészeinek kiállításmegnyitója követ. 20:00-kor a Boombatucada dobegyüttes lép színpadra, őket pedig a Thrills Acoustic Duo követi. 21:30-tól tűztáncbemutatóval egybekötve tűzugráson vehetnek részt a jelenlévők, 21:40-től pedig DJ Dorian szolgáltatja a felejthetetlen hangulatot.
Édes ünnep Sóstón Paulinával
A Sóstói falumúzeumkiállításmegnyitóval várja az érdeklődőket Szent Iván estéjén: a tárlat központjában az édességek szerepe és készítési módszerei állnak a falusi kultúrában. A 20:00 órai kezdés után 21.00 órakor a debreceni Sárkánylányok tűzzsonglőr csapata lép színpadra: ők gyújtják meg a tűzugrás hagyományához szükséges máglyát is. Őket a friss tehetség, Paulina követi a színpadon. Az idén 50 esztendős Nyírség Táncegyüttes tűzugrást felelevenítő műsora 23.00-kor várja az érdeklődőket: ezután a látogatók is kipróbálhatják magukat a varázslatos erővel bíró hagyományban. A népszokás a szerelmek előtt tiszteleg: ezért az esemény során minden, kéz a kézben járó szerelmespár megerősítő ajándékot kap. Az este során csillagnézésre is lehetőség akad a múzeum tarpai portáján.
Dalmát Ivan-dan Szentendrén
Az események közül kitűnnek a hosszú történetre visszatekintő, nemzetiségi ünnepségek: Szentendrén dalmát szokás szerint kerül megtartásra az Ivan-dan, melynek során ezernyi apró mécsest helyeznek ki az óváros macskaköves utcáin. Idén új elemként a Fő téren este nyolctól a résztvevők olajágakat rakhatnak ki mécsesekből, emellett önkéntesek a hagyomány szerint a Templomdombon rajzolják ki mécsesekkel Keresztelő Szent János tizennyolc méteres jelképét.
Emellett a Dunakorzón belekóstolhatunk szentendrei dalmát ételekbe, és az este beálltával 21 órától a Riverside pontonon a Vigad, a Fő téren az Igraj Kóló szórakoztatja majd az ünneplőket. Idén a szentendrei dalmát közösség Stéger Ferenc, horvát nevén Franjo Stazic Európa-hírű operaénekes születésnek 200. évfordulóját ünnepli: rá emlékezve fél tíztől operaestet rendeznek a főtéri városi vendégház udvarán.
Bolyongás a labirintusban Ópusztaszeren
Az ópusztaszeri Csillagösvény Élménypark is nyitva tartja kapuit a rövid éjszakára: Európa egyik legnagyobb labirintusát most éjszaka is felfedezhetik a látogatók. A park fő attrakciója a tematikus labirintus: a hatalmas, átláthatatlan sövényekkel határolt útvesztőben 13 elágazásnál kell jól döntenie a kalandoroknak, hogy kijuthassanak. A próbálkozók minden útelágazásban tematikus segítséget kapnak: különböző témákban kell furfangos kérdéseket megoldaniuk, és a jó válasz a jó irányba viszi a válaszadót. Az élménypark emellett a hagyományos magyar kultúrkörből merítve egyéb játékokkal és installációkkal várja a családokat. A labirintus éjszaka nem lesz kivilágítva: ezért aki ide indul, készüljön fej- vagy zseblámpával!
Fantasy Day a debreceni állatkertben
Június 22-én a Zoo Debrecen soha nem látott arcát mutatja majd, mivel Szent Iván varázslatos napján a fantasy és sci-fi, képregények és cosplay, animék és mangák, valamint videojátékok és VR világa költözik a parkba, reggeltől késő estig tartó programsorozat keretében.
A gazdag programkínálat miatt ezen a szombaton a Vidámpark fejenként 2500 forintos, egyszeri tetszőleges játékgép-használatot magában foglaló belépővel vagy korlátlan játékgép-használatot is biztosító, fejenként 6800 forintos varázskarszalaggal látogatható.
A programok között óriásképregény-rajzolás, cosplayverseny, youtubertalálkozó, szerelmi jósda is található, este fél 10-kor pedig Tűzzsonglőr-bemutató kezdődik.
Libegés a csillagok között
Készíthetjük fejlámpáinkat: Eplényben a Síaréna libegője éjfélig várja vendégeit a rövid éjszakán, emellett hosszabb nyitvatartással üzemel a Síaréna Bike Park is. Az eplényi sílift télen a síelőket szolgálja ki, nyáron azonban libegőként üzemel, csodálatos kilátást biztosítva a környező Bakony hegységre. A libegő csúcsállomásától feltúrázhatunk az Ámos-hegyi kilátóhoz. A túrázókat jelölt ösvények segítik a tájékozódásban, illetve Szent Iván éjszakáján nyitva várja a látogatókat a komplexumhoz tartozó Holle Anyó Hüttéje is.
Alkonyati séta a Körös-Maros Nemzeti Parkban
A Körös-Maros Nemzeti Parknyáresti sétára várja az érdeklődőket Szent Iván estéjén a Biharugraihalastavakhoz. A gyalogtúra csúcspontja az alkonyati madármozgás megfigyelése a tavakon és a környező legelőkön egyaránt. A résztvevők a kirepült fiókáikkal táplálkozó gémek, kócsagok mellett vöcsköket, vadrécéket, szárcsákat is láthatnak majd, és az utat végig kíséri a nádasok gazdag állatvilágának zaja. A túra 17:00-kor indul, hossza 6 kilométer.
Kalandos éjszaka Kislődön
A kislődi Sobri Jóska Kalandpark is különleges programmal készült az ünnepi éjszakára: a kalandozó kedvűeket éjszakai megazipline, hajócsúszda, bob, fáklyák, kívánságmécsesek, máglya és élőzenés bál várja, egészen este 11-ig. A sokszínű játékok között kicsik és nagyok egyaránt válogathatnak: a kilométer-hosszú megazipline-on akár 80 km/h-ra is felgyorsulhatnak a kalandos kedvű látogatók, míg a nyugodtabb szórakozásra vágyóknak több hagyományos körhinta és akadálypálya is rendelkezésére áll.
Szent Iván napi szokások a világ körül
Spanyolországban területenként eltérő szokásokkal ünneplik Szent Iván napját. A tengerparti területeken tömegesen gyújtják a máglyákat: ilyenkor az egész partszakasz ragyogó fénybe borul. Katalóniában és Valenciában jellemzőek a zenés-táncos felvonulások, illetve ezekben a régiókban speciális édességet is sütnek coca de Sant Joan néven. A leghíresebb fesztivál talán a Menorca szigetén történő gyűlés: ilyenkor a tömegben lovasok ágaskodnak paripáikkal a résztvevők biztatására.
Portugáliában szintén nagy csinnadrattával ünneplik Szent Iván napját: a portói Festa de São João do Porto Európa egyik legmozgalmasabb ünnepélyének számít.
A dél-amerikai Paraguayban népszerű szokás a parázson járás: ilyenkor az emberek egy nagyjából öt méter hosszú, forró parázsból kirakott úton szaladnak végig mezítláb. A mélyen hívő paraguayiak úgy tartják, istenhitük megvédi őket az égési sérülésektől.
Brazíliában Festa Junina néven egész június ünnepségek sorozatává válik. A portugál gyarmatosítók által meghonosított ünnepségek rendkívül népszerűek az országban: jellemzően itt vonzzák a legtöbb látogatót a Szent Iván napjához köthető események. Júniusban több jellemző édességet is fogyasztanak a Brazilok: ilyen például a paçoca (darált földimogyoróból készült cukorka), a pé de moleque (szintén földimogyoróból és melaszból készült édes szelet) és a canjica (kókusztejjel készült zabkása).
A tűzzel kapcsolatos népszokások egész Európában jellemzőek. Az Alpokban elterjedt gyakorlat az alakzatba rakott máglyák meggyújtása a hegyoldalakban: a szív alakú tűz Jézus szívét hivatott jelképezni. Közép- és Kelet-Európában szinte mindenhol elterjedt szokás a tűzugrás: a néphiedelem szerint az égő máglya átugrása szerelmi bűbájként, illetve vágyakat beteljesítő varázslatként működik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
