Az OECD munka-magánélet egyensúlyra vonatkozó statisztikái elsősorban azt vizsgálják, hogy hány órát dolgoznak a munkavállalók az egyes országokban, és mennyi idejük jut emellett a szabadidőre és a magánéletre. A munka és a magánélet egyensúlyát gyakran tekintik a jólét legfontosabb kulcsának. Ezért a felmérés azok számára is nagyon hasznos lehet, akik költözést fontolgatnak – írja a BBC. A lista élén az eddigi évekhez hasonlóan most is Olaszország áll – az olaszoknak jut tehát a legtöbb idő a munkájuk mellett a kikapcsolódásra is.
Egészségtelen lehet a túlóra
Az egyik legfontosabb vizsgált kérdés, hogy ki mennyi időt tölt a munkahelyén, ugyanis bizonyított, hogy a túlóra vagy a nagyon hosszú munkaidő károsíthatja az egészséget, veszélyezteti a biztonságot és fokozhatja a stresszt. Az OECD-felmérés alapján a munkavállalók 10%-a heti 50 vagy akár annál is több órát dolgozik. Ez az arány Mexikóban a legnagyobb: 27%, ezt követi Törökország közel 25%-kal, majd Kolumbia, a munkavállalók közel 24%-ával.
A 10 évvel ezelőtti adatokhoz képest egyébként minden országban javult a helyzet.
A felmérés szerint a férfiak rosszabb helyzetben vannak, az ő esetükben 14%, míg a nőknél 6% az arány. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók a nap átlagosan 63%-át, azaz 15 órát fordítanak magánéletre és kikapcsolódásra (baráti és családi kapcsolatok, étkezés, alvás, hobbi, játékok). A nők kevesebb fizetett munkaórája nem feltétlenül eredményez több szabadidőt, mivel a válaszok szerint a szabadidőre fordított idő nagyjából azonos a férfiak és a nők esetében a vizsgált országokban– írja az OECD.
A top 10-es rangsor így alakul a tavalyi adatok alapján: Olaszország, Dánia, Norvégia, Spanyolország, Hollandia, Franciaország, Svédország, Németország, Oroszország és végül Belgium.
Ezek a legélhetőbb országok, ha költözésen töröd a fejed
Olaszország
Olaszországban a munkavállalók 3%-a dolgozik nagyon hosszú ideig fizetett munkát, ami látványosan kevesebb, mint az OECD 10%-os átlaga. A teljes munkaidőben foglalkoztatott olaszok a napjuk átlagosan 69%-át, azaz 16,5 órát fordítanak magánéleti dolgokra- többet, mint az OECD 15 órás átlaga. Az olasz állam a nyári szünet idején ingyenes gyermekfelügyeletet biztosít a hétköznapokon a 4 és 12 év közötti gyerekek számára. Ez a szolgáltatás is sokat segít a jó munka-magánéleti egyensúly kialakításában. A statisztikák alapján a szolgáltatást igénybe vevők munkába járási aránya is átlagosan magasabb, mint az azonos korú gyermekekkel rendelkező többi alkalmazotté.
Dánia
Bár jól tudjuk, a pénzzel nem lehet boldogságot venni, mégis fontos eszköze a magasabb életszínvonal fenntartásának. Dániában az egy főre jutó, nettó átlagos háztartási jövedelem 33 774 USD évente, ami több, mint az OECD átlaga. Ami a foglalkoztatottságot illeti, Dániában a 15-64 évesek 74%-a rendelkezik fizetett munkahellyel, ez meghaladja az OECD 66%-os foglalkoztatási átlagát. Itt a munkavállalók 1%-a dolgozik 50 óránál többet egy héten, ami jóval az OECD 10%-os átlaga alatt van- ők többnyire férfiak. A jó oktatás fontos előfeltétele a későbbi munkakeresésnek. Dániában a 25-64 éves felnőttek 82%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, ez azonban eltér a férfiak és a nők között, mivel a férfiak 80%-a, míg a nők 83%-a fejezi be sikeresen a középiskolát.
Ami az oktatási rendszer minőségét illeti, az OECD Nemzetközi Tanulói Felmérési Programjában (PISA) az átlagos diák 501 pontot ért el olvasás-olvasás, matematika és természettudományok terén. Ez a pontszám magasabb, mint az OECD 488-as átlaga. Egyébként ezeken a teszteken a lányok átlagosan 9 ponttal jobban teljesítenek a fiúknál. Ami az egészségügyet illeti, a születéskor várható élettartam Dániában 82 év körül van, ami egy évvel magasabb, mint az OECD 81 éves átlaga.
Norvégia
Norvégiában az egy főre jutó átlagos háztartási nettó kiigazított rendelkezésre álló jövedelem 39 144 USD évente, ami jóval magasabb, mint az OECD átlaga. Itt a 15 és 64 év közöttiek mintegy 75%-a rendelkezik fizetett munkahellyel, ami meghaladja az OECD 66%-os foglalkoztatási átlagát. A férfiak 77%-a dolgozik bejelentett munkavállalóként, míg a nők 73%-a. Az ország híres a jó oktatásáról, a 25-64 éves felnőttek 82%-a rendelkezik felsőfokú vagy középfokú végzettséggel, ami magasabb, mint az OECD 79%-os átlaga. Ami az oktatási rendszer minőségét illeti, a PISA- teszten egy átlagos norvég diák 497 pontot ért el irodalom, matematika és természettudományok terén. Ez a pontszám magasabb, mint az OECD 488-as átlaga. Norvégiában a lányok átlagosan 22 ponttal teljesítettek jobban a fiúknál, ami jóval meghaladja az OECD átlagosan 5 pontos különbségét. A születéskor várható élettartam Norvégiában 83 év körül van, ami két évvel magasabb, mint az OECD 81 éves átlaga. A norvég nők várhatóan 4 évvel élnek többet a férfiaknál.
Spanyolország
Spanyolország annak ellenére is az élmezőnyben végzett, hogy az egy főre jutó jövedelem 27 155 USD évente, ami kevesebb, mint az OECD átlaga. Itt a 15-64 évesek 62%-a rendelkezik fizetett munkahellyel, ami az OECD 66%-os foglalkoztatási átlaga alatt van. A férfiak 67%-a dolgozik bejelentett helyen, míg a nők 57%-a. Az OECD a lakhatási körülményeket is vizsgálta, hiszen egy zsúfolt élettér sokat ront az életminőségen.
Spanyolországban egy átlagos család esetében 1,9 szoba jut egy főre, ami több, mint az OECD átlaga, amely 1,7 szoba/fő. A vizsgált spanyol lakások és házak csaknem mindegyikében (99,7%) van saját használatú, belső öblítéses WC.
Hollandia
Az ötödik helyen végzett Hollandiában a 15-64 évesek 78%-ának van bejelentett munkája, ami meghaladja az OECD 66%-os foglalkoztatási átlagát. Hollandiában a munkavállalók közel 0%-a kényszerül túlórára, amely az egyik legjobb arány a listán. Itt a 25-64 éves felnőttek 81%-a rendelkezik felső középfokú végzettséggel, és a többi országgal ellentétben nincs eltérés a férfiak és a nők között sem. Az oktatási rendszer itt is kiváló, egy átlagos holland tanuló 502 pontot ért el a PISA-teszten. A születéskor várható élettartam Hollandiában 82 év körül van, ami egy évvel magasabb, mint az OECD 81 éves átlaga. A nők várható élettartama 84 év, míg a férfiaké 81 év.
Magyarország a középmezőnyben
Az OECD 41 vizsgált országából ezúttal 29. helyen végeztünk. Magyarországon a munkavállalók mintegy 2%-a túlórázik. A felmérés szerint itthon a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan a napjuk 63%-át fordítják magánéletre és pihenésre. Ez az arány hasonló a 15 órás átlaghoz. A termékenységi adatok viszont elkeserítőek, a hazai statisztika az egyik legrosszabb a listán. A születések csökkenése az 1980-as években kezdődött, és az 1990-es évek elején gyorsult fel. 2000 óta az arányok stabilizálódtak, míg a többi OECD-ország nagy részében növekedés volt tapasztalható. Az alacsony születési ráta együtt jár a nők alacsony foglalkoztatottságával. A nők foglalkoztatási aránya 2013-ban 52,8% volt (mintegy 5 százalékponttal az OECD-átlag alatt), az anyák foglalkoztatási rátája pedig 2011-ben 51,7%-kal az európai OECD-országok között a legalacsonyabbak közé tartozott. Magyarország az OECD vizsgált országai között a családokra fordított kiadások tekintetében az élen jár: átlagosan a GDP 4%-át fordítottuk családi juttatásokra.