Bár már nem élek Angliában életvitelszerűen, akárhányszor “hazalátogatok”, képes lenyűgözni, meglepni, és elgondolkodtatni: mi lett volna, ha mégiscsak itt maradok. Aztán gyorsan megrázom magam, és eszembe juttatom: az otthonom lehet az egész kerek világ, London nem sértődik meg, mi több, minél messzebbről jövök, és minél több időt töltök távol, annál inkább ámulatba ejt.
Wave (We are Vegan Everything) kávézó
Ez a Bali-inspirálta, 100% vegán kávézó Kelet-London egyik kis sikátorában, Hackney Central megállótól pár perc sétára bújik meg, és bármily nehéz is fellelni, érdemes: a mályvaszín falak, a kényelmesen elterülős fotelek, és a mennyei kaja mind-mind feledhetetlen élménnyé varázsolják a kávészünetet. Mi egy tengeri algával marinált, sárgarépával készült vegán „lazac” bégelt, egy sült hagymával és gombával sodort „sausage roll”-t toltunk – mindkettő megdöbbentően finom volt.
A növényi tej választékról érdeklődve jelezték: kizárólag házi zabtejet tartanak – mivel ez nem csak vegán, de a legfenntarthatóbb opció is ökológiai szempontból, aki pedig totál megtelik energiával a koffeinlöket után, maradhat jógázni is: a fali polcon jógamatracok sorakoznak, amelyeket bárki lekaphat egy napüdvözlet erejéig.
Tibits, a „posh” „all you can eat” büfé
London telis-tele van „annyit eszel amennyit bírsz” opciós falatozókkal, de ezek többnyire kínai éttermek – amelyeket végigzarándokolva pár nap után elkezdtünk vágyakozni valami változatosabbra. Így akadtunk rá a Tibitsre, a Soho tőszomszédságában, közvetlenül az Oxford Street mellett. A több, mint harmincféle fogást felsorakoztató büféasztalon hideg saláták és meleg főételek sorakoznak, köztük curry-k, brit klasszikusok, tésztafélék, és közel-keleti krémek és kencék. A tányért alaposan megpakolva a kasszához kell járulni, ahol lemérik a kosztot, majd kezdődhet a habzsi-dőzsi. Mi a kaja felét dobozban vittük haza – tökéletes midnight snack volt a hűvös londoni éjszakában.
The Rosemary Organic Hungarian Restaurant
London egyetlen magyar étterme nem csak azért érdekes, mert hungarikumokat kínál, hanem azért is, mert a tulajdonos, Mihály maga alkotta az evőde összes meseszép tányérját – kis kerámiaműhelye az étterem egyik sarkában kapott helyet. Itt tartottuk legutóbbi Kristóf’s Kitchen pop-up lakománkat is négy fogással: „körözött humuszt”, spenótos zöldborsókrém levest, több mint rakott krumplit – zellergyökérrel és karlábéval -, valamint marcipános aszalt szilvás gombócot készítettünk. Az asztalokon cuki kékfestő abroszok, a polcokon még több kézműves kerámia, a konyhában pedig tradicionális és fúziós falatok várják az éhes vendégeket – nem csak Magyarországról.
Sutton and Sons Fish & Chips
Talán elsőre meglepőnek tűnhet, hogy egy köztudottan növényi étrenden tengődő fiúcska halas helyet ajánl, de a Sutton and Sons nem az, aminek látszik: a klasszikus tengeri fogások mellett 100% vegán „seafood” is várja a kíváncsi gasztrokalandorokat: a Fish & Chipsben a “hal” – kapaszkodj meg – banánvirág bimbóból készül, amely textúrájában egy az egyben hajaz a halacskára: omlós, könnyű, és izgalmas. A “signature” fogásuk mellett kínálnak még vegán “rák” koktélt, és “languszta” szendvicset is – a főfogásokat pedig olyan csodálatos kiegészítőkkel kérhettük, mint “mushy peas”, azaz édes ás lágy zöldborsópüré, tradicionális brit gravy, azaz zöldséglevesből redukált sűrű szaft, és – mivel köztudott, hogy a multikulti közegnek hála mostanra az angolok nemzeti étele a curry lett – csípős, ezerízű masala mártás.
Prince Charles Cinema
Ez az ikonikus mozi a China Town peremén, a Leicester tér tőszomszédságában nem akármilyen filmszínház: aktuális sikerfilmek helyett örök klasszikusokat játszanak, ami pedig igazán különlegessé teszi, az nem más, hogy tilos csendben mozizni, sőt, a székeken ülve maradni is botorság volna. Ez ugyanis egy „sing along cinema”, ami annyit takar, hogy örökzöld musiceleket játszanak, és a zeneszámok közben feltűnik a felirat a vetítővásznon, hogy mindenki együtt énekelhesse a „do-re-mi”-t Julie Andrews-zal a Muzsika hangjából, vagy Rocky Horror Picture Show slágereit Tim Curry-vel.
The Rabbit Hole vegán fodrász szalon és kozmetika
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar lány – Dóri –, aki több, mint másfél évtizeddel ezelőtt fogta magát, és kiruccant Londonba, majd vissza se tért onnan, helyette megnyitotta Nagy Britannia – akkor még – első 100% vegán fodrászszalonját, ami annyit jelent, hogy semmiféle állati alapanyagokból készült kencét és kozmetikumot nem használ, valamit száműzve vannak az állatkísérletek árán készült kemikáliák is. Dóri és csapata természetes és kegyetlenségmentes eszközökkel alkotva ajándékoz szépséget bárkinek – én olyan puha hajszerkezettel távoztam, hogy alig ismertem meg a saját fejemet, és a természetes loknik is visszatértek a fürtjeimbe, pedig a görögországi napsütés rendesen kicsinálta őket. Ja, és még egy pluszpont: a szalon nem csak emberbarát, de a kutyusok is jöhetnek a szépülni vágyó vendégekkel.
The Hawley Arms, Camden
Az Amy Winehouse kedvenc kocsmájaként elhíresült klasszikus angol pub hozza mindazt, amit egy brit kocsmától vár az ember, és még sokkal többet: London talán legbohémabb negyedében, a színes-illatos-fergeteges Camden piac mellett várja a szomjas látogatókat – így aztán ha két sör, vagy cider között megéhezik az ember fia, kiszaladhat a The Young Vegans pite-pulthoz, amely vegán pie-féleségeken kínál, és olyan menő lett az évek során, hogy ma már számos, növényevőket kényeztető londoni étterem rendel tőlük. Amy legkedvesebb mérge a Ricktasy koktél volt, amely 3 (!!!) rész vodkából, egy rész banánlikőrből, és egy rész whiskyből, és egy rész ír krémlikőrből áll, ez utóbbit vegánként kávélikőrrel váltottuk ki – vigyázat, brutálisan üt, és az ember könnyen azon kapja magát, hogy hajnali háromkor rózsaszínhajú punkokkal üvölti az utcán, hogy „they tried to make me go to rehab, I said no, no, NO!”
The Mascara Bar
Ezt a bárt nem fogod megtalálni egyetlen Londonról regélő útikönyvben sem, sőt, sanszos, hogy egyetlen Londonban lakó ismerősöd sem hallott róla, soha – pedig mennyivel menőbb hely már, mint bármelyik felkapott klub? Londoni barátainkkal, Sabinával, Garry-vel és Craiggel rendszerint itt kötünk ki, amikor már minden más terv befuccsolt, itt ugyanis pont az a zene szól, amire mi vágyunk: a táncparketten egy zenegép szolgáltatja a talpalávalót, melyet a vendégek működtetnek. Mi rendszerint úgy belemelegszünk a mókába, hogy gyakran megkérdezik tőlünk: „ti valamiféle tánc-társulat vagytok?”, sőt bevallom, az is előfordult, hogy a bárt üzemeltető madam kipaterolt minket az utcára… oké, beismerem, rajtakapott minket, hogy meghúztuk a zsebünkben megbúvó laposüveget. Mikor bociszemekkel visszakérdeztünk, miért nem enged vissza minket, öblös brit akcentussal azt felelte: „Ar’ya rrrealy aaaskin’ may dis question?”
Jamboree
Ez a titkos bűnbarlang egy emlékezetes szilveszter éjszakánk helyszíne volt, melynek során az 1001 éjszaka meséit idéző karaktereknek öltöztek be a vendégek, az élő muzsikáról egy arabesque cigányzenekar gondoskodott, volt pantomim, kígyóbűvölő workshop, és abszintivó verseny is, ám nem kell ahhoz óévbúcsúztató, hogy a Jamboree feledhetetlen mókát csapjon. A kézzel faragott bútorok – beleértve a bárpultot is -, a vendégzenészek – akik jazz és világzenét tolnak -, és a mindig teli parkett gondoskodik róla, hogy aki egyszer beteszi ide a lábát, sose keressen rá többé a nap eseményeire a Facebook-naptárban: egyértelmű, hogy ide KELL menni.
The Royal Vauxhall Tavern
London telis-tele van gay és gay-friendly bárokkal és klubokkal, és amelyek nem hivatalosan LMBTQA+ barát helyek, ott is szívesen látnak bárkit, ám az RVT-t – ahogy a helyiek hívják – más fából faragták. A legendás pub a brit főváros egyik utolsó olyan angol kocsmája, amely évtizedek óta lát vendégül drag show-kat, minden hétvégén, és ahol a műsor után bárki felpattanhat a színpadra ropni a táncot. A hely hírnevét mi sem példázhatja jobban, mint hogy még Lady Diana is megfordult itt – férfi álruhában, mégpedig Freddie Mercury-val az oldalán.
Greenwich Market
…mert valahol regenerálódni is kell a buli után. Manapság, amikor mindenki a Portobello, és Bricklane piacokon nyomul igazi felfrissülés kiruccanni Greenwichbe, dél-London meseszép környékére, ahol keddtől vasárnapig, reggel 10-től délután 5-ig több, mint 120 stand várja a vásárlókat és nézelődőket.
Legyen szó street foodról, antikvitásról, vagy művészetről, ez a piacocska 1737 óta a legjobbat nyújtja – de a The Fudge Patch forrócsokizó már önmagában elég indok, hogy idekirándulj, és IGEN, van vegán forró csokoládé is. Itt forgattuk friss YouTube miniszériám, a Kristóf’s Kitchen in London hedonista főzőcskézéseit is – és kajakészítés közben gyakran könnybe lábadt a szemem, nem csak a rengeteg hagymától, amit használok: a Greenwich piacon valóban úgy érzi az ember, hogy nem csak portékát, történelmet is vásárol.