Adina Valean, az Európai Unió közlekedési biztosa azt kérte a légitársaságoktól, hogy részletesen indokolják meg, miért emelték meg nyáron a repülőjegyárakat átlagosan 30 százalékkal. A vizsgálatot azután rendelték el, hogy kiderült, az emelés miatt több társaságnak is kiemelten magas profitja lesz – írja a HVG.
Bár az Európai Bizottság nem szabályozhatja a repülőjegyárakat, és nem áll szándékukban beavatkozni a piaci folyamatokba, a mostani lépéssel azt szeretnék elérni, hogy politikai nyomást helyezzenek a légitársaságokra.
Az aggodalmat elsősorban az váltotta ki, hogy a drágulás hátrányosan érinthet bizonyos külső régiókat. Ilyenek lehetnek a távolabbi szigeteket, elszigetelt térségeket. Pedig ezek gazdasági kapcsolatai nagymértékben kiszolgáltatottak a repülésnek.
Volt már olyan tagország, aki reagált az áremelkedésekre. Az olasz kormány például ársapkát vezetett volna be az egyes szigetekre irányuló légi utak esetében. Később ezt az ötletet elvetették és a helyi versenyhivatalt hatalmazták fel új jogokkal, hogy az árakat vizsgálják és szabályozzák.
Ezért emelkedhettek az árak
Az összeállítást készítő Financial Times megjegyezte, hogy a liberalizált uniós légi közlekedési piacon a versenynek árleszorító hatása volt a koronavírust megelőzően.
A kereslet idei növekedése és kevés elérhető gép viszont drágulást hozott.
Ennek legfőbb oka, hogy a pandémia idején több társaság is nyugdíjazta az elöregedett gépeit. Az ellátási lánc is lelassult, ami miatt az új gépek lassan érkeznek, ráadásul az inflációval az üzemanyagárak is emelkednek.
A járatok számát csak az olyan fapadosok tudták növelni, mint a Ryanair vagy a Wizz Air. Az ő profitjuk jelentősen nőtt. Az ágazat szakértői szerint nem kizárt, hogy idén megduplázzák a tavalyi profit összegét.
Mivel a szállítási kapacitás bővítése nem tud lépést tartani a kereslet növekedésével nem kizárt, hogy további drágulás várható.