Városháza, Kecskemét
Kecskemét, és talán az egész megye legszebb épülete az itt található városháza, melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett, és mindössze 27 hónap alatt épült fel. 1895-ben készült el, és a mai napig folyamatosan megtartotta funkcióját. A gyönyörű szecessziós épületben szerencsére az elmúlt 128 évben semmilyen komoly kár nem esett. Természetesen a kor egyre inkább meglátszott rajta, de 2023-ban befejeződött a műemléki helyreállítása.
Földszintjén 2023 júniusában egy látogatóközpont nyílt, amely azt veszi sorra, hány nevezetes személyt vagy érdekességet adott Kecskemét az országnak, világnak. A várostörténeti kiállítások gyakran megragadnak a régészeti leleteknél és történelmi eseményeknél, és nekem pont azért tetszett nagyon ez a tárlat, mert jóval szélesebb ismereteket ad át a városról a látogatóknak.
A kiállítás igazi 21. századi tárlat interaktív eszközökkel, fényekkel és hangokkal, sőt egyes termekben illatokkal.
A levéltári kutatások alapján több száz témát dolgoztak fel és mutatnak be kilenc teremben. Helyet kaptak itt a városhoz kapcsolódó közismert témák, mint Mikszáth Beszélő köntöse, Kodály Zoltán élete és életműve, a Kecskeméti Repülős Napok, a Mercedes-gyár vagy a Pannónia Filmstúdió (Kecskemétfilm Kft.) rajzfilmjei.
Érseki kastély, Hajós
Az egyetlen, bárki által látogatható kastély a megyében a hajósi Érseki-kastély, melyet 2009-2010-ben teljesen felújítottak.
A kastély első változatát 1740-ben gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette. 1766-ban gróf Batthyány József érsek megbízásából gróf Grassalkovich Antal szerződést kötött a gödöllői Gföller Jakab építőmesterrel a kastély átépítésére. Ekkor készültek el az emeleti oldalszárnyak és a saroktornyok. Az épület külseje egységesen fehér színezésű lett, a termek barokk díszítőfestést kaptak. Az 1900-as évek elején Városy Gyula érsek az elődje, Haynald Lajos bíborosérsek által alapított gyermekotthont a kastélyban helyezte el, ehhez az épületet átalakították, új boltozatokat építettek, közfalakat bontottak el, az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították. A gyerekotthon egészen 2009-ig működött itt, ezután a kastélyt teljes körűen felújították és 2010-ben megnyílt a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont.
A kastéllyal szemben áll a barokk templom, és mögötte egy különleges kálvária található. Ennek stációit Zsolnay-kerámiák díszítik, bár kicsit már kopottak, de nagyon szépek.
Petőfi Sándor szülőháza, Kiskőrös
2023-ban emlékezünk Petőfi születésének 200. évfordulójára, és ennek alkalmából Kiskőrösre is ellátogattam, ahol a költő 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán látta meg a napvilágot. Születésének pontos idejét nem tudjuk, de az biztos, hogy a helyi anyakönyvbe január 1-én jegyezték fel nevét szülei és hat keresztszülője nevével együtt. A keresztlevél eredetije a mai napig megtalálható a helyi templom parókiáján, másolatát pedig a költő szülőházában berendezett emlékmúzeumban lehet megtekinteni.
Petőfi szülőháza Kiskőrös szívében tipikus alföldi ház az 1780-as évekből: vert vakolatú, vastag agyagfalú épület pici ablakokkal és ajtókkal. Ezt bérelte ki a költő édesapja, Petrovics István, mielőtt fia megszületett. Kiskőrös mindig is büszke volt híres szülöttére – 1862-ben már szobrot is állítottak neki a településen, az első köztéri Petőfi szobrot a világon, pedig a kiegyezés előtt meglehetősen bátor lépés volt egy szabadságharcosnak szobrot állítani.
János Vitéz Látogatóközpont, Kiskőrös
És ha már Petőfi…. Nem szabad kihagyni a János Vitéz Látogatóközpontot sem, különösen gyerekekkel. A látogatóközpont egy 1845-ben épült késő klasszicista kúriában (volt evangélikus lelkészlakban) kapott helyet, amely az Alföld épített örökségének emblematikus épülete.
Az interaktív kiállítás labirintusszerű útvonalon, 14 multimédiás termen keresztül vezet végig a János vitéz történetén.
Egy csoportban 5-6 fő vághat neki a kalandnak, szigorúan kísérővel, és egy tabletet is kapnak, ahol megjelenik a történet és a feladatok. A kiállítás aktív részvételt kíván, különböző „próbatételek” kapcsán mi is részesévé válunk a cselekménynek. Mivel az útvonal időnként sötét, félelmetes, sok a hanghatás és felvillannak ijesztő alakok, egész kicsi gyerekekkel nem ajánlott ez a program, csak hat év felett. A legkézenfekvőbb persze az ötödikeseknek, akiknek kötelező irodalom az alkotás, de felnőttként is mókás. Sőt, kísérőm elmondta, hogy időnként még nyugdíjas csoportokat is fogadnak, és ők is ugyanolyan jól szórakoznak.
Faluház, Apostag
Apostagon egy igazi csemegére bukkantam. A településen 1760 körül telepedtek le a zsidó vallású lakosok. Első imaházukat a 18. sz. végén építették fel, de ez 1820-ban az egész falut felemésztő tűzvészben leégett. Két évre rá új, tágas zsinagógát emeltek az akkor már mintegy 600 lelket számláló közösség tagjai, de az utóbbi évtizedekben az egykor pompás zsinagóga állapota sokat romlott.
1987-ben került sor a helyreállítására, melynek során itt alakították ki a Faluházat, méghozzá
olyan szépen megőrizve a ház eredeti szépségét, hogy kiérdemelték az Europa Nostra-díjat.
Állandó nyitvatartás itt sincs, de kis kérdezősködéssel meg lehet találni, kinél van a kulcs. Én az iskolában kezdtem a kérdezősködést, onnan a könyvtárba küldtek, majd a művelődési házban bukkantam egy hölgyre, aki fel tudott hívni valakit, aki végül beengedett.
Feltétlenül érdemes felmenni az emeletre is – egyrészt innen nagyon jól át lehet tekinteni az egész belső teret, másrészt egészen különleges könyvszekrényeket lehet találni!
Német tájház, Harta
Hartán a német tájháznál álltam meg, ahol a betelepült német lakosság festett bútorait és népviseletét néztem meg. A festett-virágos bútorokat a betelepült német asztalosok készítették, nagyon különlegesek. Sajátos darabjai a lovas formákkal díszített ágyvégek. Az ágyak első és hátsó lapja magas, a lapok szélén egymásnak háttal álló lófejek vannak faragva. A kevésbé módos megrendelőnek lófej helyett egy kis fanyúlvány készült. A tájházban a hartai népviselet relikviáit, a különböző korosztályok szokásos öltözeteit, valamint az asszonyok által készített és viselt piros, kék és fekete színű fejdíszeket (haupokat) és egyedi menyasszonyi főkötőket is megcsodálhatjuk.
A gyűjtemény bemutatására szolgáló tornácos népi lakóház a 19-20. század fordulóján épült, még eredeti elrendezésben áll. Belépő nincs, mint ahogy állandó nyitvatartás sem, de a kapun ott van a telefonszám, kit lehet a kulcsért felhívni. Egy nagyon kedves hölgy érkezett és vezetett körbe, láthatóan szívesen fogadja a látogatókat.
Kékfestő műhely, Bácsalmás
Bácsalmás egy szívet melengető élményt adott. 1879 óta üzemel itt a Skorutyák család kékfestő üzeme, melyet ugyanazon a helyen ma már a negyedik generáció visz. Az egykori lóistállóban berendezett kiállítóteremben a tárgyi emlékek és fényképek a Skorutyák család itt élő és dolgozó négy generációjának szakmai tevékenységét és mindennapjait mutatják be. A látogatók emellett megismerkedhetnek a kékfestés magyarországi történetével és a kékfestő anyagok változatos felhasználási lehetőségeivel a népviselettől a városi divatig.
Mivel nincs itt mindig munkatárs, érdemes előre bejelentkezni, és úgy szívesen elmesélik az üzem történetét, sőt, meg is mutatják a kékfestés folyamatát. Az ajándékboltban méterárut és kékfestő kelméből készült terítőket, ruhanemüket is árulnak.
Haditechnikai park, Kecel
Többször is láttam már fotókat a Kecelen található Pintér Művekről, de így is elképedtem, milyen hatalmas ez a haditechnikai park. Ameddig a szem ellát, százával állnak itt harckocsik, páncélozott szállító járművek, műszaki kiszolgáló járművek, vadászgépek, bombázók, helikopterek, rakéták és még ki tudja, mi minden – 1500 haditechnikai eszköz több mint 3 hektáron.
A gyűjtemény története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor még Budapesti Hadtörténeti Múzeum udvarán őrizték azokat a nagyobb technikai eszközöket, amelyek méretei nem tették lehetővé a belső termekben való bemutatást. A múzeum felújításakor az udvar funkciója megváltozott, így az intézmény évekig igyekezett helyet találni a raktáron lévő hadieszközöknek. Az 1990-es végén végül Pintér József, keceli vállalkozó biztosított helyet és anyagi támogatást a gyűjtemény számára, így több éves munka után 2000-ben Kecelen adták át Közép-Európa legnagyobb haditechnikai parkját.
Az eredeti gyűjtemény azóta is folyamatosan bővül, például 2005-ben a parkba került a hidegháborús csúcsfegyver, az SS24-es interkontinentális ballisztikus rakéta. A múzeum a hét minden napján látogatható.
Magyarkert, Jakabszállás
Jakabszállás külterületén egy Európa-szinten egyedi látnivaló van: a Magyarkert, vagy más néven Kis-Magyarország Botanikus Kert. Az ország 1:1000 méretarányú makettje 93.000 négyzetméter területen fekszik, körbe lehet sétálni. A kertben Magyarország 3200 települését egy-egy növény jelöli, ezzel a legváltozatosabb gyűjteményes növénykert az országban. A kert az ország vízrajzát és domborzatát is bemutatja, csordogáló folyókkal, tavakkal.
A kert március 15. és október 31. között minden nap látogatható. Nyaranta táborokat is szerveznek gyerekeknek, igazi mobiltelefon-nélkülit, napközist és ottalvóst is.
Nádrigó-tanösvény, Tiszakécske
A sok épített örökség és múzeum mellett gondolok azokra is, akik inkább a természetet kedvelik. Tiszakécske népszerű fürdőváros, de én nem emiatt érkeztem ide, hanem mert már régóta szerettem volna végigsétálni a Nádrigó Tanösvényen. Úgy alakult, hogy pont egy esős, borús napon érkeztem meg, ráadásul már alkonyatkor, így vacilláltam egy darabig, nekivágjak-e a tanösvénynek. De milyen jól tettem, hogy nem futamodtam meg, ugyanisa fények varázslatosak, a madarak pedig igencsak aktívak voltak.
A tanösvény kiindulópontja az Ókécskei Sportcsarnok mellett található. Itt van parkolási lehetőség, valamint egy kisebb játszótér is fogadja a látogatókat. A 2500 méter tanösvény hurokszerű útvonalán 10 állomás található, egy része cölöpösvényen halad. Egész évben bejárható, akár babakocsival is.