A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint szúnyogok milliárdjai keltek ki az elmúlt hetekben Magyarországon. Dr. Soltész Zoltánt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük arról, hogy az idei évben valóban több szúnyoggal kell-e szembe néznünk mint tavaly, továbbá mire szükséges odafigyelnünk a jelenlegi helyzetben.
Sok eső, sok szúnyog
„A csípőszúnyogok gyors fejlődéséhez két dolog kell. Az egyik az élőhely, amit a csapadék biztosít. A másik pedig a magas hőmérséklet, hiszen minél melegebb van, annál gyorsabban tudnak fejlődni a fajok” – kezdi Dr. Soltész Zoltán, és mint hozzáteszi, idén valóban több szúnyoggal kell megküzdenünk a tavalyi évhez képest, hiszen az aszályos 2022-vel ellentétben az idei májusi-júniusi időszakban sok csapadék esett.
„Nem tudjuk hónapokkal korábban megállapítani, hogy a következő nyáron több lesz-e a szúnyog. Előrejelezni bizonyos esetekben lehet, de akkor is csak maximum 1-2 héttel korábban láthatjuk, hogyan alakul a helyzet néhány nap múlva. Tehát ha például egy nagyobb folyó mellett lakunk, kiszámítható, hogy pár napon belül milyen magasra áradhat a víz a mederben, ezeket az adatokat figyelembe véve pedig meg tudjuk állapítani, hogy mikor lesznek kisebb pocsolyák a folyó mellet. Hiszen ha adott egy ilyen helyzet, általában szúnyogártalomra kell számítani” – magyarázza a szakértő.
Mivel Magyarországon belül is változóak a földrajzi adottságok, továbbá máshogy alakultak az időjárási viszonyok, a hazai területeken sem egységesen oszlanak el a szúnyogok. Soltész Zoltán így azt javasolja, hogy mindenki legyen körültekintő a saját háza táján. Ehhez az Ökológiai Kutatóközpont és a szúnyogmonitor-rendszer is ad támpontot.
Amire mindenképp figyelj
Magyarországon ötven őshonos és három idegenhonosinváziós faj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog él. Mint Soltész Zoltán elmondja, az Ökológiai Kutatóközpont az ez utóbbi csoporthoz tartozó szúnyogokat vizsgálják. Az intézet a projekt keretében a lakosság segítségét is várja a szunyogmonitor.hu oldalon.
„Bárki részt vehetebben a tudományos vizsgálatban, csupán annyit kell tenni, hogy lefotózza nekünk a példányt, a fotót pedig továbbítja nekünk jelölve, hogy hol és mikor találta meg a rovart. De amennyiben valaki lelkesebb, akár el is foghatja a szúnyogot, és elküldheti postán az Ökológiai Kutatóközpontnak” – mondja Soltész.
A szakértő elmondása szerint az intézet minden esetben visszajelez a feladónak.
„Ha nem elég éles a kép, esetleg rossz szögből fotózták, sajnos nem biztos, hogy tudunk pontos azonosítást adni. De amennyiben ezzel nincs probléma, és tegyük fel valaki az 50 őshonos faj egyikét továbbítja nekünk, azt is visszajelezzük, hogy a rovar miben különbözik a célcsoportunktól, és legközelebb honnan ismerheti fel az inváziós fajokat” – mondja.
A szakértő szerint leginkább népegészségügyi okokból lenne fontos tudatosan hozzáállni a szúnyoghelyzethez.
„A hazai őshonos fajok is terjesztenek különböző vírusokat és fonálférgeket, az inváziós szúnyogok viszont sokkal több és emberre sokkal veszélyesebb kórokozókkal kompatibilisek” – magyarázza Soltész, majd hozzáteszi, hogy elsősorban a Dengue illetve a sárgaláz vírusokat kell kiemelni a hazai inváziós szúnyogoknál.
„A veszélyeztetettséget nem úgy kell elképzelni, hogy az inváziós csípőszúnyog behozza a testével a kórokozót. Ezt mi, emberek tehetjük meg, például úgy, hogy olyan területre megyünk nyaralni, ahol endemikus a kórokozó, megfertőződünk, és a gyors repülőút miatt még a tünetek megjelenése előtt hazaérkezhetünk. Aztán amennyiben idehaza találkozunk egy kompetens vektorral, például egy tigrisszúnyogon keresztül, akkor elindulhat itthon egy fertőzési láncolat. Minél több helyen és nagyobb egyedszámban vannak jelen az inváziós fajok, annál nagyobb a valószínűsége egy ilyen találkozásnak. Ezért is fontos vizsgálni ezen fajok hazai elterjedését” – magyarázza a szakember.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ minden évben összegyűjti az ilyen jellegű fertőzések esetszámát.
És mint Soltész Zoltán elmondja, általában három és tíz között szoktak alakulni a magyarországi adatok. „Míg hazánkban csak potenciális veszélyről beszélünk, addig Olaszországban sajnos volt már példa helyi Dengue fertőzésekre, hiszen ott jóval nagyobb populációi vannak jelen a tigrisszúnyogoknak. Az ilyen esetekben van szükségük pontos elterjedési adatokra, hiszen ez kell ahhoz, hogy egy esetleges járványt jól tudjanak kezelni a gyakorlati szakemberek” – magyarázza.
Ház körüli tippek
Ha valakit érdekel a szunyogmonitor.hu oldalon az évekre és vármegyékre kattintva is meg lehet nézni, hogy milyen hazai és inváziós fajokról érkeztek bejelentések az intézethez, emellett elterjedési térképek is vannak az oldalon. Akár a közvetlen lakókörnyezetünkre, de kedvenc nyaralós helyszíneinkre is rá tudunk keresni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A szakembernek néhány gyakorlati tippje is van, ha szeretnénk megóvni az otthonunkat.
„A csípőszúnyogok nem fejlődnek áramló vizekben. A Duna fősodrában ezért nem is igen vannak szúnyoglárvák. Az állóvizek, pocsolyák és más mesterséges jellegű tárolók, például hordók vagy eldugult ereszcsatornák ezzel szemben ideális élőhelyei lehetnek a rovaroknak” – magyarázza.
Hozzáteszi, hogy eltérő helyszínek ideálisak az őshonos és az inváziós szúnyogoknak.
„A legtöbb hazai faj képes fejlődni bármilyen állóvízben, például az útszéli pocsolyákban.Az inváziós szúnyogok ezzel szemben olyan vizekben fejlődnek, amik nem érintkeznek a talajjal, ide pedig a már említett mesterséges víztároló helyek tartoznak” – mondja.
Véleménye szerint épp emiatt a májustól szeptemberig terjedő időszakban egy-egy eső után érdemes hetente átvizsgálni az udvart, és kiönteni a vödrökben, cseréptartókban és más tárolókban felgyülemlett vizeket, illetve szúnyoghálóval letakarni az esővízgyűjtő hordót.
„Ezzel is nagyon sokat teszünk azért, hogy ne közvetlenül a saját házunk környékén terjedjenek ezek a szúnyogok” – zárja.