Észak-Koreában több áram és cukorka is jár - nemzeti ünnepek a Föld körül
Ahány nép, annyi szokás és legalább annyi különböző nemzeti ünnep. Ami nekünk augusztus huszadika, az Amerikában a függetlenség napja, a világ másik felén a Bastille-nap vagy a holdújév, esetleg az ország örökös uralkodójának a születésnapja. Egy ország életében a nemzeti ünnepek fontossága felbecsülhetetlen és nemcsak az általában ezeken a napokon elrendelt munkaszüneti nap/napok miatt. Az ünnepek, amiket egy egész ország vagy egy nép közösen a magáénak érez,
összetartozást, egységet, közös múltat és közös jövőt is jelent.
Annak ellenére, hogy ezeken a napokon jellemzően egy-egy eseményre emlékszünk vissza, az évszázadok során maga az esemény gyakran elhalványul és a közösség fontossága, a büszkeség az, ami jellemzi az ünnepeket. Amerika életében ez a nap július 4-e, a függetlenség napja, amit a tengerentúlon százmilliók ünnepelnek, de még nálunk is megemlékeznek arra, hogy Amerikában aláírták a függetlenségi nyilatkozatot. Ennek apropóján most összegyűjtöttük a világ legmeglepőbb, legnagyszabásúbb és legérdekesebb nemzeti ünnepeit!
USA – július 4. – A függetlenség napja
311 millió ember: megközelítőleg ennyi amerikai fogja idén elképesztő ünnepléssel, családi összejövetelekkel, tűzijátékkal, felvonulásokkal, parádékkal és közös sütögetéssel tölteni a nagy napot. A függetlenség napja ebben az esetben nemcsak szimbolikus jelentéssel bír, 56 amerikai vezető ugyanis ezen a napon, 1776. július 4-én írta alá a függetlenségi nyilatkozatot, amivel hivatalosan is kiszakadtak Nagy-Britannia kötelékéből, röviden:
megszületett az Amerikai Egyesült Államok.
Fotó: AFP
Ebben az évben egyébként az ünneplés nagyon minimális volt és amit megtartottak, az is kifejezetten az akkori brit uralkodó, III- György király ellen irányult. A helyiek ugyanis több helyen is temetést rendeztek a még élő királynak, ezzel is kifejezve a tőle való függetlenségüket. Bár a háború a két ország közt tovább dúlt, egy évvel később, 1777-ben Philadelphiában megtartották az első, hivatalos függetlenség napi ünnepséget.
Július negyedike 1870 óta számít szövetségi ünnepnek és természetesen munkaszüneti napnak a szövetségi rendszerben. Ezen a napon a posták, a bíróságok és az összes, nem létfontosságú szövetségi szolgáltatás zárva tart az országban. Ezen a napon
nem maradhatnak el a családi piknikek, közösségi parádék, felvonulások és persze a tűzijáték sem, amit a becslések szerint nagyjából 16 ezer helyről lőnek fel ilyenkor.
Ezen felül jellemzőek a hatalmas sportesemények – különösen a baseball -, illetve meglepő módon a különböző evőversenyek. Július első hetében egyébként felborul a közlekedés is, hiszen ilyenkor több, mint ötvenmillió ember kel útra, hogy meglátogassa a családját, a barátait.
Franciaország – július 14. – Bastille-nap
A világszerte mindenki által ismert francia nemzeti ünnepet a legtöbben csak Bastille-napként ismerik, pedig valójában csak részben van köze az egykori, mára szimbolikussá vált francia börtönhöz. Az állami ünnepet 1789 július 14-hez kötik, amikor a francia forradalom hevében a párizsi nép megrohamozta a Bastille börtönt – itt azonban ketté válik a történet. Az elterjedt verzió szerint azzal a céllal tették mindezt, hogy politikai foglyokat szabadítsanak ki az épületből, a valóságban azonban nem ez történt. A nép azért támadta meg az épületet, mert eljutott hozzájuk a hír, hogy az előző nap rengeteg lőport vittek oda, amire érthető módon szükségük lett volna ahhoz, hogy megdöntsék az arisztokráciát. A Bastille-ban ekkor ráadásul nem is voltak poltikai foglyok, mindössze hét rab volt a rácsok mögött. Ennek ellenére az esemény szimbolikája annyira fontos volt a franciák számára, hogy 1880-ban nemzeti ünneppé nyilvánították, hiszen
ez volt az a jelentős pillanat, amikor a nép a következményekkel nem törődve szembefordult a hatalommal, hogy kiharcolja a saját szabadságát.
A nemzeti ünnepet a franciák a mai napig rendkívül nagy becsben tartják – olyannyira, hogy a július 14-én,
a Champs-Élysées-en végigvonuló, 6000 fős katonai menet az egyik legnagyobb a világon.
Franciaország minden pontján ünnepelnek, tűzijátékkal, koncertekkel, színházi előadásokkal és persze családi összejövetelekkel. Az pedig már szinte egyértelmű, hogy ezen a napon Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony is kék-fehér-piros színben pompázik.
Észak-Korea – április 15. – Kim Ir Szen születésnapja
Fotó: AFP
A világ talán legismertebb és egyben legmegdöbbentőbb diktatúrájában talán nem is tűnik annyira meglepőnek, hogy a legnagyobb nemzeti ünnep az ország egykori alapítójának a születésnapjához kötődik. Korea 1910-től 1945-ig állt Japán fennhatóság alatt, a világháború után pedig két részre osztották – az északi rész pedig a Szovjetunió fennhatósága alá került. Végül Sztálin döntése alapján Kim Ir Szen volt az, aki átvette a hatalmat az országban és megalapozta a mai napig tartó személyi kultuszát, ami szentnek és sérthetetlennek számít. Az országot jelenleg vasmarokkal irányító Kim Dzsong Un Kim Ir Szen unokája, így nem csoda, hogy április 15-e továbbra is a legnagyobb nemzeti ünnepnek számít. Főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy Kim Ir Szen halála után hivatalosan is az ország örökös elnöke lett.
A nagy napon Észak-Korea fővárosában, Phenjanbanakkora katonai parádét tartanak, ami Magyarországról nézve felfoghatatlannak tűnik. A Nap Palotája előtt összegyűlt katonai tömeg mellett civilek tízezrei virágot visznek az általuk csak “Nagy Vezérnek” nevezett egykori vezető szobraihoz, miközben sírva emlékeznek meg róla. A jellemzően több napon át tartó ünnepségsorozat során
az emberek több áramhoz és ételhez jutnak, mint más napokon, sőt a gyerekek cukorkát is kapnak, ami ritkaságszámba megy az országban.
Kína – január 21 – február 21 – holdújév
A holdújév nem csupán Kína óriási ünnepe, hiszen a világ népességének egynegyede ezt a napot tartja az év legfontosabbjának. Arról pontosan nincsenek adatok, hogy mióta tartják Ázsiában az újévet, de az biztos, hogy egy legalább
3500 éves hagyományról beszélünk, ami az új élet kezdetét, a megtisztulást, a szerencse eljövetelét ünneplik ezen a napon.
Az úgynevezett holdújévnek azonban nincs pontos dátuma, egy elég bonyolult számítás alapján változik évről-évre. A legtöbb esetben a nagy napot az európai naptár február negyedikéjéhez legközelebb eső újhold idején tartják. A holdújév elsősorban a családok összejöveteléről szól és közel sem egyetlen napig tart: jellemzően hosszú heteken át tartó készülődés előzi meg az ünnepet.
Ilyenkor a helyiek új ruhába bújnak, hangos zenével próbálják elűzni a rossz szellemeket, miközben szerencse és pénzhozó kabalákkal próbálják elérni, hogy az új évben minden tökéletes legyen. Meglepő módon, ilyenkor még a súlyos betegek is igyekeznek kicsit mozogni, jobban lenni, hiszen úgy tartják, hogy amit az újév első napján csinálnak, az lesz jellemző az egész évre. A hatalmas családi események mellett tűzijátékkal, parádékkal ünnepelnek. A kínai holdújévet egyébként a világ több pontján, a legnagyobb cégek is ünneplik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
