Ahhoz, hogy valahol sátrat verjünk, fontos, hogy megismerjük az alapvető szabályokat és a törvényi háttereket. Ezek betartása azért is lényeges, mert nyilvánvalóan nem lehet célunk a vadkempingezéssel, hogy kárt tegyünk a természetben, azaz a túrázásunk után se hagyjunk nyomot a kiemelt természeti területeinkben.
Magyarországon van lehetőség arra, hogy sátrat verjünk nem hivatalos, és nem kijelölt kempingterületen. A kérdés főként az, hogy mennyi ideig maradunk egy adott területen, valamint hogy pontosan hol állítanánk fel a sátrat.
Ebben az esetben nem kell engedélyt beszerezni
A törvény szövegezése szerint az erdőgazdálkodó hozzájárulásávalvan lehetőség az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülni, illetőleg sportolás céljából tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni. Ennél rövidebb időre viszont engedélyre sincs szükségünk, azaz, ha szombaton elmegyünk kirándulni és másnap elhagyjuk az erdő területét, akkor nem nagyon kell foglalkoznunk a bejelentéssel és engedélykéréssel. Mindezek ellenére még ne kapd fel a sátrat és a hálózsákot, mert a jogszabály értelmében vannak kivételek, hogy hol lehet sátrazni.
Itt verheted le a sátrad
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy egy napnál rövidebb ideig simán sátrat verhetünk. Csakhogy azt is kimondja, hogy az erdőgazdálkodó tűrni köteles az ott tartózkodást, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását a törvényben foglaltak alapján elrendelte.
Az országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek egészen más szabályozás alá esnek, ami érinthet minket a sátrazás során. Csak hogy érzékeltessük, milyen kivételről van szó, összesen 848 924 hektár esik nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, vagy természeti emlék besorolás alá.
A természet védelméről szóló törvény szerint a fokozottan védett természeti területre történő belépéshez a természetvédelmi hatóságnak az igazgatóság szakértői véleményének figyelembevételével kiadott engedélye szükséges. Ez alól egyetlen kivétel van: a konkrét, jelzett turistautak és tanösvények. Persze mondhatnánk, hogy a sátrat ez esetben a turista útvonalra verjük le, de az észérveket követve nem biztos, hogy ennek az erdőőrök vagy akár a túrázók annyira örülnének.
Ahhoz, hogy a kellemetlenségeket elkerüljük, érdemes indulás előtt megnézni a túraútvonalunkat, hogy az áthalad-e természetvédelmi területen. Erről ide kattintva találhatunk egy interaktív térképet. Ha elkerülhetetlen, hogy ilyen helyen kempingezzük, akkor az illetékes nemzeti parknál mihamarabb vegyük fel a kapcsolatot.
Minden más területen viszont érvényes, hogy 24 óráig túrázhatunk és akár aludhatunk is. Fontos, hogy ha például réten vagy mezőn nézzük ki azt a helyet, ahol álomra hajtanánk a fejünket, ott a tulajdonostól kellene engedélyt kérni. Persze kilétüket nem könnyű felfedni, de nem is valószínű, hogy pont este járna arra valaki, aki számon kér a sátrazás miatt. De ha mégis, akkor legyünk felkészülve, hogy lehet távozni kell onnan.
- Vadkempingezés céljából érdemes lehet felkeresni például a Velencei-tavat, melynek környezetében csak kevés terület esik a tiltás hatálya alá.
- Bátran sátrat verhetünk például a Bence-hegyi kilátó mellett, vagy a Nadap környéki erdőkben.
- Hasonlóan jó választás lehet Somogy megyében, a Kaposvár felett hosszan elnyúló Deseda-tó, melynek területe nem esik semmilyen védelem alá, így annak partján teljesen legálisan sátrat verhetünk.
- Végül, de nem utolsó sorban ajánljuk a Mátrát, melynek gyöngyöspatai, valamint recski felőli részén szintén megengedett a 24 órás ott tartózkodás, Igaz, ez utóbbi helyszínnél érdemes figyelni a medveveszélyre.
Ezen az oldalon pedig megtalálhatóak a hazai vadkemping helyek listája, érdemes böngészni.
Mire figyeljünk a vadkempingezésnél?
A természetjárás alapvető szabálya, hogy lehetőség szerint hagyjuk úgy a természetet, ahogy érkezésünk előtt volt. Azaz ne szemeteljünk és ne bántsuk a növényeket. Nyilván attól nem lesz komolyabb kár, hogy ha az éjszaka során a sátorral kilapítjuk a füvet, mert az hamar helyreáll.
Szintén fontos, hogy figyeljük arra, hogy hol gyújthatunk tüzet, ha arra mindenképp szükségünk van. A legtöbb helyen van kijelölt tűzgyújtó hely, ahol jó eséllyel nem fog tovább terjedni a tűz. Továbbá azt is érdemes megnézni az indulás előtt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) honlapján, hogy hol van érvényben tűzgyújtási tilalom.
Bár a nem fokozottan védett természeti területeken letérhetünk a kijelölt túraútvonalakról, ha tehetjük, mégis maradjunk inkább a kitaposott ösvényen. Ennek fő oka, hogy az állatok megszokták, hogy az emberek milyen utakon mozognak. Ha ezzel ellentétes mozgást észlelnek, elmenekülnek. Ráadásul kárt tehetünk az értékes és szép növényekben, ha véletlenül letapossuk őket.
Mi az, amit mindenképp vigyünk magunkkal a vadkempingezésre?
Ha a fentiek ellenére úgy döntünk, hogy a szabadban éjszakáznánk, mindenképpen szedjük össze a legfontosabb holmikat. A kempingezés elmaradhatatlan kelléke a sátor, bár akad olyan túrázó, aki egy hálózsákkal is megelégszik (ez utóbbi lényeges eszköz, hiszen a magasabb pontokon – különösen hajnalban – meglehetősen hűvös lehet az idő. Viszont akármilyen meleg is van, sosem lehet tudni, hogy mikor szakad le az ég, ráadásul a rengeteg bogártól is véd valamennyire. Akiknek a sátor (szinte semmit nem érő) alja, valamint a hálózsák puhasága nem elegendő, azok vigyenek magukkal valamilyen szivacsot vagy polifoam matracot. Hiába a füves terület, este a föld minden kis vonulatát érezni fogjuk a fejünk alatt.
Nyáron elengedhetetlen kellék a kullancs- és szúnyogriasztó, amik minden esetben gyorsan megtalálnak minket és szó szerint elkezdik szívni a vérünket. Végül, de nem utolsósorban legyen nálunk szemeteszacskó, hogy ha bármiféle hulladék keletkezik, akkor azt egy csomagba téve elvihessük a helyszínről.