Huszonharmadik alkalommal szervezik meg a Szőregi Rózsaünnepet. Az egyik legnépszerűbb program minden esztendőben a rózsaföldek látogatása. Idén Bata András Faiskolája és a Hegedűs Gyümölcs- és Díszfaiskola nyitja meg rózsaföldjeit a látogatók előtt, ahol több mint egymillió virágzó rózsatő látható.
A rózsaföldeket egyénileg és szervezett formában is lehet látogatni.
Idén először a Kocsis Flóra Kft. rózsaföldjéről a látogatók saját szedésű rózsával térhetnek haza – tájékoztattak a szervezők.
Az ünnep alkalmából rendezett kiállítások minden évben egy-egy témakört ölelnek fel, idén a rózsa és a művészet kapcsolatáról szól majd egy tárlat a Tömörkény István Művelődési Házban, de tartanak vágottrózsa-bemutatót is.
Pénteken és szombaton a Monti Sándor parkban kulturális programokkal, koncertekkel, táncbemutatókkal, színházi előadásokkal várják a Rózsaünnepre érkezőket. A Monostori András Idegenvezetések szervezésében a vendégek bebarangolhatják Szőreget, megismerkedhetnek múltjával és jelenével.
Látványos lesz a Rózsaünnepi felvonulás
A leglátványosabb programok egyike a Rózsaünnepi felvonulás június 24-én este, melyen mintegy hatvan, rózsákkal feldíszített lovaskocsi, fiáker, gépkocsi, veterán autó, traktor és más jármű, kisebb-nagyobb csoport vesz részt. A díszítéshez és a menteket kísérő rózsaszirom-esőhöz a szőregi és környékbeli rózsatermesztők több százezer virágot biztosítottak. Este a felvonulást követően itt adják át az év dísznövénykertésze elismerést, valamint a Szőregért Érmet.
A hétvégén az elmúlt években népszerűvé vált levendulaszüret is várja a vendégeket Szőregen. A zárónapon, június 25-én pedig a sporté a főszerep, a Szőregi Rózsafutáson három távon indulhatnak a jelentkezők, a félmaratont választók virágzó rózsák között tehetik próbára állóképességüket.
Több mint százéves múlt
A szőregi rózsatőtermesztés több mint százéves múltra tekint vissza, az országban egyedülálló hagyományokkal rendelkezik. A rendkívül munka- és szakértelemigényes termesztés jellemzően családi gazdaságokban folyik. Szőregen és környékén ötven üzemben, mintegy 170 hektáron termesztenek rózsát, ez a munka sokaknak jelent megélhetést.
A generációkon át öröklődött szakértelemnek, szaktudásnak és a rózsatermesztésnek kedvező mikroklímának köszönhetően a Szőreg környékén termesztett rózsatövek kiváló minőségűek és Európa-szerte keresettek. A Tisza és a Maros közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a Magyarországon évente előállított 4,5-5 millió rózsatő 90-92 százaléka ebből a térségből származik.
Ennek elismeréseként a szőregi rózsatő 2012-ben bekerült az Európai Unió oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába, 2020-ban pedig hungarikum lett. A Szőregi Rózsaünnepet a hagyományokat továbbéltető kertészek előtti tiszteletadásként első alkalommal 1999-ben rendezték meg.