Ahhoz, hogy egy helyszín felkerüljön az UNESCO világörökségi listára, komoly kritériumoknak kell megfelelni. Többi között nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel kell, hogy bírjon a megnevezett terület.
A felvételről a kétévente ülésező Világörökség Bizottság dönt, melyen minden tagország képviseltetheti magát. Összesen kétféle kategóriában lehet felkerülni a listára: az egyik a kulturális, a másik a természeti. Magyarországról jelenleg egy természeti, valamint hét kulturális kategóriában nyert felvételt a Világörökség Jegyzékbe. Most ezeket mutatjuk be részletesebben.
Budapest Duna-partja, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Az UNESCO Világörökség Bizottsága elsőként a Duna-parti látképet, illetve a Budai Várnegyedet vette fel a Világörökségi jegyzékbe 1987-ben. Aki végigsétált már a főváros ezen szakaszán, az értheti, miért került a kulturális világörökségi listára.
A gyönyörű épületek, a korzó, a sárga villamos és a vendéglátóhelyek sora mind önmagáért beszélnek.
A terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. Ezen a szakaszon található többek között az egyedülálló Országház, amit még a Stasher turisztikai blog is a világ 99 látványossága közül az első számú turistalátványosságnak nevezett a Google-értékeléseket, a TikTok-népszerűséget, a szállások minőségét összegezve és az ország közbiztonsága alapján.
A kulturális listára azért kerülhetett fel a főváros ezen szakasza, mert 150 évvel ezelőtt, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével olyan fejlesztések indultak el, amely kiemelkedő és haladó szemléletű európai urbanisztikai és építészeti hatásokat hozott.
De természetesen meg kell említeni a budai oldalon a Budai Várnegyed műemléki épületegyüttesét, ami helyet ad a Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Magyar Nemzeti Galériának. Építészetileg is kiemelkedő része a Schulek Frigyes által tervezett Halászbástya, valamint a Mátyás templom. De része még a Várhegyen fekvő, középkori utcákkal és lakóházakkal teli polgári városrész és a kicsit távolabb fekvő Citadella is.
Érdekesség, hogy csak 2002-ben bővítették ki a világörökségi helyszínt az Andrássy úttal, a Millenium Földalatti vasúttal és a Hősök terével.
Ezzel együtt a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum is bekerült a világörökségi részbe. Mint minden helyszínnek, ennek is van egy úgynevezett védőövezeti része. Ide tartozik a Városliget, a VI. kerület egy része, a Városligeti-fasor, a Szabadság-tér és környéke, valamint Belső-Erzsébetváros az ott található zsidó kulturális örökség miatt.
Hollókő, a palóc falu
A Nógrád megyei palóc települést a legtöbben a húsvéti szokásairól, az apró, ám annál szebb templomáról és gyönyörű népviseletéről ismerik. Hollókő viszont nem csak ezért érdekes. Ma már kevesebb, mint 400 fő él az apró településen, melynek ófalusi részében 67 épületet kapott védettséget. Ez a település viszont a mai napig él és sokan őrzik az eredeti hagyományokat.
A központban álló régi épületeket inkább kiállítótérként használják. Van itt palóc babamúzeum, fazekasház, csipkemúzeum, vagy épp Oskola Mester kiállítás. De találhatunk szatócsboltot, sajtműhelyet, pékséget és vendéglátóhelyeket. Aki pedig megszállna, az kibérelheti valamelyik földszintes, fehérre meszelt falú, kontyolt nyeregtetős parasztházat.
A település Budapesttel egy időben, 1987-ben került fel az UNESCO Világörökség Jegyzékébe.
Persze nem csak az UNESCO nyilvántartása miatt érdemes ide ellátogatni. Itt halad keresztül az országos Kéktúra útvonala, amivel az ország számos nevezetességét elérhetjük. Aki csak egy kisebb kirándulást tenne, annak érdemes a mintegy egy órányi túrára lévő Kéz kilátóhoz (vagy ahogy többen nevezik, az Isten tenyere kilátóhoz) ellátogatni.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Magyarországon két olyan világörökségi helyszín is van, ami átnyúlik a határokon. Az egyik ilyen az Aggteleki- és Szlovák-karszt. Viszont ez az egyetlen magyar helyszín, ami természeti kategóriában került fel a listára.
Az Észak-Magyarországon található Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai világörökségi helyszín attól különbözik hagyományos karsztrendszerektől, hogy itt jelentősen több, összesen 712 barlangot regisztráltak.
Segítségükkel több tízmillió évre visszamenőleg lehet a geológiai történéseket megismerni, de bizonyítékul szolgálnak például az egykori trópusi és szubtrópusi éghajlat jelenlétére.
A trópusi és jégkorszaki klímaviszonyokra utaló jegyek nyomait egyaránt magán viselő őskarsztok valószínűleg jobban dokumentálták a geológiai eseményeket, mint bármi más a világon, ezért is bír nagy természeti jelentőséggel.
A barlangok egy részét egyébként bárki meglátogathatja, melynek során függő- és állócseppköveket, cseppkőoszlopokat, cseppkőzászlókat és számos érdekességet láthat. Fontos, hogy a nyár közepén is rendesen öltözzön fel mindenki, mert átlagosan 10 fok van a barlangban.
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
A Pannonhalmán található bencés monostor mintegy ezer éves történelmi múltra nyúlik vissza. 996-ban Géza fejedelem a Csehországból érkező szerzeteseket telepített le Pannónia Szent Hegyén, majd kezdődött meg az építkezés, ahol aztán Szent István király is több alkalommal megfordult. Az itt található épületegyüttes később meghatározó szerepet játszott a kereszténység terjesztésében.
Az épületet egyébként azért nevezzük monostornak, mert ez a szerzetesek templommal egybeépített telephelye, ahol a rend tagjai laknak, étkeznek és dolgoznak. Ezzel szemben a kolostor csak szállóépületként funkcionált és nem minden esetben tartozott hozzá templom.
A helyszín azért kerülhetett fel 1996-ban a Világörökségi listára, mert a bazilika, az oktatási épületek, a Boldogasszony-kápolna, a Millenniumi kápolna, az Apátsági Arborétum, a parkerdők és a gyógynövénykert kiemelkedő módon jeleníti meg a keresztény monostor jellegzetes elhelyezkedését, a környezeti kapcsolatait, egyedi építészeti struktúráját és szervezeti kialakítását.
Ráadásul Hollókőhöz hasonlóan a pannonhalmi monostoregyüttes is a mai napig egy élő helyszín. A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség nem csak a korábbi iskolai munkát folytatja, hanem új munkaterületeken is próbálja megteremteni az anyagi lehetőségeit. Többek között ezért hozták létre a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzdét.
A Hortobágyi Nemzeti Park
Aki látta a Vadlovak – Hortobágyi mese című magyar dokumentumfilmet, annak valószínű nem kell bemutatni ennek a tájnak a csodás és egyedülálló állatvilágát. Mindezek ellenére nem természeti, hanem kulturális kategóriában került fel a Hortobágy a Világörökségi listára. Hogy miért, annak számos oka van.
Egyrészről a történetileg kialakult tájhasználat főbb elemei máig fennmaradtak, így a kultúrtáj megőrizte szerkezetét és funkcionális összetettségét. A mindennapi élethez használt ásott kutak fából készülnek, működő csárdákat is találunk és láthatunk egyedi hidakat (legismertebb a Kilenclyukú híd). Az alapanyagok mai napid nádból vagy vályogból vannak, formájukban, szerkezeti kialakításukban pedig megőrizték az évszázadok során kialakult jellegzetességeket és megoldásokat.
Szokásukat, a földművelést, a kézművességet és pásztorkodást a generációk egymásnak adták át, ezért maradhatott fenn az a különleges kultúra, ami a világon sehol máshol nem található meg.
Bár mostanra alig él állandó lakosság a világörökségi helyszínen, a legeltetési időszakban több száz állattartó gazdának a jószágai legelnek szabadon, kerítések nélkül, így a mai napig megvalósul a hagyományos pásztorkodás.
Pécs ókeresztény temetője
A Sétatéren a Pécsi Bazilika felé haladva elsőre nem is sejthetjük, milyen különleges régészeti látnivaló bújik meg a vastag betonfal mögött. Pécs ezen területe egykoron temetkezési helyszín volt, amit azóta több méternyi föld borított be. Szerencsére ezeket feltárták és több helyszín bejárva ismerhetjük meg az egykori ókeresztény temetőt és a 4. században itt lévő város szokásainak egy részét.
Az egykori város nyomait egyébként a mai napig felfedezhetjük a mindig nyüzsgő Király utcában, vagy a Kórház téren, hiszen itt láthatunk egy-egy darabot a megmaradt városfalból.
Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt sírkamrák építészetében és a fennmaradt falfestészetében rendkívül sokoldalúan mutatja be a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét.
Ma három helyszínen várják az érdeklődőket. Az egyik az Apáca utca 8. szám alatt található ház, amiben az ókeresztény síremlékek egy csoportját találták meg, közöttük egy téglából és kőből épült, festett falu ikersírt. A bazilika előtt található lépcső alján találjuk az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületet, ami egy temetői kápolna volt. Eredetileg kétszintes volt, fent található a kápolna, míg a felszín alatt, a kriptában zajlott a temetkezés.
A legérdekesebb mégis a 2007-ben megnyitott Cella Septichora Látogatóközpont, aminek egy darabját akkor is láthatjuk, ha a bazilika előtti téren lenézünk az üveggel borított részén. Itt késő római kori, részben ókeresztény temető komplexitását képező sírok és sírépítmények tekinthetünk meg, amiken több esetben megmaradtak az eredeti, 1600 éves festmények.
A Fertő kultúrtáj
A Fertő-táj az itt található gazdag erdőknek, lápvilágnak és a Fertő-tónak és annak egyedülálló élővilágának ad otthon. De a vidéki közösségek fenntartásában is fontos szerepet tölt be évezredek óta, ezért került fel kulturális kategóriában a Világörökségi listára 2001-ben. Egyébként ez a második határon átívelő világörökségi helyszín, amin ezúttal Ausztriával közösen osztozunk.
Az UNESCO által kijelölt kisebb gyűrű területén 16 település található. A korábban is említett védőövezettel együtt viszont már 20 települést foglal magába ez a vidék.
A világörökségi rész jelenlegi arcát az állattartás és a szőlő-bor kultúra évezredes tájhasználata alakította ki.
Egyszerre található meg itt a lápvidék, a népies házak, azok őrzött kultúrájuk vagy adott esetben egy uralkodói kastély.
Érdemes megemlíteni a magyarországi részen elhelyezkedő, fertődi Esterházy-kastélyt, ami a 126 szobájával és 200 hektáros parkjával Európa 3. legnagyobb kastélyegyüttese. De ha már a népies házakról is szót ejtettünk, akkor említést érdemel a fertőszéplaki tájház-csoport, ami öt parasztházból áll. Hegykőn pedig a Csipkeházban ismerhetjük meg az egyedülálló höveji csipkegyűjteményt, ami nemrég hivatalosan is bekerült a hungarikumok közé.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék
A Tokaji borokat valószínű senki nem kell bemutatni, mivel fehér nedűjét nem csak itthon, de bárhol a világon szívesen fogyasztják. Az itteni bortermelés és szőlőművelés olyannyira a magyar kultúra része, hogy Kölcsey Ferenc még a Himnuszban is szentelt neki két sort.
A több mint 88 000 hektár méretű világörökségi helyszín, valamint annak védőövezete összesen 27 települést ölel magába.
Központjában Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj és Rátka települések alkotják. Ezen felül van néhány kisebb terület (jellemzően pincesorok), amit az UNESCO a világörökség helyszíneként határozott meg a védőövezetben.
Ilyen a hercegkúti Kőporosi Pincesor, a Gombos-hegyi Pincesor és Kálvária, a Sárospatakon található Rákóczi pince, a tolcsvai Bormúzeum pincéi, a Tolcsván található Oremus pincék, valamint a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári pincék.
Tudtad?
Az UNESCO létrehozásáról szóló megállapodást 1945. november 16-án 37 állam írta alá. Magyarország néhány évvel később, 1948. szeptember 14-én csatlakozott a szervezethez. Jelenleg 193 tagállama és 11 társult állama van az UNESCO-nak. 1972-ben fogadták el a Világörökség Egyezményt, melynek célja a kiemelkedő jelentőségű természeti és kulturális értékek védelme és azok jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ehhez a szerződéshez csatlakozott 1985-ben Magyarország, jelenleg pedig a cikkünkben bemutatott 8 védett helyszínünk van nyilvántartva.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
