Pár hónappal ezelőtt mutattuk be Donka Noémit az olvasóknak: a Papírszárnyak blog szerzője azon kevesek közé tartozik, aki elsősorban egyedül szereti felfedezni a világot. Nem azért, mert ne lenne kivel útra kelnie, hanem azért, mert azt vallja: szólóban sokkal közelebb kerül magához és sokkal jobban megismeri saját magát egy-egy út során. Noémi most élete legnagyobb kalandjára készül: felmondott a munkahelyén, és egy öt hónapos latin-amerikai körutazásra indul, aminek a részleteit még ő sem ismeri pontosan!
Május végén indul, októberben érkezik
Noémi már a legutóbbi beszélgetésünk során tudta, hogy Latin-Amerikába utazik majd, de a latin-amerikai kultúra iránt érzett szerelem sokkal korábban indult.
– Gimnáziumban spanyolul tanultam és már akkor megfogott a zene, a nyelv, a szokások, az ottani emberek világhoz való hozzáállása. A kíváncsiságom és a vonzalmam akkor kezdődött, az évek során pedig többször jártam spanyol nyelvterületen. Mallorcán dolgoztam is két hónapot, később pedig úgy döntöttem, hogy olyan latin-amerikai országokba is szeretnék eljutni, ahová kevesen utaznak egyedül – mesélte Noémi. – Jártam Mexikóban és Costa Ricán is szólóban és kiderült számomra, hogy ezektől az országoktól sem kell félni szóló női utazóként. A gondolat, hogy bejárjam Latin-Amerikát már régebben megfogalmazódott bennem, de
sokáig hagytam magamnak egy kiskaput, ha esetleg meggondolnám magam és úgy döntenék, hogy mégsem vágok bele.
Ez nem történt meg: május végén útra kelek és a tervek szerint októberben jövök majd haza.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szélsőséges időjárási körülmények
Annak ellenére, hogy Noémi régóta tervezi az öt hónapos utazást, sok dologra vagy nem tudott előre felkészülni vagy pedig tudatosan nem is szeretett volna.
-Először Párizsba repülök, onnan Kubába, ahol két hétre van szállásom, ez nagyjából a teljesen fix dolog az egész útban. Innen Mexikóba megyek majd, ahol barátoknál szállok majd meg. Innen pedig tovább „csordogálok” majd lefelé. Rengeteg nyitott kérdés van, itthonról csak a legszükségesebb dolgokat intéztem el, aminek több oka van. Egyrészt
nem szeretném végigrohanni ezt az öt hónapot, nem szeretném keretek közé szorítani magam,
hogy „ekkor és ekkor el kell hagynom a szállást”, „hatkor indul a buszom” és hasonlók – mesélte Noémi.
– A felszerelésem természetesen megvan, de itt is alaposan fel kellett készülnöm. Ugyanis mondjuk
míg Kubában lesz 30-35 fok, addig Patagóniában jó esetben 0, tehát arra is gondolom kellett, hogy égetni fog a nap, hogy elkap az eső és persze arra is, hogy hó lesz.
Tűzföldre például az időjárás függvénye, hogy megyek-e: ugyanis amikor nálunk nyár van, akkor ott tél és ha ott nagyon hideg lesz, akkor átgondolom, hogy érdemes-e menni. Amit persze el tudtam intézni itthonról, például a beutazási engedélyek, a különböző oltások, azokat persze elintéztem, a többit pedig majd spontán próbálom megoldani.
Az egyedül utazás szépsége
Ahogy Noémi fogalmaz, a spontaneitás nem az erőssége és többek közt azért is vágott bele ebbe az útba, hogy ezen változtasson.
-Van bennem félelem, de bízom magamban, bízok a képességeimben. Érdekel, hogy egyáltalán hogyan leszek képes egy ilyen helyzetet kezelni. Eddig minden utazásom alaposan megszerveztem, előre kitaláltam, de éreztem, hogy nekem ez nem elég, hogy rugalmasabbnak kell lennem ezzel kapcsolatban. Hiszek benne, hogy ez az út, amik várnak rám, egytől-egyig hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a mindennapjaimban is spontánabb lehessek. Az egyedüli utazásban ez a legnagyobb szépség, ez a legnagyobb ajándék, amit ezektől az utaktól kaphatok: azt, hogy
közelebb kerülök magamhoz, megismerem az eddig ismeretlen oldalaimat is és kilépek a komfortzónámból
– magyarázta Noémi, aki a munkahelyén is felmondott, hogy útra kelhessen.
– Lehetséges, hogy elmehettem volna fizetés nélküli szabadságra, de én úgy döntöttem, hogy felmondok. Nem tudom, hogy mi vár rám, ha hazajövök, de persze szeretném, ha minél előbb már a következő utazásomat tervezhetném. Egyelőre azonban Latin-Amerika az, ami minden gondolatomat kitölti. Biztos vagyok benne, hogy minden helyzetet meg fogok tudni oldani odakint, de
kíváncsian várom, hogy milyen helyzetek elé állít az élet.
Alapvetően a már ott járt utazók beszámolóit vettem alapul az utazás megtervezése során, de így is biztos vagyok benne, hogy megszámlálhatatlan váratlan és izgalmas helyzet vár rám, amik segítenek majd közelebb kerülni önmagamhoz.
Noémi latin-amerikai kalandját a saját Facebook, Instagram és TikTok oldalán, valamint a Papírszárnyak blogon követhetik figyelemmel az olvasók.
Tanácsok egyedül utazóknak
- A szóló utazásban a legnehezebb az első lépés, vagyis az elhatározás. Ha ez megvan, akkor időről-időre könnyebben megy majd, az utak lazábbak és kalandosabbak lesznek. Az elején senkinek sem könnyű, de hosszútávon megéri.
- Első alkalommal érdemes olyan úti célt választani, amit mindenképp látni szeretnénk. Valami olyasmit, amihez úgy érezzük, hogy közünk van, aminek a meglátogatásával kapcsolatban van egy belső motivációnk.
- Mindenképpen hasznos, ha olyan helyet választunk, ahol beszélnek angolul, vagy ahol nincs nyelvi akadály. Fontos lehet még, hogy első alkalommal csak egy hosszúhétvégét tervezzünk, ha egyedül indulunk útnak, mert ez pont elég idő arra, hogy kiderüljön számunkra: tetszik-e egyáltalán a szóló utazás.