Két örök élmény Pannonhalmán
Főapátság
Az apátsági komplexum lelke a Főapátság épülete, amely Magyarországon a bencés hagyományokat követő, klasszikus monostorelrendezés egyetlen épen maradt példája. A közel 300 méter magas dombon, a Szent Márton-hegyen áll a “bástya”, ahogy ők hívják ezt a részt.
A látogatás során nem kell csoportos vezetésre várni. Ki-ki a saját tempójában járhatja körbe az apátságot az audioguide segítségével, melyen szabályozhatjuk a vezetés hosszát a különböző opciók bekapcsolásával vagy kihagyásával. Bármelyik ponton bármeddig kedvünkre nézelődhetünk, a szerkezet ugyanis érzékeli, merre járunk, és eszerint kezdi a következő magyarázatot.
Az apátság egyik legszebb része a 19. század első harmadában elkészült könyvtár.
Mintha csak egy szentélybe lépnénk be: az ódon könyvek ezrei önkéntelenül is belefojtják a szót az emberbe.
A levéltár is felbecsülhetetlen értékeket őriz, mint például legrégibb nyelvemlékünket: a tihanyi apátság 1055-ből származó alapítólevelét.
Kilátó és lombkorona-sétány
A főapátság épületegyüttesétől alig tízperces séta a 2012-ben átadott Boldog Mór-kilátó, amely az egyik első magyar származású főpapról kapta nevét. A tölgyfából épült többszintes kilátóról 20 méter magasból nagyszerűen rálátni a városra, és mögötte a Sokorói-dombság vonulatára. Ha még a komplexum 10 órás nyitása előtt jöttök, akkor alig van itt valaki, és fantasztikusan szép, békés a hangulat.
Azok kedvéért, akik nem tudnak koruk vagy egészségi állapotuk miatt felmászni a kilátóra, 2018-ban egy lombkorona-sétány is épült, ahonnan ugyancsak pazar a panoráma. A mintegy 80 méter hosszú fapallós sétány az egyik legrégibb keresztény szimbólum, a hal formáját mutatja.
Két pompás kastély
Esterházy-kastély, Fertőd
A fertődi Esterházy-kastély az ország legnagyobb, legpompásabb kastélya, amely az elmúlt években gyönyörűen megújult. A központi épületrész múzeum, az egyik szárnyban hotel működik, a másikból pedig pár éve költözött ki egy iskola. Itt a felújítás után a korábban a budapesti Iparművészeti Múzeumban található Esterházy-kincseknek rendeztek be kiállítóteret. A kastélyt egy leszármazott is lakja: Esterházy Antal hercegnek van itt egy lakosztálya, aki decemberben a gyerekek nagy örömére Mikulásnak öltözve köszönti a látogatókat.
Az Esterházy családdal kapcsolatban mindenképp fontos megjegyezni, mennyire támogatták a zenét. Joseph Haydn alkotó életének nagy részét itt töltötte, mint zeneszerző, karmester, házitanító és a zenei programok szervezője.
Rimanóczy-kastély, Zsira
A megyében található kastélyok közül Zsira Rimanóczy-kastélya volt számomra messze a legérdekesebb. Az épület jelenleg szociális gondozó, és bár az ilyen funkciójú épületeket általában nem lehet látogatni, itt lehetőség van vezetett sétára.
Sőt, az idegenvezető szerepét a gondozottak látják el, ők kísérik be a vendégeket az épületbe,
és náluk van az a régi kazettás magnó, amiről meg lehet hallgatni az ismertetőt.
A jelképes, ötszáz forintos belépti díjon kívül azzal is támogathatjuk az intézményt, ha a jegypénztárban a betegek által készített ajándéktárgyakból vásárolunk. Szerintem zseniális ötlet: a gondozottak a látogatókat vezetve egész biztos büszkébbek az otthonukra, hasznosnak érezhetik magukat, és mi sem vagyunk kizárva ebből a csodálatos épületből.
Két kihagyhatatlan hely Sopronban
Tűztorony
A soproni városnézést talán úgy a legjobb kezdeni, hogy felkapaszkodunk a város jelképének számító Tűztoronyba, hogy onnan tájékozódjunk a városban.
A barokk hagymakupolás torony 60 méter magasra emelkedik, és nagyszerű kilátást nyújt a belvárosra, a Lővérekre, sőt jó időben az Alpokra.
Kicsit meg kell szenvedni a látványért a 200 csigalépcsőn araszolva, de megéri! A körerkélyről, ahol most a kamerával kattogunk, hajdan toronyőrök jelezték, ha idegen katonák közeledtek, vagy tűz ütött ki a városban.
A rézkupola tetején helyezkedik el a kétfejű sas, II. (Habsburg) Ferdinánd magyar király ajándéka. A Tűztorony aljában egy római kori kőtárat is találunk, ahol a városban talált különlegesebb kőfaragványokat, sírköveket és oltárköveket helyezték el. A torony Fő tér felőli oldalát a Hűségkapu díszíti, emléket állítva annak, hogy az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és környéke a Magyarországhoz való tartozásuk mellett tette le a voksát.
Régi polgári otthonok, eredeti bútorokkal
Sopron régi házai közül a legérdekesebb a Storno-ház, egy jómódú soproni polgár egykori otthona, amelyben megmaradt az eredeti berendezés. Id. Storno Ferenc kéményseprőként állt munkába, bejárta a soproni és a környékbeli házak padlásait, értő szeme felfedezte a különlegességeket. Közben folyamatosan képezte magát, restaurátorrá, festővé vált. Családjának három nemzedéke rendkívül gazdag és értékes magánygyűjteményt hozott létre, amely ma Sopron város tulajdona. A kiállítás ezeket a tárgyakat mutatja be a család egykori otthonában.
Hasonló hangulatot találunk a Zettl-Langer gyűjteményben, ahol az egykori tulajdonos leszármazottja, Ágnes lakik, sőt, ő tartja az idegenvezetést is. Egy élet gyűjtőmunkájáról tanúskodnak azok a különleges régiségek, amelyek megtöltik Zettl Gusztáv ma múzeumként is szolgáló egykori otthonát. Látható itt csiszolt üvegek sokasága, korabeli bútorok, fajansz és porcelán edények, fegyverek, cégérek könyvek, festmények és órák. De a legpompásabb a mindezeknek helyet adó otthon, lenyűgöző lépcsőházzal, csodás üvegablakokkal, faberakásos mennyezettel. Tényleg egy csoda, hogy mindez megmaradt, igazi ritkaság.
Két festői templom
Lébény
Lébény a Mosoni-síkság és a Hanság határán épült, 13. századi Szent Jakab- plébániatemploma miatt ér meg egy látogatást. A templom csodával határos módon átvészelte mind a tatár és török pusztítást, mind a települést sújtó 1841-es tűzvészt. Bár a későbbi századokban többször átépítették, az 1800-as években zajló restaurálás során visszaállították az eredeti állapotot, így ma a 13. századi csupasz falakat lehet megcsodálni. A román stílust tükröző egyszerű, szigorú homlokzattal éles kontrasztot alkot a finom faragású kapubejárat. A monumentális épületbelsőt mindössze néhány újkori dísz (szárnyas oltár, szószék, színes üvegablak) ékesíti.
Nemeskér
A magyar faépítészet remeke Nemeskér evangélikus temploma. Az 1732-ben épült barokk templom egész belső szerkezete és berendezése fából készült. Talán meglepő egy ekkora templom ilyen kicsi faluban, de ehhez az evangélikus egyházkerülethez építése idején 32 település tartozott. Ma már csak mintegy 15 hívó látogatja az istentiszteleteket, és a munkálatokra is nehéz szorgos kezeket találni. Az 1974-76 között végzett nagyobb felújítás során rendbe tették a faszerkezetet. Érdekesség, hogy a szúette fákon meghagyták az apró lukakat, azt nem javították ki.
Két különleges gyűjtemény
Vasfüggöny-emlékhely
Hegykő határában, ha a falutól mintegy három kilométert haladunk egy murvás úton, az eredeti helyén láthatjuk, milyen volt egykor a vasfüggöny. Az emlékhely nagyrészt korabeli anyagok felhasználásával készült, és a mintegy 40 méter hosszú szakaszon a műszaki zár három korszaka látható. Mind a három időszak (1948-1956, 1956-1965, 1965-1989) más-más vasfüggönytechnikát alkalmazott, melyet tájékoztató táblák mutatnak be.
Vasúti lámpamúzeum
Fertőszéplakon található az ország egyetlen vasúti lámpamúzeuma. Haragovics József vasútgépészként a GYESEV-nél dolgozott, és egyszer elhatározta, hogy valami olyat fog gyűjteni, amit más nem. Szakmájából és hobbijából szinte adódott, hogy valami olyan legyen, ami kapcsolódik a vasúthoz – így alakult, hogy 38 éve gyűjti a lámpákat.
Közel 300 db különböző lámpát találunk a régi, tornácos ház utcai szobájában, öt földrész számos vasúttársaságától.
A lámpák mellett öt éve hangjelző eszközökre (sípok, trombiták, harangok) is kiterjedt az érdeklődés, nemrég pedig a gyufa lett az új favorit: no nem akármilyen, hanem amit vasúti lámpákhoz használnak.