Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a 13. század végén épült templomban a budapesti Teleki László Alapítvány a magyar kormány által létrehozott és finanszírozott Rómer Flóris-terv keretében végeztetett dendrokronológiai vizsgálatokat. A fák évgyűrűinek vizsgálatán alapuló kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy
a templomhajó egykori famennyezete és tetőszerkezete, valamint az azokat alátámasztó oszlop és mestergerenda 1330-ban épült.
A műemékvédők jelenlegi ismeretei szerint a magyarvistai Erdély máig fennmaradt legrégibb tető-, illetve födémszerkezete.
Valaki felgyújtotta a villanyt
A Kolozsvártól 14 kilométerre fekvő település templomában 2022 őszén végezte a dendrokronológiai vizsgálatokat a csíkszeredai Anno Domini Dendrolab csapata. “A vizsgálat és az azt követő laboratóriumi elemzés során bebizonyosodott, hogy a templomhajóban hosszában, középen futó mestergerenda, és az azt alátámasztó faragott oszlop 14. századi, mégpedig az 1320-30-as évek fordulójáról származik” – áll a közleményben. Az egyik gerendáról megállapították, hogy 1329-1330 telén kivágott tölgyfából készült.
Mivel olyan gerenda korát sikerült pontosan meghatározni, amelynek a falba ékelődő végét azzal a vakolattal vakolták be, amelyikre a falképek is kerültek, megállapítható, hogy a falfestmények nem lehetnek 1330-nál korábbiak.
A felfedezés a magyarvistaihoz hasonló falképek kormaghatározásában is kiemelkedő jelentőségű. A Krónika.ro portálon megszólaltatott Kiss Lóránd falképrestaurátor elmondta, ez olyan, mint amikor sötétben tapogatóznak, és egyszer csak valaki felgyújtja a villanyt.