A halál és a túlvilág a maga misztikumával mindig is foglalkoztatta az embereket, az elvesztett szeretteinkre való megemlékezés pedig szinte egyidős az emberiséggel. Mégis, annak ellenére, hogy a halál kultúrája egyetemesnek mondható, az régiónként, földrészenként teljesen eltérő, hogy milyen módon ünnepeljük, gyászoljuk, emlékszünk meg az elhunyt ismerőseinkre. Mi a különbség a halottak napjában Mexikóban, Kínában és hazánkban? Hogyan gyűrűzött be az egyre népszerűbb halloween a világ szinte összes területére és miért tettek Covid-oltást az elhunyt szeretteik sírjába pár éve Kínában? Összeállításunkban utánajártunk a világ legkülönlegesebb, legmeglepőbb halottak napi szokásainak!
Halloween, halottak napja, mindenszentek
A mindenszentek és a halottak napja hazánkban mindenki számára ismerős: az előbbit a hétszázas évektől ünneplik, hivatalosan pedig 835-től számít ünnepnapnak, míg az utóbbit a kilencszázas évektől tartják számon a hívek. A két ünnepnap – november elseje és másodika – azonban az évek során kilépett a pusztán vallásos keretek közül és ma már, Magyarországon például, felekezeti hovatartozástól függetlenül gyakorlatilag mindenki ünnepli valamilyen módon. Érdekesség azonban, hogy a halottakra való megemlékezés gyökerei épp a manapság oly sokszor csak egy amerikai hóbortnak tartott halloween ünnepéből alakultak ki.
Történelmi tények bizonyítják, hogy a druidák már a Krisztus előtti első században is megemlékeztek a szeretteikről, mivel úgy tartották, hogy a tél kezdetével, vagyis november beköszöntével egy napon keresztül a halottak szellemei visszatérnek az élők közé, amit különböző szertartásokkal és rituálékkal ünnepeltek.
A töklámpás születése
Az ezt az időszakot leginkább jellemző töklámpás megszületését is egy régi ír legendához. A történet szerint egy Jack nevű, részeges írhez egy nap eljött az ördög, ő azonban kicselezte őt, amit az ördög persze nem felejtett el és a halála után épp emiatt nem is akarta beengedni a pokolba.
Végül megkönyörült rajta és egy égő fadarabot adott neki, hogy legalább ne sötétben kelljen kóborolnia menny és pokol között
Ezt aztán Jack egy fekete retekbe, vagy répába rejtette – ebből lett később a sokkal könnyebben faragható tök, ami azóta is a legfontosabb kelléke a halloweeni dekorációnak. Az évszázadok során aztán természetesen ezek a jeles napok összefolytak, kibogozhatatlanul egybeértek, így ma már nehéz is őket különválasztani, azt viszont tény, hogy Európa nagy részén a halloween hivatalosan október 31-re esik, az ezt követő két nap pedig a mindenszentek és a halottak napja. De mi a helyzet a világ más pontjain?
Az élet fesztiválja
A halloween mellett a filmekben és sorozatokban a másik leggyakoribb halottak napi megemlékezés, amivel találkozunk, az a mexikói Día de los Muertos, ami alapjaiban eltér a mi szokásainktól. A mexikóiak ugyanis, az azték hitrendszerből eredően úgy tartják, hogy az elhunyt szeretteik egy napon át lehetőséget kapnak arra, hogy visszalátogassanak az élők közé. Ők azonban – annak ellenére, hogy a holtakra emlékeznek – ezt a jeles napot, ami november 1-re esik valójában az élet ünnepeként tartják számon.
Utcabálok, színes öltözékek, elképesztő maszkok és sminkek, vidám, közös zenélés
– európai szemmel nehezen érthető ez a fajta felszabadult ünneplés halottak napján. A mexikóiak számára egyébként ez az év legnagyobb ünnepe, ami október végétől akár két héten keresztül is elhúzódhat.
Ilyenkor a családok a pénztárcájukat nem kímélve készülnek fel a halottak fogadására: feldíszítik az otthonaikat, az utcákat, a közterületeket, sütnek-főznek, elkészítik a visszaérkező rokonok kedvenc ételeit, miközben mindent ellepnek a papírmaséból készült, nagyon jellemző csontvázfigurák. A mexikóiak az ünnep során összegyűlnek, együtt zenélnek, táncolnak, ezzel is emlékeztetve magukat egy olyan igazságra, ami számukra a legfontosabb:
a halál az élet része és amikor a halottakra emlékezünk, valójában az élet csodáit ünnepeljük.
Louis Vuitton táska, Covid-oltás, versenyautó a halottaknak
Kínában és az ázsiai kontinens több pontján meglepő módon emlékeznek meg az elhunytakra a helyiek: az úgynevezett éhes szellemek fesztiválja ugyanis valójában egy nem mindennapi adakozás a holtaknak. A több mint kétezer éves hagyomány során az élők megtisztítják a sírokat és – a mi szokásainkhoz hasonlóan – virágot, mécseseket visznek, hogy kifejezzék a gyászukat. Csakhogy ennél sokkal messzebb is mennek:
az éhes szellemek ugyanis a szó szoros és átvitt értelmében is éhesek a kínaiak szemében.
Ezért a sírokhoz kiviszik a kedvenc ételeiket, italaikat, de ez még mind semmi. A legenda szerint ugyanis a szellemek, akik visszajárnak ezen a napon mindig többet és többet akarnak, a mohóságuk nem ismer határokat. Ezért a még élő hozzátartozók gyakorlatilag minden legyártanak papírból, amiről úgy gondolják, hogy az elhunytaknak szükségük lehet rá:
lovakat, versenyautókat, luxustáskákat, különböző okoseszközöket, de még Covid-oltást is felajánlottak a túlvilági hozzátartozóiknak.
Ezeket rendszerint egyébként óriási mennyiségű, nem valódi pénzzel együtt elégetik, bízva abban, hogy eljutnak a másvilágra. A hiedelem szerint minderre azért van szükség, hogy valamiért kiengeszteljék a holtakat, különben visszatérnek és kísérteni fognak.
Zombik inváziója, ami összehozza a családot
Közép-Amerika egyik legérdekesebb és a mai napig sok szempontból a legismeretlenebb országa kétségtelenül Salvador, ahol a halottak napját, vagyis a El Dia de la Calabiuzát is úgy ünneplik, mint sehol máshol a világban. A helyi hagyományok szerint november 1-én ugyanis a Tonacatepeque térség lakói valóságos zombikká és szörnyekké maszkírozzák magukat az ünnepnapon. Nem úgy teszik mindezt mint a mexikóiak, semmi vidám, vagy játékos nincs a sminkjükben és az öltözetükben: a nagy napon, amire hetekig készülnek a helyiek,
szó szerint úgy festenek, mintha a legrosszabb rémálmunkból léptek volna elő.
A fesztiválon egyébként a helyi, salvadori legendákból ismert alakokat jelenítik meg. Akad köztük férfialak, aki hamut okád magából, van olyan nő, aki messziről csodálatosnak tűnik, de közelről egy rothadó lóhoz hasonlít és természetesen megjelenik maga az ördög is, mégpedig egy teljesen eltorzult kutya képében. A helyiek a zombiparádét egyébként nem csupán a hagyományok miatt tartják fontosnak: sokak szerint
ez az egyetlen olyan helyi ünnep, ami összehozza a különböző generációkat a családban,
hiszen a mitológiai lények között egyaránt találunk gyerekeket és aggastyánokat.