A kánikula miatt újra elszaporodhatnak az algák a Balatonban
Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Víz-és környezetpolitikai tanszékének vezetője szerint Magyarországon ma a hatékony vízgazdálkodás legnagyobb gátja a megfelelő intézményrendszer hiánya. Az árvízvédelem, belvízvédelem, a vízminőség, a felszín alatti vizek, az öntözés területeit integrálni kellene a környezettel, a természetvédelemmel és a klímavédelemmel – írja az Infostart.
A tanszékvezető szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízhez kapcsolódóan érzékelhető. A vízgazdálkodás területén óriási változásokra van szükség.
“A felesleges vizeket, vagyis az árvizeket vissza kell tartani egy későbbi, száraz periódusra vonatkozó felhasználásra. Most valószínűleg újra kell gondolni Magyarországnak a tározási és gátépítési technológiáit. Valószínűleg a Dunára sokkal több gátat kell építeni, mint azt eredetileg gondoltuk volna, annak érdekében, hogy ezeket a víztesteket meg lehessen tartani” – emelte ki Szöllősi-Nagy András.
A Balatoni Limnológiai Intézet jelenleg vizsgálja az alacsony vízállás és a vízminőség összefüggéseit a Balatonon. Ennek biztosan van befolyása, de nem közvetlenül az algák mennyiségére, hanem azokra a fizikai és kémiai körülményekre, amelyek meghatározhatják azt, hogy az üledékből mennyi foszfor képes felszabadulni, amely aztán az algák mennyiségére fog hatni.
A Balaton vízminősége jelenleg megfelelő, a vízben lebegő algák mennyisége a határérték mintegy fele.
Azonban a kánikula visszatértekor számítani lehet az algák elszaporodására. Vízminőség szempontjából az augusztus vége számít kritikusnak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Behavazott az ország: pazar drónfotók a havas Mátrától...
Utasok ezrei dühönghetnek most a MÁV bejelentése miatt
Rendkívül szokatlan, ami a vadludakkal történik Tatán
Vulkánt fedeztek fel Nyugat-Magyarországon, ezt lehet tudni róla!
Advent 2024: keressük az ország legszebb települését! Nevezd egy...
