A horvátországi, idén megtett aktív foglalások száma csaknem ötszöröse a tavalyi év hasonló időszakában beérkezett foglalásokénak, de egyelőre 23 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben ugyanekkor. A foglalási érték ugyanakkor már 5,5-szöröse a 2021-es szintnek és 1 százalékkal nőtt 2019-hez viszonyítva – olvasható a szállásfoglaló oldal keddi közleményében.
A foglalási darabszám és értékváltozás közötti különbség legfőbb oka, hogy megnőtt a magasabb kategóriás szállások kereslete, és az áremelkedés is növeli a foglalási értéket – fejtette ki a közleményben Kelemen Lili, a Szallas.hu sajtószóvivője.
A felmérésben résztvevők fele 200 ezer forint alatt költene szálláshelyre, 200-300 ezer forinttal kalkulál a negyedük. Minden tizedik válaszadó 300-350 ezer forint, és 7 százalékuk pedig 400 ezer forint feletti szállásköltségre számít. „A foglalási feltételek között a kedvező ár mellett az ingyenes lemondás az elsődleges szempont, ezt követi az előleg nélkül foglalható opció és a sok pozitív vendégértékelés” – árulta el Kelemen Lili. Azt is hozzátette, hogy a szálláshely kiválasztásakor fontos a tengerpart, strand, kikötő közelsége, a térségben könnyen megközelíthető látnivalók és kirándulási lehetőségek, a tengerre nyíló panoráma és a parkolás is.
A foglalások hosszában is látható enyhe emelkedés a korábbi évekhez képest. A pandémia előtt januárban érkezett a legtöbb foglalás, ez eltolódott a nyár felé a járvány és a háború okozta bizonytalanság miatt. Éppen ezért a Szallas.hu szakértői szerint akár megdőlhet a 2019-es szint is.
A válaszadók háromnegyede online szállásfoglaló portálon keres szállást, és a felmérés résztvevőinek kétharmada bankkártyás fizetést részesít előnyben horvát nyaralása során. A készpénzhez szükséges pénzváltást tízből nyolcan itthon intézik, Horvátországban csak a válaszadók negyede vesz fel bankjegyet ATM-ből.
Isztrián találkozhatunk a legtöbb magyarral
A magyarok legkedveltebb úti célja az Isztriai-félsziget, Dalmácia-Split régió és a Kvarner-öböl – mondta a közlemény szerint Herceg Ivana, a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója. A legtöbben augusztusban és júliusban utaznak, és 5-7 éjszakát töltenek el. A Horvátországba indulók csaknem fele apartmant, 18 százalékuk 4-5 csillagos hotelt keres. Népszerűek még a 2-3 csillagos hotel (16,2 százalék) és a panzió/vendégház (15,5 százalék) kategóriák is. A többség ellátás nélküli opciót, harmaduk félpanziót és 15 százalékuk csak reggelit választ. A teljes ellátást csak a válaszadók 6 százaléka igényli.
Félnek a háborútól a nyaralást tervezők?
A Szallas.hu egy másik felmérése szerint a vendégek több mint kétharmada csak belföldi nyaralást fontolgat, negyedük külföldi és belföldi utazást is szervez, hat százalékuk pedig idén csak a határon túl tölti el szabadságát. Tízből nyolc vakációzó magyart nem befolyásol az orosz-ukrán háború az üdülés tervezésekor. Körülbelül minden tizedik válaszadó viszont a háború miatt marad inkább belföldön. „Az anyagi okok a legmeghatározóbbak (92%) azok számára, akikre hatással van a nyaralás megszervezésére az orosz-ukrán háború” – mondta Kelemen Lili.
Aki azt is hozzátette, hogy a háborús fenyegetettség (83%) és a magyarok nemzetközi megítélése (70%) is többeket foglalkoztat. A kutatás szerint arányaiban a terrortámadás esélye a legkevésbé befolyásoló félelem a vakáció megtervezésekor idén. A felmérésben résztvevők háromnegyede ugyanakkor jobban kontrollálja költségeit a háború kitörése óta. A spórolók közül legnagyobb arányban a 46-55 éves korosztály képviselteti magát. Őket követik azonos százalékban a 36-45 és 55-66 évesek. Legkevésbé a 66 évnél idősebbek óvatosak a költéseiket illetően. Csak a válaszadók negyede tart attól, hogy egy újabb koronavírus-járvány hullám meghiúsíthatja idén a nyaralást – közölték.