A Malév (Magyar Légiközlekedési Vállalat) Magyarország nemzeti légitársasága volt 1946 és 2012 között, járatain 2010-ben több mint 3 millió utas repült, és ugyanebben az évben elnyerte a legjobb kelet-európai légitársaságnak járó World Airline Awards díjat. Alapításától kezdve hosszú éveken át csak belföldön repült, az első külföldi járat 1947-ben indult Bukarestbe, majd 1956-ban elindították az első járatot Nyugat-Európába, ami június 5-én szállt le Bécsben. Ahogy sokasodtak a külföldi úti célok, úgy indult meg a 60-as években a belföldi járatok leépítése. Az első Európán kívüli desztinációra (Kairóba) induló gép 1963. szeptember 24-én szállt fel.
Később, a rendszerváltást követően a tulajdonosi háttér többször változott, a Malév sorsát azonban a 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás pecsételte meg – ez jogellenes állami támogatásnak minősült, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett – írja a Napi.hu. A kormány, miután a légicég finanszírozása ellehetetlenült, a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A Malévnak összesen 100 milliárd forintot kellett volna visszafizetnie az államnak, erre azonban képtelen volt.
10 éve állt le a Malév
2012. február 2-án a Fővárosi Bíróság csődvédelem alá helyezte a céget, másnap, február 3-án a Malév leállította az üzemszerű működést. A partnerek és a repülőterek csak azonnali fizetés esetén biztosítottak volna szolgáltatást, így a cég amúgy is tarthatatlan helyzete csak tovább romlott volna. Jobbnak látták, ha nem indult több járat – az utolsó az MA745-ös járatszámú Helsinki–Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt, amely Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A Malév összesen 170 milliárd forintos tartozást halmozott fel és hagyott maga után.
A Malév népszerű reklámzenéje 1988-ban készült, Presser Gábor szerzeménye:
A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, eközben 2600 munkavállalót foglalkoztatott, 500 hazai vállalkozással állt kapcsolatban. Mondani sem kell, ez a hirtelen leállás nemcsak a dolgozóknak, de az utasoknak sem kedvezett: több ezer utas maradt már kifizetett, mégis érvénytelen repülőjeggyel; 8 évet kellett várniuk, hogy valamicskét visszakapjanak a díjból.
Ez lett gépek sorsa
Az évforduló alkalmából az Airportal utánanézett, mi történt a nemzeti légitársaság nyugati gyártmányú repülőgépeivel. A Boeing 737NG-k közül több a környező országokban repül, a Q400-asokból néhány még Norvégiában, a CRJ-k Kazahsztánba és Szudánba kerültek, a Fokkerek többsége pedig Ausztráliába. A HA-LOC sokáig az orosz Yakutia Airlinesnál repült, majd a Smartavia légitársasághoz került, Moszkva-Domogyedovo bázisról repült a napokban is. A LOH az orosz S7 légitársaság után tavaly nyáron a horvát ETF Airways-nél repül 9A-ABC lajstromjellel, a LOK 2012-től az S7-nél, majd 2021 nyarától a Yakutia Airlinesnál teljesít szolgálatot, a LOM pedig 2012 óta folyamatosan az S7 légitársaságnál szolgált, de tavaly december óta Tallinban tárolják. Fellelni gépeket az Egyesült Államokban a fapados óriáscégnél, a Southwestnél, a lengyel Enter Air, a román Blue Air vagy a cseh Smartwings társaságnál, a Norwegiannél és sok más még működő vagy már megszűnt légitársaságnál. Sokat pedig szétbontottak, hogy az értékes alkatrészeket áruba bocsásság, egyeseket pedig átalakítottak áruszállítóvá.
A klasszikus 737-esek egyike, a HA-LER elvileg az illnoisi Oak Brook Center Mall gyerekeknek szóló élményparkja, a KidZana egyik dísze.
És persze akadnak olyan gépek is, amiknek sokszínű életük volt a világ különböző pontjain, de mára már befejezték pályafutásukat.