Ne is szaporítsuk nagyon a szót, vágjunk bele a lehetőségek feltérképezésébe, hiszen van itt minden az ókori maradványoktól a csodás természeti látnivalókon át a várakig és élhető városokig és akkor a dunai hajókázásról még nem is beszéltünk, ami természetesen állandó opció, amíg az időjárás engedi, bár mostanában kicsit már hideg van hozzá.
Esztergom
A Dunakanyar kezdete. Ezt a várost olyan nagyon részletesen vélhetőleg senkinek nem kell bemutatni, tökéletes választás lehet egy kellemes hétvége eltöltésére. A bazilika, a vár, a híres sötét kapu, vagy a némiképp már elfelejtett török megszállás mementójaként megmaradt dzsámi mind olyan dolgok, amiket érdemes megnézni, ha a városban járunk.
Illetve megtekinthetjük, sőt a remek és nem utolsó sorban olcsó cseh és szlovák sörök reményében át is kelhetünk a Mária Valéria hídon a szlovákiai Párkányba, ahol eltölthetünk egy kellemes, görbébb estét, némi sztrapacskával lefojtva. Ha pedig a klasszikus időtöltéseken túl szeretnétek mást is csinálni Esztergomban, érdemes kipróbálni a szabadulószobákat, vagy csak felfedezni a város számtalan bárját, kocsmáját, éttermét és egyéb lazulási alkalmatosságát.
Visegrád
Az egyik királyi székhelyről ugrunk a másikra, tulajdonképpen Visegrádon nem is kell nagyon mást csinálni, mint bejárni a település történelmi emlékeit. Lesz itt olyan „vár”, amit még a rómaiak építettek és a kora Árpád-kori ispánok lakhelyéül szolgált, bár hozzá kell tenni, hogy az épületnek csak az alapjai láthatók ma, ezúton is csókoltatjuk az idelátogató 13. századi mongol turistacsoport vezetőjét, Batu kánt és kedves munkatársait. A királyi palota már valamivel jobb állapotban van, például állnak a falai még itt-ott, illetve kiállására is olyannak tűnik, ahol valóban meghúzhatta magát Károly Róbert királyunk a 14. század elején.
A fellegvárat mindenképp érdemes megnézni, már csak az onnan nyíló fantasztikus kilátás miatt is, de ugyanígy tanácsos körbejárni a tévesen Salamon-toronynak nevezett építményt, amiben ugyan Salamont egy pillanatig nem tartották fogva, mivel majdnem 200 évvel a halála után épült, de ettől még a 13. századi Magyarország egyedülálló épületéről van szó. Lakhatósága azonban a 16. században áldozatul esett a több évszázados török-magyar barátság egy bátortalan kezdőlépésének. Ha azonban nem érdekelnek minket a régi kövek, akkor sincs baj, ugorjunk be a Zugfőzde néven futó helyi pálinkamúzeumba.
Szentendre
Azért se kell túl messzire menni, ha az ember egy igazi, hamisítatlan mediterrán településen szeretne a vízpart mellett hesszelni, ezt ugyanis Szentendréntök jól lehet csinálni. A Balkánon jól ismert, szűk utcácskák egészen azt az érzetet keltik, hogy hirtelen egy másik országba csöppentünk és ennek van is némi igazsága, hiszen Szentendre a mai külsejét jobbára a 17. század végén betelepülő szerbek jóvoltából nyerte el, majd onnantól kezdve számos szerb kereskedődinasztia felemelkedésének és bukásának volt a szemtanúja.
Ha a városban járunk, látogassuk meg az ortodox templomokat, illetve tekintsük meg a tobakosok keresztjét. A tobakosok azok a bőrkészítő tímárok voltak, akik a török módi szerint dolgoztak, a 18. században nagyon ment nekik a bolt, ezt bizonyítja, hogy a város egyik templomát, a Preobrazsenszkát is ők építették, ami azért nem volt olcsó mulatság már akkoriban sem. Szentendre egyébként a gasztrohuszároknak is kedvező hely, remek éttermek és borozók találhatók benne.
Dömös
Ezt a települést a legtöbben a magyar történelmi mondakincsből ismerhetjük, hiszen itt élt a Kálmán király ellen viszonylagos rendszerességgel összeesküvő Álmos herceg, akit az előbbi rosszallása kifejezéseképp, fiával, Béla herceggel egyetemben meg is vakíttatott. A mondában szereplő kolostor romjai ma is megtalálhatók, csak úgy, mint a Limes előretolt őrhelyeként funkcionáló egykori római torony alapjai, illetve egy Árpád-kori földvár romjai is.
Általánosságban is igaz, hogy a Dunakanyar hemzseg a még feltáratlan római maradványoktól, érdemes óvatosan közlekedni a környékükön és semmi esetre sem eltenni onnan származó dolgokat, mert az egyrészt nem szép dolog, másrészt viszont börtönbüntetés is járhat érte.
Ha túrázni szeretnénk, ahhoz is Dömös egy jó kiindulópont, hiszen innen egyáltalán nincs messze a Dobogókő, ami az egyik legszebb környékbeli túracélpont.
Vác
A királyi, illetve érseki székhelyek után jöjjön egy püspöki. Vácott is el lehet tölteni egy kellemes délutánt, megnézhetjük a püspöki palotát, a székesegyházat, elmélázhatunk a Gombás-patak fölött átívelő 18. századi fahídon, ahol annak idején a legenda szerint Földváry Károly honvéd alezredes egyetlen darab lovaglóostorral a kezében vezette rohamra katonáit az 1848-49-es szabadságharc váci ütközetében.
MTI Fotó: Czimbal Gyula
Itt tekinthető meg az ország egyetlen diadalíve is, amit még 1764-ben húztak fel Mária Terézia tiszteletére. Igen ám, csakhogy az anekdota arról is szól, hogy a művelet már akkor is kellőképpen magyarosra sikeredett, ugyanis nem kapkodták el a dolgot és a királynő érkezése előtt két héttel fogtak hozzá a megépítéséhez, így a diadalív kb. az utolsó előtti pillanatra készült el, állítólag Mária-Terézia a rohammunka hallatán nem is mert átkocsizni alatta. Ez persze egy jó sztori, de valószínűleg nem így történt, hiszen a diadalív tartósnak bizonyult, a mai napig háborítatlanul áll a helyén.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
