Ha megemlítjük Burgundiát – vagy Bourgogne-t, ahogy a franciák nevezik országuk e csábító darabkáját – a bársonyos vörösborok és aromás fehérborok kortyolgatásával töltött órák jutnak eszünkbe. De az ország elsőszámú bortermelő régiója sokkal többről szól, mint tekintélyes évjáratok kóstolgatásáról a szőlőtőkék között. Szép városok, Instagram-csillagos középkori falvak és felfedezésért könyörgő ősi apátsági közösségek fűszerezik ezt a túlnyomórészt vidéki régiót.
Fedezzük fel Burgundia fővárosát!
A sokszínű, mintás cseréptetők a 13. század óta státuszszimbólumnak számítanak Burgundiában, és Dijon egyik fő látványosságának is számítanak, így egyáltalán nem fogunk kilógni a tömegből, ha a nyakunkat felfelé görbítve gyönyörködünk a cikcakkok, gyémántok és más geometrikus motívumok fényes, kerámia mázas terrakottából készült faliszőnyegében. A jellegzetes háztetőkön kívül a régió fővárosa bővelkedik a lenyűgöző középkori és reneszánsz építészeti emlékekben is.
A városi múzeumokba ingyenes a belépés, és Franciaország egyik legjobb képzőművészeti múzeuma abban a monumentális gótikus-klasszicista palotában található, ahol Merész Károly és más burgundi hercegek bulikáztak fénykorukban.
A kortárs építészet, az ételek, a borok vagy mindhárom iránt fogékony látogatók nem tudnak majd ellenállni Dijon úttörő Cité Internationale du Vin et de la Gastronomie-jának (Nemzetközi Bor- és Gasztronómiai Város), amely egy korábbi, 13. századi árvaházban, majd kórházban nyílik meg 2022 tavaszán.
A legjobb borváros
A burgundi borkultúra minden szép zugból és eresztékből kiszivárog Beaune-ban, a szőlőskertekkel borított Côte d’Or ünnepelt borvárosában, amely még gyönyörűbb, mint azt a neve sugallja (beau = szép). A Hôtel-Dieu des Hospices de Beaune központi épülete, az 1443-ban ispotályként létrehozott Hôtel-Dieu des Hospices de Beaune gótikus építészeti remekmű.
Káprázatos, polikróm cseréptetője önmagában is elég ahhoz, hogy úgy bámuljunk rá, mintha villám csapott volna belénk, ráadásul a világ legdrágább borai pihennek a pincéiben.
Valójában az egész város egy élő borospincének tűnik, borkóstolási és pincelátogatási lehetőségekkel bőven: az informatív Maison des Climats (kb. éghajlatok háza) kiváló bevezető. A várva várt Cité des Vins et de Climats de Bourgogne – amely Beaune, Chablis és Mâcon borvárosokra oszlik – 2022 nyarán nyitja meg majd a kapuit. Beaune másik kihagyhatatlan programja felkeresni Burgundia utolsó megmaradt családi mustárkészítő üzemét, ahol kővel őrlik a mustármagot és így készítik el számunkra az igazi, hagyományos, eredeti dijoni mustárt.
Időutazás Pays d’Axois-ban
Dijon-tól nyugatra a Canal de Bourgogne festői vontatóútjai kanyarognak Pays d’Auxois-ban. Ez a mustármezőkkel és erdős dombokkal tarkított, magaslaton fekvő, érintetlen, takaros falvakkal teli vidék kirándulásra hívogat – mindegy, hogy gyalog, kerékpárral, e-bike-kal vagy négy keréken vágunk neki. A “les plus beaux villages” (a legszebb falvak) királya az erődített hegytetőn fekvő Semur-en-Auxois, amely a kanyargó Armançon folyó egyik hajtűkanyarjában, egy gránitkiszögellésen áll.
Châteauneuf-en-Auxois egy másik gyönyörű hely, ahol el lehet veszni a macskaköves, vonzó házakkal tarkított sikátorok pókhálójában.
A zöldellő tájba beékelődve kivételes történelmi helyszínek kettősét találjuk: Fontenay nyugodt, az út végén fekvő ciszterci apátságát (amely az UNESCO világörökség része) és a szenzációs MuséoParc Alésia-t, amely azon a helyen található, ahol Julius Caesar i. e. 52-ben legyőzte Vercingétorixot, a gallok vezérét.
Flavigny, az édesszájúak mennyországa
A Dijontól egy órányi autóútra északkeletre fekvő festői Flavigny-sur-Ozerain faluban található családi vállalkozásban működő Anis de Flavigny édességgyár meglátogatása legalább annyira fontos, mint az évszázados ínyenc hagyományok megismerése, és a keményre főtt, ánizs ízű bonbonok fogyasztása, amelyekről az apátsági falu híres.
A Les Anis de Flavigny-t először a 16. századi helyi apátság bencés szerzetesei készítették el 1591-ben, és a bonbongyár főhadiszállása még mindig az apátságban van.
A hagyományos, természetes alapanyagokat (ánizs, répacukor, növényi kivonatok) használó recept változatlanul megmaradt. A lenyűgöző vezetett látogatások során felfedezhetjük az apátság karoling-kori kriptáját és kápolnáit, a boltíves termeket, ahol a 19. században az édességeket készítették, az interaktív “aromalaboratóriumot”, valamint az édesség évszázadokon átívelő gyönyörű, védjegyként is funkcionáló dobozait, csomagolásait bemutató múzeumot. A kóstolás mindenütt magától értetődő.
Nézd meg a naplementét Noyersben!
Az Auxerre-től 30 km-re délkeletre fekvő Noyers-sur-Surein többtornyú, fallal körülvett középkori falu, melynek falai alatt a naplementét figyelni maga a vegytiszta romantika. A 13. századból származó eredeti 23 védőtoronyból 19 még mindig áll, és az ősi kőfalakon belül megbúvó macskaköves sikátorok, nyeregtetős házak és boltívek olyanok, mintha egyenesen egy film díszletei közül toppantak volna elénk.
Bóklásszunk egyet a művészeti galériák és kézműves műhelyek között, ahol kézzel készített bőrtartozékokat vagy régi tollal írt, díszes pergameneket árulnak. Júliusban hallgassunk meg egy zenei előadást a templomban.
Ebédeljünk hagyományos burgundi coq au vin-t és jambon au Chablis-t (borral ízesített sonkát) a Les Millésimes-ben vagy valami vegetáriánus ételt a La Vieille Tour-ban. Végül a túrát fejezzük be a déli kapun kívülről, az óratornyos déli kapun át a Noyers romos, dombtetőn álló kastélyhoz vezető sétával: a madártávlatból lenyűgöző kilátás nyílik a legelőkre, az erdős dombokra és az alattuk táncoló Serein folyóra.
Zöldülj Morvanban
Amikor a városi műemlékek és múzeumok már kezdenek kimeríteni, vessük bele magunkat Burgundia zöldjébe, a nyugalmat árasztó Parc Naturel Régional du Morvanba. A növény- és állatvilágban, valamint fantasztikus vadvilágban bővelkedő természetvédelmi parkban levehetjük a lábáunkat a gázpedálról, és lelassíthatunk az erdők, tavak, szántóföldek és vidám dombok között.
Kezdjük a fő faluban, St-Brissonban, ahol apró, jól átgondolt ökomúzeumok sora lebbenti fel a függönyt a helyi hagyományokról, szokásokról és tájakról.
A St-Brissonban található Maison du Parc-ban a Morvan 3220 négyzetkilométeres védett területén való vadregényes szaladgálásról tudhatunk meg mindent. Túrázzunk, mountain bike-ozzunk, pattanjunk lóhátra, próbáljuk ki magunkat a tájékozódási futásban, vagy horgásszunk pisztrángra a park számos tavában és folyójában. A sötétedés utáni bagolyleső túrák és a csónakázások a Lac des Settons tavon számítanak igazi családi kedvenceknek, de ilyen lehet egy kirándulás is az ókori Gallia és a modern Burgundia találkozását bemutató Bibracte régészeti lelőhelyen.
Átszellemülés Vézelayban
Kövessük a zarándokokat Vézelay-ba, az Unesco világörökség részét képező, aprócska babaház méretű, hegytetőn fekvő csodás faluba. A spanyolországi Santiago de Compostelába vezető egyik fő útvonal itt kezdődik a meredek macskaköves utakon, és az első mámorító pillantás a sziklaperemen elénk táruló középkori Basilique Ste-Madeleine-re elég ahhoz, hogy a legfáradtabb lelkekbe is újra hitet verjen.
Ha elszakadnánk a tömegtől, akkor a bazilika mögé rejtett, jelzett ösvényen a Chapelle Ste-Croix-ba juthatunk el, amely a 13. században a ferences szerzetesek kötélövéről kapta a “La Cordelle” becenevet.
A gyönyörű, kúszó szőlőtőkékkel burkolt kőkápolnát annak emlékére építették, hogy Clairvaux-i Szent Bernát 1146-ban itt prédikált a második keresztes hadjáratról. Ez ma a burgundi vidéken egy fenséges hely a békés meditációhoz.
Colette nyomában
A francia irodalom rajongói élvezni fogják az erdők, kanyargós patakok, csatornák és sötét dombok vidéki idilljében, Auxerre-től 40 km-re délnyugatra fekvő La Puisaye-ben tett, a megszokottól eltérő kirándulást. A terület leginkább Colette (1873-1954) francia írónő, a Claudine háza és a Gigi, valamint 50 másik regény szerzőjének szülőhelyeként ismert. Műveinek nagy része a vidéki burgundi gyermekkorát dolgozza fel, amelyet a Musée Colette gyönyörűen felidéz a St-Saveur-en-Puisaye-i falusi kastélyban.
Ha már itt járunk, vétek lenne nem meglátogatni a 7 km-re délre fekvő Chantier Médiéval de Guédelon-t, ami egy sajátos építkezési terület.
Itt ugyanis kísérleti régészek dolgoznak, akik 13. századi technikákkal és eszközökkel igyekeznek felépíteni egy korabeli várat.