Ugyan kis hazánk távolról sem számít vízesés-nagyhatalomnak, itt nem találunk akkora vízfüggönyöket, mint amire a Niagara, vagy a Viktória-vízesés képes, ám ez nem jelenti azt, hogy nincs is értelme keresgélni ezt a természeti képződményt az országban. Már csak azért is van értelme, mert rendelkezünk vízesésekkel, melyek ugyan kisebbek, de számunkra attól még lehetnek igen kedvesek. Lássuk akkor hát Magyarország legszebb vízeséseit!
Ilona-völgyi-vízesés (Parádfürdő)
Kezdjük is egyből egy dobogóssal, ugyanis a Parádfürdőtől mintegy 5 kilométerre található Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb természetes zuhataga. A környék amúgy is csodálatos, ezért érdemes akár hosszabb időt is eltölteni errefelé, mondjuk egy parádsasvári szállással.
A vízesés megközelítése sem túl nehéz, induljunk Parádfürdőről, majd jó részt aszfaltos, köves terepen kell haladnunk, csak a legvégén jön egy erdei emelkedős rész, itt nem árt, ha van nálunk egy túrabot, de nem is létfontosságú.
Készüljünk fel rá, hogy a vízesésnél mindig néhány fokkal hűvösebb van, így jól tesszük, ha gondoskodunk némi extra ruházatról, még akkor is, ha egyébként remek kirándulóidőben vágunk neki a túrának.
A Római-fürdő (Bakonynána)
A Gaja-patak Jásd és Bakonynána közé eső részét állítólag már a rómaiak is fürdőhelyül használták, innen jön a neve is, hogy Római-fürdő, ráadásul még egy vízesés is tartozik hozzá. A megközelítése nem túl bonyolult, Bakonynánától mintegy két kilométerre található, ha pedig Jásd felől akarnánk felkeresni, úgy valamivel hosszabb útra kell számítanunk.
Ha már a vízesésnél járunk, mindenféleképpen keressük meg a közelben található Savanyó Jóska-barlangot is, ami a legendák szerint annak idején az utolsó bakonyi betyár búvóhelyéül szolgált.
A környék vizes és csúszós, így egyáltalán nem baj, ha jó minőségű túracipőben vágunk neki a kiruccanásnak, elkerülve ezáltal a baleseteket.
Ördögmalom-vízesés (Visegrád)
A Visegrádot Pilisszentlászlóval összekötő Apát-kúti-völgy önmagában is megér egy rendesebb kirándulást, mivel csodaszép környék és a tömegturizmus igényeinek megfelelően kiépített is. Az egész útvonalon végig lehet szaladni egy három óra alatt, bár több értelme volna szerintünk egy lazább sétatempóban, megállókkal tarkított kellemes kirándulásnak.
Ha azonban csak a vízesés érdekel minket, akkor az egyáltalán nincs messze Visegrádtól, a városközponttól számítva nagyjából két és fél kilométer az, amit le kell járnunk hozzá.
A vízesés közvetlen közelében találunk egy padokkal ellátott pihenőhelyet is, úgyhogy akár meg is állhatunk itt egy kicsit kifújni magunkat. Ez a túraútvonal egyébként része a Pilis Bike szakasznak, ami egy olyan erdei úthálózat, ami biciklivel is megjárható, így ha nincs kedvünk gyalogolni, akkor akár ki is bringázhatunk az Ördögmalomhoz.
Lillafüredi vízesés (Miskolc)
Szokás ezt Magyarország legnagyobb esésű zuhatagának is nevezni, ám azt is hozzá kell tenni, hogy némi csalással vált azzá. A Lillafüredi vízesés ugyanis nem természeti képződmény, hanem emberi kéz alakította ilyenné, méghozzá a lillafüredi Palotaszálló építésekor.
A vízesés nem csak a tavaszi hóolvadás után látványos, hanem fagyott formájában télen is.
A sétányról egy ösvényen keresztül biztonságosan le lehet jutni a vízesés alá. Az Anna barlang felől pedig közvetlenül a vízesés lábához juthatunk el. Persze ha már Lillafüreden járunk, okvetlenül nézzünk meg minden egyebet is, hiszen nem véletlenül az ország egyik legfelkapottabb üdülőkörnyezete ez. Szóval barlangozzunk, kisvasutazzunk, túrázzunk, ahogy a csövön kifér.
Jegenye-völgyi vízesés (Solymár)
Ha nem akarunk messzire menni, de vízesésre vágyunk, akkor elég, ha Solymár határáig elküzdjük magunkat, hiszen ott található egy gyönyörű patakvölgyben a fővárost nyugatról ölelő hegyek egyik legszebb természeti látványossága, a Jegenye-völgyi vízesés.
A Paprikás-patak partját követve a túra kifejezetten gyerekbarát, olyannyira, hogy akár még babakocsival is nekivághatunk.
Ha pedig már erre járunk, akkor semmiféleképpen ne érjük be a Jegenye-völgyi vízeséssel, hanem keressük fel a közelben található solymári várat is. A környék az év egészében nyugodtan látogatható, ugyanakkor nedvesebb időben ne feledkezzünk meg a jó, csúszásálló túracipőkről, amik erdei környezetben kötelező darabnak minősülnek.
Fátyol-vízesés (Szilvásvárad)
Talán nem túlzás a Szalajka-völgyben található Fátyolvízesést Magyarország leghíresebb, legismertebb ilyen képződményének nevezni, hiszen ha másképp nem is, képről szinte mindenki látta már a jellegzetes, lépcsőzetesen hömpölygő víztömeget.
A látszat kedvéért sincs értelme úgy tenni, mintha csakis a vízesés megtekintése miatt jönnénk a Szalajka-völgybe, hiszen botor dolog volna vakon berohanni ide és a vízesés körbecsodálása után ugyanígy távozni.
Nem, ha már itt járunk, akkor csináljuk végig a Szalajka-völgyi túrát. Nem kell semmi embertpróbálóra felkészülni, sőt, ha akarjuk, akkor a Fátyol-vízesésig erdei kisvasúton is utazhatunk, ami egyrészt kényelmes, másrészt azért valahol menő is. Az utóbbi évek felújításainak révén az egész völgy akadálymentesen is bejárható, de ha úgy tartja kedvünk akár biciklivel is felfedezhetjük.
Tündérlépcső (Mecsek)
A Ferde-vízesésnek is nevezett mecseki Tündérlépcső a Kelet-Mecsek egyik legszebb völgyében, Óbánya közelében található.
Jellegzetessége ennek a képződménynek, ahogy a neve is utal rá, hogy nem egyenes, ennek pedig a kréta kori vulkanikus tevékenység az oka.
A legjobban egyébként akkor járunk, ha belemegyünk egy teljes Óbánya körtúrába, ami egy viszonylag könnyen járható terepen megtett 11 kilométeres utat jelent. Nem nehéz, de hosszú, szóval babakocsit erre a kirándulásra ne vigyünk, de nagyobbacska gyerekekkel, 8-10 évesekkel már nyugodtan nekivághatunk. A legjobban akkor járunk, ha Óbánya közepéről, a faluközpontból indulunk, ahol az autót is nyugodtan letehetjük.