Erdély hátborzongató arca: őszi kirándulótippek rettenthetetlen felfedezőknek
Az egyre sötétebbé, ködösebbé váló őszi napokkal együtt eljön az év legkísértetiesebb időszaka is. Bár a holtak szelleméről különböző kultúrák eltérő módon emlékeznek meg, Európában is egyre többen ragadják meg az alkalmat az évszak második felében, hogy szórakozásképp hátborzongató programok részesei legyenek. Az utazás szerelmeseinek nem is kell messzire mennie ahhoz, hogy díszletek helyett valóban olyan helyeket fedezzenek fel, amikhez lidérces legendák kapcsolódnak. Egy erdélyi túra könnyedén kielégítheti az ilyen jellegű igényeket.
Vámpírok otthona: a törcsvári kastély
Bár a vad természeti környezet könnyen hihetővé teszi a vámpírlegendákat és Bram Stoker világhírűvé vált történetét az itt elő vérszívó grófról, tényszerűen csak azt tudjuk, hogy az ellenfeleivel ördögi módon leszámoló Vlad Tepes, azaz Drakula valóban létezett, azt azonban semmi sem igazolja, hogy komolyabb kötődése lenne az épülethez, vagy valóban vámpír lett volna.
Ennek ellenére a Brassótól 30 kilométerre található törcsvári kastély az egyik leglátogatottabb romániai látványossággá volt a rémtörténet miatt.
A gótikus épület a 14. században került egy a közeli falu fölé magasodó sziklaszirtre. Azóta többször gazdát cserélt, 1920-ban Brassó városa Mária edinburghi hercegnőnek, Románia akkori királynéjának adományozta az épületet, aki gondoskodott a felújításról, halála után szívét jó ideig itt őrizték. Az államosítások időszaka után Mária utódaihoz került az épület, akik egészen néhány évvel ezelőtti eladásáig birtokolták.
Vajdahunyadi várkastély: Drakula börtöne?
Kicsit közelebb a magyar határhoz található Vajdahunyad, ami leginkább közel hatszáz éve épült váráról ismert. Bár tények ebben az esetben állnak rendelkezésre, a legenda szerint Drakula hét évet töltött itt börtönben, a helyiek pedig lelkesen tartják életben a mítoszt a turisták kedvéért. A fennmaradt emlékek valóban utalnak rá, hogy Mátyás király bebörtönözte az igazi Drakula grófot, de ez nem itt történt.
A Hunyadiak története azonban kétség kívül kapcsolódik az épülethez, a magyar kirándulóknak ez is elég okot jelenthet a várkastély megismerésére.
A várfalakhoz egy négy pilléren álló masszív fahídon át vezet az út, már ezen áthaladva is középkori mesében érezhetik magukat a látogatók. Nem véletlen, hogy a vár korábban számos történelmi és fantasy film forgatási helyszíne volt. A kétemeletes, nyitott teraszos épületet freskók díszítik, egyik leghíresebb eleme a Mátyás-loggia.
Déva vára: a befalazott asszony legendája
Nem kell messze menni Vajdahunyadtól a Maros mellett fekvő Déva váráig. Kőmíves Kelemen balladája vámpírtörténetek nélkül is baljós hangulatot kölcsönöz az épületnek.
A várat valójában a 13. században építették egy vulkanikus eredetű csúcson és nincs rá kifejezett bizonyíték, hogy a falba épített asszony története igaz volna.
Többszöri újjáépítéseknek köszönhetően ez az egyik legrégebb óta álló erődítmény Erdélyben. Napjainkban egy felvonóval lehet elérni városból, a domb pedig természetvédelmi terület, ahonnan kiváló kilátás nyílik a városra és a vidékre.