A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál, a Gerecse és Vértes hegységeket elválasztó Tatai-árok északnyugati kapujában található a dunántúli gyöngyszem, Tata. Nemcsak az Öreg-tó, hanem az azt tápláló, majd annak vizét a Dunába vezető Által-ér és számos kisebb patak is itt folyik, ezeket közül számos a Tatai-tavakba torkollik. Kiemelt jelentőségű vízi élőhely, ritka madárfajok a vonulási időszakban tömegesen megtalálhatók – elsősorban az Öreg-tó – környezetében. Ezek tudatában nem véletlenül lett Tata az „Élővizek városa” és 2010-ben a biodiverzitás – biológiai sokszínűség – magyarországi fővárosa. Nézzük, milyen felfedezni valókat rejt!
Az Öreg-tó és környéke
A Tatai tavak ramsari terület legnagyobb tava, egyben az ország legrégibb halastava. Tata közepén terül el, java részét a város, déli és délnyugati oldalát erdős területek ölelik körül. A régi időkben a haltárolás mellett a vár védelmét is szolgálta, az évszázadok folyamán alakították, bővítették, mígnem napjainkra közkedvelt üdülőhely lett, tele éttermekkel, kávézókkal. Nyáron a strandolás mellett egyéb izgalmas tevékenységeket is végezni lehet – például kajakozás, csónakázás, szörfözés, vitorlázás -, az őszi-téli időszakban pedig a partján fekvő épületekre érdemes több időt szakítani.
Első célpont a tatai vár legyen, ami hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán.
A róla szóló történeteket napokig lehetne ecsetelni, annyi azonban biztos, hogy a mohácsi vész után a vár szerepe teljesen megváltozott: a török ellen kiépült végvári rendszer egyik fontos része lett, melynek feladata a Komárom felé tartó török seregek feltartóztatása volt. További építkezések folytán egymás után épültek a bástyák, mígnem a török háborúkat követően a vár első átépítésére 1727 után került sor, ekkor kastély felépítése volt tervben. Szerencsére csak a belső vizesárkok feltöltésére és a romos épületszárnyak elbontására került sor, és az 1815-ben az eredetileg nyitott kerengő átalakításával kialakították az ún. Lovagtermet. A második nagy átépítés során, az 1896-os császári hadgyakorlatra készülve készítették a terem historikus- romantikus, háromosztású neoromán ablaksorát. 1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont.
A vár mellett az Esterházy-kastély áll, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. A közelben a Tanoda tér, ahol az Esterházy uradalom segítségével és állami segéllyel 1911-1912-ben felépült a nyolc osztályos piarista főgimnázium – jelenleg is gimnázium és kollégium található a területén. A Tanoda tér közelében egy régészeti szempontból jelentős barlang, a Tatai porhanyóbánya ürege található, nem sokkal messzebb, a Kálvária-domb tetején pedig a 37 méter magas Fellner Jakab-kilátó (másnéven Söréttorony), ahova mintegy 175 lépcsőfok vezet fel. Innen csodálatos kilátás nyílik a városra és a környező vidékekre, a Gerecse hegyeire, Tatabányára és Dunaalmásra, és a közelében lévő Napórát is meg lehet tekinteni. Kevesebb mint 10 perc sétára, egyébként a Kálvária-domb tövében fekszik a Szabadtéri Geológiai Múzeum, ami elsősorban a geológia és a paleontológia tudománya iránt érdeklődőknek jelent nagy élményt.
Tata legmagasabb pontja a már említett Kálvária-domb, amely 166 méter magas, a legalacsonyabb pontja a Fényes-fürdő, mely 120 méterre van a tengerszint fölött.
Kicsit távolabb, Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terül el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával, ebből nyílik a Kocsi utca a református templommal. A tóvárosi városrészben az Országgyűlés tér a legcsalogatóbb nevezetesség, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Közvetlen közelében az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kis-kastéllyal.
Már esett szó a Kálváriánál lévő Geológiai Múzeumról és a várban lévő Kuny Domokos Megyei Múzeumról, ám ezek mellett is ajánlott az egykori zsinagóga épületében működő Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma, valamint a Német Nemzetiségi Múzeum – ez utóbbi feladata az ország területén valaha élt és a jelenkorban élő német kultúra összegyűjtése, megőrzése és közzététele.
Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról, manapság is fontos elemei a város képének. Az Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Emellett is tucatnyi ilyen épület van: az angolkertben eredő Pokol forrás vize hajtotta például a Pék malmot, míg a Cseke-tó lefolyó vize hajtotta az ún. Cseke kallót, a későbbi Kása-malmot. A többi híres malomról a város honlapján találsz érdekességeket. Ugyancsak jelentős épület a Kőfaragó-ház, ami 1790-ben barokk stílusban épült, és a Fazekas utca 62. szám alatt található. Az épületben egykor az Eszterházyak kőfaragói laktak, ma műemléki védelem alatt áll. Jellegzetessége a tardosi vörös mészkőből készült lábazat, ablakkeretek és kőpárkányok. Napjainkban kézműves és aktív ökoturisztikai látogatóközpontként funkcionál, izgalmas programokkal várja az érdeklődőket.
Aktív kikapcsolódás Tatán
A város központjától (észak-északnyugati irányban) másfél kilométerre található a Fényes-fürdő, ahol tizennyolc állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonal interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Az út bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók, és megcsodálhatják a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. A tanösvényt a látogatóközpont helyi élővilágot bemutató kiállításai és foglalkozásai egészítik ki. A tavak körül, az Által-ér mentén és a tatai barlangoknál is nagyszerű sétákat lehet tenni, de érdemes útba ejteni a Tatától 7 kilométerre, a Gerecse hegység egyik páratlan szépségű völgyében 30,5 hektáron elterülő Agostyáni Arborétumot, ahol jelenleg közel 300 féle fa és cserje virul, területén 71 madárfaj költése, 110 madárfaj megjelenése vált ismertté.
További programokat és látnivalókat a fenti térképen találsz, ahol jelölve van a városnéző kisbusz indulási helye is, túraútvonalak ITT.