A Sínai-félsziget déli csücskénél található település a nyolcvanas évektől kezdve, fokozatosan vált az Egyiptomba látogató turisták egyik kedvencévé. Korábban erre nem volt lehetőség, ugyanis az azt megelőző évtizedek során a város többször is gazdát cserélt a nem túl rózsás egyiptomi-izraeli viszonyt kísérő háborúk eredményeképp. Ráadásul ezen időszak alatt Sarm es-Sejk nem a turistacsalogató szolgáltatásairól, hanem inkább, mint az egyiptomi/izraeli haditengerészet egyik bázisaként volt ismert.
Roncsbúvárkodás minden mennyiségben
A puskaporos időszak óta azonban eltelt jó pár év és ma már meg lehet látogatni Egyiptom első tengeri nemzeti parkját, a Ras Mohamedet, ahol a roncsbúvárkodástól a partra vetett tengeri fosszíliák megcsodálásán és a hajókiránduláson át a cápalesig rengeteg dolgot lehet csinálni.
Megtekinthetjük például az SS Thistlegorm roncsait, ami egy utánpótlást szállító brit kereskedelmi hajó volt egészen addig, amíg egy arra tévedő német repülőgép le nem küldte a tenger fenekére 1941 októberében.
Azért különösen érdekes ez a roncs, mert a rakománya szinte érintetlen maradt, így a búvárok második világháborús hadianyagok egész tárházát találhatják a hajóban és annak környékén.
De nincs messze a Thistlegorm roncsaitól az SS Dunraven hullámsírja sem, ez pedig 1876-ban futott itt zátonyra és süllyedt el, miközben a brit szigetek felé tartott megrakodva minden jóval (gyapot, muszlin, fűszerek) az indiai Bombay-ből (a mai Mumbai).
Vigyázzunk a boltosokkal!
Ha nem feltétlenül búvárkodni akarunk, hanem csak hesszelni a tengerparton, arra tökéletes a Naama-öböl a homokos partjával és a pálmafáival.
Van a környéken egy halom étterem, kávézó és természetesen szuvenír bolttal is Vörös-tengert lehet rekeszteni a strand közvetlen környezetében.
Nem árt felkészülni a boltosok, de legfőképpen a bazárosok rámenős, arab világban megszokottnak tekinthető, de az európai ember számára a pofátlan tolakodást messzemenően kimerítő értékesítési kultúrájára.
Ezt érdemes észben tartani akkor is, amikor meglátogatjuk a város bazársorát, ahol láthatólag mindenki számára élet-halál kérdése, hogy ránk tukmáljon valamit.
Tanácsos egyébként napnyugta környékén kilátogatni ide, mivel a förtelmes hőségben annyira nem jó dolog a portékákat nézegetni. Amúgy a bazársor abszolút hozza a kötelezőt, alkudozás, potyatea, vízipipa, arab lámpások, szőnyegek, van minden, ami ilyenkor kell.
Bibliai tájakon
Amennyiben érzünk némi ingerenciát a túrázásra és a bibliai tájak felfedezésére, akkor kihagyhatatlan a Sínai-hegy, ahol az Ószövetség szerint Mózes megkapta a tíz parancsolatot.
A hegy lábánál elhelyezkedő Szent Katalin ortodox kolostor a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő keresztény kolostora. A hagyomány szerint azon a helyen építették meg, ahol Mózes megpillantotta az égő csipkebokrot.
A kolostor egyébként felbecsülhetetlen értékű műkincs anyaggal rendelkezik, többnyire korai keresztény vallási tekercseket és ikonokat kell itt elképzelni.
Persze ha már arra járunk, akkor nem szabad kihagyni a hegy megmászását sem, elvégre mégis csak Istennel (pontosabban a Szentlélekkel) diskurált a tetején Mózes, meg hát a kilátás sem utolsó. Kétféleképpen foghatunk hozzá, van a Teve-ösvény és a Bűnbánat-lépcsői, az előbbi lazább, míg az utóbbi pár fokkal keményebb túrateljesítményt kíván, bár hozzá kell tenni, hogy a fáradságosabb opció látványszempontból nagyságrendekkel hálásabb.
Sarm es-Sejkből érdemes úgy odamenni, hogy az éjszakát töltjük utazással és a hajnali órákban megyünk fel a csúcsra, különben a tikkasztó hőségben nagyon rossz lesz nekünk hegyet mászni.
Dahab
Tudni kell egyébként Sarm es-Sejkről, hogy nagyon turistahely és leginkább “gazdagturista-hely”, így ha nagyobb árválasztékban szeretnénk válogatni a szállások terén, érdemesebb az onnan kb. 80 kilométerre elterülő Dahabban is próbálkozni, ahol a szemkiesős luxus és az egészen megfizethető kategóriákat is megtaláljuk. Mindezek mellett Dahabban is remekül lehet strandolni, illetve búvárkodni.
Ha egy kicsit hajlandók vagyunk elszakadni a tengerparttól, mindenképp keressük fel a Színes-kanyont, ahol az egyiptomi nyaralás legmenőbb fotóit tudjuk elkészíteni a kanyargó tűzpiros, néhol narancssárga sziklák között. Ez minden kétséget kizáróan a Sínai-félsziget legszebb nem tenger közeli természeti képződménye.
A városban egyébként érdemes befizetni egy tevés sivatagi túrára is, elvégre megvan annak is a maga utánozhatatlan hangulata, amikor néhány órára úgy teszünk, mintha helyi beduinok volnánk.
Szinte közvetlenül Sarm es-Sejk mellett található a Nabq Nemzeti Park, ahol a tenger találkozik a sivataggal és a világ legészakibb mangrove erdőjével.
A természeti csodák mellett a vadállomány is igen figyelemreméltó, hihetetlen mennyiségű madarat, illetve gazellát, valamint kőszáli kecskét fogunk látni, ha eljövünk ide.
Hosszabb túrára is indulhatunk
Ha pedig mindez nem elég számunkra, úgy indulnak innen túrák Luxorba is, ami elég kemény menet, hiszen több órás útról van szó, viszont a Királyok-völgye és a Karnaki-templom abszolút megérnek minden utazással töltött percet. Nyilván kisgyerekes versenyzők számára bukó a sztori, de mindenki mást csak biztatni tudunk arra, hogy Luxort semmiképpen se hagyják ki.
Ugyanez a helyzet ha Sarm es-Sejkből az ellenkező irányba indulunk el, ugyanis nagyjából ugyanakkora távolságra helyezkedik el városunktól a világ egyik legrégebbi lakott településeként ismert gyönyörű jordániai romváros, Petra.
Arra kell csak odafigyelni, hogy Jordániába kell külön turistavízumot váltani, viszont a határon ez tud hektikus lenni (nincs ATM, csak készpénz játszik), ellenben ha úgy döntünk, hogy adunk Jordániának három napot, akkor tanácsos megvásárolni online a Jordan Pass-nek nevezett csomagot, amiben a vízumon túl Petra (és még számos egyéb turisztikai látnivaló) belépője is benne van.