Míg a szomszédból Kassa és Nagyszombat került be az egyébként igazán kedvcsináló összeállításba, addig a hazai palettáról Pécs, Sopron és Győr nevezetességeivel ismertették meg az olvasóikat a Magyarország és Szlovákia titkos gyöngyszemei című írásukban.
Pécsnél fontos hangsúly kapott, hogy számtalan német telepes érkezett ide egykor. Már a római birodalom idején is a régió fontos városának számított, de természetesen az egykori török hódoltságnak is számtalan történelmi nyomával találkozhat az idelátogató. A cikk írójának nem kerülte el figyelmét, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa volt a település.
Kiemeli a Jókai teret, melynek vendéglátóhelyein rendszeresen találkoznak az egyetemisták, akik számtalan országból érkeznek ide tanulni, így színesítve Pécs multikulturális közegét. A szerző kitért még baranyai megyeszékhely építészeti látványosságaira, látnivalóira is, de természetesen nem feledkezett meg a Mecsekalja borvidékről sem.
Sopronról a szerző megjegyzi, hogy határvárosként az egykori vasfüggöny húzódott mellette, és akárcsak valamikor Berlin, két rendszer szélén állt. Természetesen kitér arra is, hogy a város határában egy emlékmű található örök mementóként azon a helyen, ahol 1989. június 27-én a magyar és az osztrák külügyminiszter elkezdték bontani a drótkerítést.
Méltatta a város felújítását, a Tűztorony, a Fő tér patríciusházait, de az sem kerülte el a figyelmét, hogy rengeteg fogászat található a településen, melyek ráadásul németül hirdetik magukat mindenfele, az osztrák és a német látogatók számára.
Győrről, mint a barokk építészet egyik remekéről ír, mely a Rába folyó mentén található. Magyarország hatodik legnagyobb városának nemcsak szépségét emeli ki, de a gépjárműiparban játszott jelentős szerepét is.
Megemlíti a sétálóutcát, a Széchenyi teret, a Napóleon-házat is, melyben egyetlen éjszakára vendégeskedett a francia császár egykor. A győri városházát óratornyával külön ki is emeli, szerinte méltó helyen lenne a fővárosban is.