Paraguay az ország legnagyobb folyójárólkapta a nevét, ami magyarul annyit jelent, hogy a „papagájok vize” és ennek megfelelően bővelkedik is természeti látványosságokban. Ezzel szemben a történelme már kevésbé alakult szerencsésen, a 19. század nagy dél-amerikai háborúi, különösen az 1864 és 70 között vívott hármas szövetség háborúja hatalmas csapást jelentettek az országra nézve, Paraguay lakossága kis híján ekkor ki is halt, hiszen a korábbi 1,4 milliós lélekszáma 220 000-re esett vissza és el kell telnie majd egy évszázadnak, mire a népessége eléri a háború előtti számát.
Mit olvassunk?
Ha Paraguayról van szó, akkor mindenképpen vegyük kezünkbe a latin-amerikai irodalom három nagy óriásából (Márquez, Llosa, Bastos) Augusto Roa Bastos műveit. A könyvei közül az Embernek fia magyar fordításban is megjelent és a nincstelenek küzdelmes életét mutatja be a 20. század első felének Paraguayában. Ha olvasunk angolul (esetleg spanyolul), akkor érdemes még nekimennünk a leginkább Én a hatalmasnak fordítható Yo el supremo-nak is, amit a latin-amerikai irodalom szakértői Száz év magány jelentőségű műnek tartanak.
Ha az irodalomtól elvonatkoztatunk, akkor León Cadogan műveibe is belepillanthatunk, aki egy néprajzkutató volt és elévülhetetlen érdemeket szerzett a paraguayi őslakosság nyelvének, a guaraninak a feltámasztásában.
A könnyebb műfajok kedvelőinek pedig ajánljuk Robin Wood-ot, aki a Dago című képregénysorozatával tarolta le a latin világot és nem csak a dél-amerikai kontinensen, hanem Spanyolországban és Olaszországban is. A Dago egyébként egy 17. századi Földközi-tengeri környezetbe helyezett Monte Cristo történet.
Mit nézzünk?
A paraguayi filmgyártás az utóbbi időkig bezárólag hagyományosan hátrányos helyzetűnek számított. Egyrészt, mert alulfinanszírozott volt, másrészt azért, mert az országot vezető mindenféle diktatúrák (pl. Alfredo Stroessner 1954-től 1989-ig tartó uralma) előszeretettel határozták meg, hogy miről lehet és miről nem filmet készíteni, így egy idő után a műfaj iránti közérdeklődés is alábbhagyott. Egyáltalán nem véletlen, hogy a fentebb is említett – egyébként jellemzően emigrálni kényszerülő – Augusto Roa Bastos Embernek fia novellafüzéréből végül egy argentin rendező csinált filmet 1961-ben La Sed (A szomjúság) címmel.
Stroessner bukása után azonban a helyzet megváltozott, és bár a filmgyártás továbbra sem dúskál az állami támogatásokban, de azért időről időre készülnek olyan alkotások, amik nemzetközi színtéren is érdeklődést váltanak ki. Ilyen volt például a 2018-as Örökösök, ami két nőről szól, akik egy örökölt kúriában élnek, viszont kezd elfogyni a pénzük, mely felismerés a bonyodalom alapját képezi.
Hasonlóan remek a 7 láda című thriller is, amiben egy fiatal srácnak kell 100 dollárért hét ládát elszállítania A-ból B-be úgy, hogy semmit nem tud a ládák tartalmáról. Ebből persze bonyodalmak kerekednek és hamarosan ráébred, hogy egy szörnyű bűntény társtettesévé vált.
Mit hallgassunk?
A paraguayi nép, illetve népies zenének két alapvető műfaja létezik. Az egyik a paraguayi polka. Meglepetten tehetnék fel a kérdést, hogy mi a fenét keres a polka Paraguayban? A válasz az ország történelmében gyökerezik. Mint korábban is írtuk a 19. századi háborúskodások alaposan megcsapolták az ország népességét, amin a 19. század közepétől kezdve bevándoroltatás elősegítésével próbáltak változtatni. Ennek következtében sok kelet-közép-európai bevándorló érkezett az országba, a németek mellett jellemzően csehek és lengyelek, akik hozták magukkal és elterjesztették az országban a polkát.
A másik népszerű zenei műfaj a José Asunción Flores által megteremtett Guarania volt, ez egy lassabb ritmusokkal, melankolikusabb dallamokkal operáló zene volt és elsősorban a nagyobb városok közönsége kedvelte a feszesebb polkákat preferáló vidéki lakossággal szemben.
Az ország leginkább ismert, külföldről is látható zeneszerzője Augustín Barrios gitárművész volt, akinek a szerzeményei azóta is részét képezik az egyetemes zeneművészet klasszikus gitáros szekciójának.
Érdemes itt még megemlíteni a paraguayi hárfát, ami az ország egyik nemzeti szimbóluma és az őslakosok kedvelt hangszere a koraújkor óta.
A modernebb eresztések közül mindenképp ki kell emelni a keményebb, metál felé kacsingató Flou zenekart,
illetve ott van a popzenei mindenesnek tűnő Revolber, akik az alábbi dalban (ami egyébként a fentebb említett 7 láda című film zenei betétjét alkotja) a reggae és a hip-hop ötvözetét vezetik elő.
Persze van tipikus latinos pop-rock lötyögés, amit ebben az esetben a Paiko képvisel,
valamint a jazz elsőszámú legendája az országban Palito Miranda.
Mit együnk?
Talán az ország mostoha sorsával magyarázható, de a paraguayi konyhában csak módjával találunk fényűző fogásokat, inkább a szegény emberek mindennapi ételei tekintenek le ránk a nemzeti menüből. Az alapvető élelmiszere az országnak a kukorica, valamint a tápiókaliszt és az ebből készült különféle lepények. Ezek közül a legismertebb a Sopa paraguaya, ami egy rendszerint fehér kukoricalisztből, hagymából, tojásból, zsiradékból és sajtból álló keverék, amit tepsiben összesütnek.
Eredeti guarani recept alapján készül a chipa is, ami egy lisztből, vajból, tojásból és sajtból álló zsemleféleség. Egyébként, amikor sajtról beszélünk, akkor a klasszikus paraguayi sajtról van szó, aminek igen karakteres íze van, de ha eltérünk tőle abból sincs nagy baj.
A paraguayiak halászlevét Pira caldonak nevezik és egy sűrű, zöldséges, erőspaprikás, sajtos hallevest jelent, rendszerint valami harcsaféléből készítve.
Hagyományosan október első napján fogyasztják Paraguayban a joparát, ami egy babos, húsos, zöldséges, fűszeres egytálétel és egyfajta szerencsehozó funkciót tulajdonítanak neki.
Édességként Paraguayban karamellakrémet fogyasztanak, ezt teszik magában is, de jellemzőbb, hogy tortára, lepényre, vagy muffinra töltik rá, italnak meg Tererét tolnak, ami lényegében olyan, mint a mate tea, csak nem forró, hanem hideg vízzel készítik és jéggel hűsítik tovább.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Advent 2024: keressük az ország legszebb települését! Nevezd egy...
Ez az olasz falu egy euróért kínál otthont az amerikaiaknak
Újabb olasz városnak lett elege a sok turistából, szigorítanak
Drágább a karácsonyi vásár Budapesten, mint Bécsben
