Virtuális túrák: Törökországba repítünk ételekkel, zenékkel, filmekkel
Anatólia az ókorban több civilizációnak és királyságnak volt a bölcsője, és nem hiába fáj a foga sok uralkodónak a területre. Hódítások és háborúk közepette Nagy Konstantin idejében az egykori Bizáncot átépítették, Nova Roma (Új Róma) és Konstantinápoly néven az ország fővárosává tette, így az felkerült a térképre. A város elfoglalásával az oszmánok a 15. században megdöntötték a Bizánci Birodalmat (ez II. Mehmed oszmán szultán nevéhez fűződik), melyet kiterjesztettek a Földközi-tenger keleti részére. Sokaknak ismerősen csenghet itt például a Szulejmán név – és való igaz, hadjáratairól mind tanultunk, olvastunk vagy éppen sorozatban ismerkedtünk vele. A hatalmas Oszmán Birodalom azonban nem bírt el a 19. században ébredő balkáni nacionalizmussal, majd a világháborús helyzettel, folyamatosan gyengült, mígnem széthullott. A bizonytalan időszakban Mustafa Kemal Atatürk hozott valamiféle stabilitást: irányítása alatt az 1920-as és 30-as években szilárdultak meg az állam politikai rendszerének alapjai.
Az Atatürk egyébként felvett név, 1934-ben a Török Nemzeti Országgyűlés adományozta neki, jelentése: a törökök atyja.
Az évszázadok alatti érintkezések, teljeszkedések és az ország fekvése miatt a törökök kultúrája valóban színes, változatos, varázslatos és magával ragadó. Noha a magyarok elsősorban a híres és közkedvelt üdülőhelyekre látogatnak szívesen (Antalya, Alanya, Side, gazdagabbak esetében Bodrum) Törökország ennél sokkal többet tud, egyéb izgalmas célpontot is tartogat, nem is beszélve a kilenc világörökségi helyszínről, ami a területén található. Ebből kettő kulturális/természeti (Pamukkale és Göreme Nemzeti Park/Kappadókia), hét pedig kulturális jellegű. Ez utóbbiak közé sorolják Isztambul történelmi negyedeit, a divriği nagymecsetet és kórházat, Hattusát (a hettiták egykori fővárosát), a Nemrut-hegy szobrait, Xanthos és Letoon ókori városait, Safranbolu házait és Tróját.
A temérdek történelmi jelentőségű hely és természeti csoda ellenére Törökországról sokaknak talán csak a bazár jut eszükbe, ahol aranyat, ékszereket, édességet, finom kelméket, vázákat, fűszereket és még sok más csuda dolgot lehet venni – éppen ezért a virtuális túra részeként elhoztuk a világ egyik legnagyobb fedett bazárjának, az isztambuli Grand Bazaarnak az elragadó hangulatát. Vírusmentes békeidőben a közel 60 utcácska mintegy 3000 boltja szolgálja ki a napi 250-400 ezer látogatót. A boltok csoportokba rendeződnek: középtájon találhatók az arany ékszerek, antik áruk, de együtt találhatóak a bőrkabát vagy ruha boltok is. Alkudni itt is kötelező, de a legjobb alkukat kint a Bazárnegyedben (Bazaar Quarter, Çarsi Caddesi és környékén) lehet kötni. A videó nagyban visszaadja az ottani hangulatot – egy baj van vele, hogy az illatokat nem.
Mit olvassunk?
Ferit Orhan Pamuk Nobel-díjas író, a török posztmodern irodalom vezető alakja – műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Magyarul is számtalan könyve megjelent, köztük A fehér kastély, Az új élet, Hó, mi azonban az Isztambult ajánljuk: a memoárregény egy történelemmel, rejtélyes hangulattal és művészi érzékenységgel átitatott város káprázatos portréja, egy letűnt civilizáció nosztalgikus megidézése és meditáció az élet legintimebb kérdéseiről. A városportré egyben önarckép is: miközben a szerző Isztambul különös sorsán mereng, régi metszeteket és fényképeket nézegetve megidézi birodalmi múltját, fájdalmas szeretettel szemléli romos jelenét, csodálja nagyszerű íróit, s próbálja megfejteni a minden isztambulira jellemző melankólia, a hüzün érzését, a saját lelkébe is mind mélyebbre hatol.
Pamuk Isztambulja a világirodalomban páratlan módon meséli el egy város és egy ember lelkének fájdalmasan szép összefonódását.
Napjainkban egyre népszerűbb a Franciaországban született török írónő, Elif Shafak, akinek egyik legismertebb műve A szerelem 40 szabálya. Középpontban ez a lenyűgöző érzés, az életébe belecsömörlött nő, aki egyik pillanatról a másikra hatalmas és érzelmes kalandba csöppen egy misztikus férfi oldalán. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Dzsalál ad-Dín Rúmí legnagyobb perzsa szúfi misztikus filozófus és költő versei, bölcsességei is megjelennek a műben.
Mit nézzünk?
A hazai csatornák kínálatában egymás után jelennek meg a török szappanoperák és a (fikciós) történelmi sorozatok. 2011-ben mutatták be itthon az elsőt, ami az Ezel – Bosszú mindhalálig címet viselte Kenan İmirzalıoğlu főszereplésével. Mondani sem kell, lenyűgözte a magyar közönséget, nagy sikere volt, így hamarosan indult a Seherezádé, amit a még sok másik követett – és követ mind a mai napig. Ezek jóformán fokozatosan kiszorították a latin-amerikai telenovellákat a hétköznap délutáni tévés kínálatból. Vetítették még többek közt a Tiltott szerelem, a Fatmagül, a Végtelen szerelem, a Seherezádé, a Szulejmán, az Anya, az Elif – A szeretet útján, a Cennet sikerprodukciókat, amik nem szűkölködtek drámai történetekben és fordulatokban.
A sorozatok sikere mellett a filmekről is szót kell ejteni, hiszen hozzánk is eljutott néhány, ilyen például a népszerű stand-up komikus, Cem Yılmaz G.O.R.A. című filmje, vagy a hazai mozikban is vetített Farkasok völgye: Irak című, sok vitát kiváltott akciófilm. A török-európai filmművészet legismertebb alakja az Olaszországban élő, de sokszor török témákat feldolgozó Ferzan Özpetek, akinek legismertebb filmje a Törökfürdő – de a Az utolsó háremet sem szabad kihagyni. Aki krimire vágyik, annak szinte kötelező a Beyza négyszer, míg komoly és sokat vitatott témát boncolgat a Gyönyör: egy önhibáján kívül megbecstelenített lányról szól, aki halálára vár, hogy a család és a falu népe így törölje ki a gyalázatot az emlékezetéből.
Mit hallgassunk?
A tradicionális zenének két fő irányát különböztetik meg: az egyiket az anatóliai, balkáni és közel-keleti népek kultúrája határoz meg, a másik zenei tradíció a török klasszikus zene az oszmán elit társadalom zenéjét tükrözi, melyre erősen hatottak az iszlám (különösen az arab és a perzsa) kultúrák. Az 1960-as években érte el az országot a nyugati populáris zene – ahogy a török utcákon, úgy a zenében is kellemes és izgalmas elegyet alkot a kultúrák találkozása. A török művészek a modern dallamokat népzenei elemekkel ötvözték, létrehozva az ún. anatóliai rock műfaját. Az ezt követő évtizedben egyre többen költöztek nagyvárosokba, melynek hatására megszületett az arabeszk, a török népzene és a közel-keleti zene fúziója és a szabad zene.
A kilencvenes években előretört a popzene, aminek világszerte ismert alakja Tarkan. A magyarországi zenés műsorokban és rádiókban a Şımarıkot (Kiss Kiss) már csaknem orrvérzésig játszották, ám a Şıkıdım, a Kuzu Kuzu és a Dudu sem ismeretlen. Persze Tarkan munkássága nem csak ezekből a slágerekből áll, sőt, zenéi rendkívül változatosak, a rock, a török népzene, az elektronikus hatások is megjelennek. Rajta kívül nagy népszerűségnek örvend az Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Sertab Erener, mellette Berksan, Mustafa Sandal, az ezredforduló óta pedig egyre nagyobb teret nyer a rockzene is, olyan népszerű előadókkal, mint Şebnem Ferah, a Kargo, a maNga vagy Emre Aydın. A fiatalabbak Murat Boz és Gülşen zenéit hallgatják.
Itt jegyeznénk meg: ha a filmet és a zenét vegyítenénk, akkor a Németországban született, ám török rendező, Fatih Akın érdekes alkotását, a Crossing the Bridge: The Sound of Istanbul című alkotását javasoljuk, mely Isztambul zenei életébe kalauzol, olyan török sztárok segítségével, mint Sezen Aksu, a már említett Eurovízió-győztes Sertab Erener vagy a török rap királyának tartott Ceza.
Mit együnk?
Ez talán a legnehezebb kérdés, ugyanis a török konyha – amit jelentősen befolyásol a multikulturális környezet – rendkívüli ételekkel kápráztat el mindenkit. A legnagyobb befolyást a görög és közel-keleti konyha gyakorolta rá, de keveredtek benne az ősi, közép-ázsiai török hagyományok is. Előételnek egy jó kis meze (többféle szósz összefoglaló neve) pitával, a főétel kiválasztása azonban fel fogja adni a leckét. Senkinek sem kell bemutatni a döner kebabot és a kebab különböző fajtáit – egyébként a döner neve az elkészítési módjára utal, a dönmek ige jelentése ‘forogni’ -, sem a lencselevest, a muszakát, a bulgurt, a török töltött szőlőlevelet (és édességek közül a baklavát, de erről hamarosan bővebben is lesz szó). A húsételek közt előkelő helyet foglal el a börek (persze nem csupán hússal lehet enni), a fasírt török “megfelelője” a köfte – amit megszámlálhatatlan változatban készítenek – és a húsos rizs.
Mi, magyarok imádjuk a lecsót, ezzel a törökök sincsenek másképp. Ha picit csavarnál a jól megszokott recepten, akkor érdemes kipróbálni a menement, mutatjuk, hogy csináld.
A kiadós ebéd vagy vacsora alkalmával érdemes egy kis helyet hagyni a desszetreknek is – nyugalom, nem csak a baklava létezik. Török éttermekben palacsinta és sütlaç, azaz tejberizs is van a kínálatban, elvétve akadni künefére. Falatnyi édesség gyanánt, a török tea mellé locum dukál, ez keményítőből és cukorból készült édesség temérdek fajtájú ízesítéssel. Nagy kedvenc a pişmaniye, ami korábban az oszmán paloták kedvelt édessége volt. Cukorból, olajból és lisztből készül, mi leginkább a vattacukorhoz hasonlítanánk, de a helvát is érdemes kipróbálni. Szomjoltó gyanánt húsos ételekhez ayran, felfrissüléshez török tea vagy kávé, egyébként gyümölcslevek minden mennyiségben – különösen frissen nyomott gránátalmalé.
A teát egyébként egy kétrészes teáskannában készítik: az alsó részében vizet forralnak, a felső részébe helyezik a tealeveleket. Amikor a tea elkészül, a felső kannából öntenek egy keveset a pohárba, majd felhígítják forró vízzel az alsó kannából – tehát mindenki szabályozhatja magának, mennyire erős teát inna. Alkoholos italok közül a sör és a bor mellett van egy másik jellegzetes “finomság”, Törökország nem hivatalos nemzeti itala, a rakı, ami 40-50% alkoholtartalmú, ánizsmaggal ízesített törköly- vagy gyümölcspárlat. A legenda szerint Evlija Cselebi utazó nevéhez köthető, aki az araka vagy araki nevű arab ital készítését jegyezte le utazásai során. Feljegyzései szerint az 1600-as években Konstantinápolyban már több száz meyhane-ban, azaz kocsmában mérték a rakıt. A törökök hívják még aslan sütü-nek is, melynek jelentése „oroszlántej”, mivel az ital víz hozzáadásakor tejfehér lesz.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
