Máltán és Gozón sok csodás látnivaló vár, de ezt a gozói különlegességet semmi esetre sem szabad kihagyni! Málta testvérszigetének északi partján, a népszerű Qbajjar-öböl mellett, meglehetősen különös helyszínnel fogunk szembetalálkozni: egy sziklába vájt tálcákból álló sakktáblaszerűséggel. A Xwejni-öbölben talált 350 éves sólepárlók körülbelül három kilométer hosszan húzódnak a part mentén. Festői képe (ideális Insta-fotó helyszín) miatt ez a partvonal a sziget egyik legnépszerűbb oldala.
Régi hagyomány
A sólepárlók a gozói sótermelés hagyományának szerves részei. Ez a szokás a helyi családokban generációk óta apáról fiúra száll. A nyári hónapokban láthatjuk is a helyieket, amint méretes sókupacokat lapátolnak össze a sziklamélyedésekben. Itt minden kézzel készül, a begyűjtés a feldolgozás és a csomagolás is. Ez a hagyomány azokba az időkbe nyúlik vissza, amikor a föníciaiak elfoglalták a szigeteket. Az első sógyűjtő medencéket a föníciaiak alakították ki, hogy bennük összegyűjthessék az áhított ásványi sót. A lepárlókat később a rómaiak felújították, majd a helyiek tovább bővítették. Úgy tartják, hogy itt található a világ legrégebbi, még ma is működő sólepárlójaja.
A sóképződés folyamata
De hogyan alakul ki a só? A tengervíz feltölti a mélyedéseket a partvonalon, melyben nyolc napig hagyják azt ülepedni. Ezután kisebb sólepárlókba öntik át, amelyek melegebbek és távolabb vannak a tengertől.A sókristályok a száradási folyamat kezdetén vöröses árnyalatot kapnak.
Kincs, amit hazavihetünk
Manapság, hisz Gozón ez még ma is létező üzlet a sótermelés, a helyi lepárlású tengeri sót üvegekben, különféle ajándékboltokban és ínyenc üzletekben árusítják. Az üzletek polcain sorakozó üvegek eredeti tengeri sóval – melynek íze még hordozza a tenger illatát -, vagy aromás gyógynövényekkel vannak feltöltve. Gozón járva az sem kizárt, hogy összefutunk Emánuellel a Sóemberrel, vagy közismertebb nevén Leli tal-Melh, ami sótermelőt jelent. Ő legtöbbször helyi tengeri sót árusít útszéli standján. Leli egy vele készült interjúban elmesélte, hogy régen az emberek szamarakkal és szekerekkel jöttek ide, hogy zsákszámra vásárolják az itt termelt sót.
Ha nem is nagybevásárlás végett, de megnézni feltétlenül érdemes ezt a sólepárlók szabdalta, hihetetlenül festői és tökéletesen békés helyet.