A hevesi Szent Anna-tavat látnod kell - 5 apró magyar falu lenyűgöző kincsei
Abaliget
A Pécstől 15, Orfűtől 5 km-re fekvő települést a 11. században alapította az Aba nemzetség. Első írásos említése Abaligete néven 1332-ből származik.
A természetvédelmi környezetben található községnek nem kell nagy hírverést csapni, hiszen a Dél-Dunántúl egyetlen kiépített, látogatható cseppkőbarlangja, az Abaligeti-barlang révén az ország egyik legkedveltebb úti céljaként ismert. Az 1768-ban egy helyi molnár által felfedezett barlangot vezetett túra keretében járhatjuk be.
Abaliget ugyanakkor a földfelszínen is kínál látnivalókat. Ha a Pajta Múzeum hallatán nem is jön mindenki lázba, a Denevérmúzeum feltehetőleg sokak fantáziáját megmozgatja.
A község építészeti emlékei közül a barokk stílusú római katolikus plébániát és késő barokk templomot emeljük ki, utóbbi főoltárának képét Karl Bachmayer festette 1800 körül.
Abasár
A település első írásos említése 1261-ből származik, eredeti neve Saár volt. A Heves megyei falut Csaba nádor és fia, a későbbi király, Sámuel alapították. A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől 8 kilométerre fekvő Abasár 1901-től viseli mai nevét.
A természetbarátok feltétlenül járják be a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, 497 méter magas Sár-hegyet, amelynek flórája és faunája is igazi ritkaságokkal büszkélkedhet. A vulkáni kráterben képződött Szent Anna-tó ritka növénye a bánáti sás és a buglyos boglárka, de még nagyobb értéket képvisel a hegyen fellelhető, gyönyörű nevű tavaszi hérics, leánykökörcsin, atracél, kígyószisz és többféle nőszirom, valamint kosborfaj.
De az is megeshet, hogy a túránk alatt az errefele gyakorinak számító – amennyire félelmetesen hangzik, annyira ártatlan – farkasalma-, bagoly- vagy medvelepke pihen meg a vállunkon.
Abasáron járva érdemes elsétálni a pincesorokra, a Kővágó-pincesor például kora középkori eredetű.
A település a 18. század közepén kápolnaépítési lázban éghetett, 11 év leforgása alatt – 1745 és 1756 között – három kápolnát is emeltek, de a Sár-hegyen egy negyedik, a Szent Petronella-kápolna maradványai is megtekinthetőek.
A község életében az 1700-as évek a gyarapodás jegyében telhettek, ebből a századból való ugyanis a Baldácsi-kastély és a római katolikus templom is, amely jelentős Árpád-kori emlékeket őriz, főbejárata felett pedig római kori szarkofág látható. A régészeti és helytörténeti kiállításnak otthont adó nádfedeles vályogház, a Kapás ház szintén a 18. század végén épült.
Abaújalpár
A Borsod-Abaúj-Zemplén település első írásos említése 1330-ból való, ekkor még Alpar alakban. Mai nevét 1905-ben kapta a község. Encstől 9, Miskolctól 50 kilométerre található.
Legfontosabb építészeti értéke 15. században, gótikus stílusban épült, eredetileg római katolikus, 1733-óta pedig református templom. 1734-es felújításakor készült a faragott, festett szószék és a szószékkorona, valamint festett famennyezete.
Aki betér a templomba, egy híján 200 éves padokon pihenhet meg, feje fölött pedig az 1640-ben, Eperjesen öntött, 70 kilogrammos harang kondul meg.
Megtekintésre érdemes még a népies klasszicista stílusban, az 1800-as évek elején épült Kapy-kúria is.
Abaújkér
Első írásos említése 1215-ben Quer néven történt, de 1252-ben már Ker alakban jelent meg. 1905-től Abaújkér a neve. Miskolctól 50 kilométerre fekszik.
A falu református temploma a XIII-XIV. században épült, késő román – kora gótikus stílusban. A római katolikus templomot 1812-1823 között emelték.
Az Abaújkérhez tartozó Aranyospusztai római katolikus Hétfájdalmú Szűz-kápolna a látogatóból együttérzést kiváltó neve okán is megér egy látogatást.
Abaújkér egy kastéllyal is büszkélkedhet, amelyet a névadó Bárczay család építtetett a 18. században rokokó stílusban.
Abaújlak
A középkorban virágzó bortermő helyként ismert település első írásos említése 1472-ből származik. A 19. században egyesült Szanticskával. 1901 óta hívják Abaújlaknak.
A Cserehát legmagasabban fekvő települése, Miskolctól 40 kilométer távolságra.
Ha csak egyetlen dolgot szeretnénk megnézni Abaújlakon, akkor a templom legyen az, amelynek neve hallatán a görögkatolikus egyházi életben tájékozatlan utazó biztosan felkapja a fejét: Istenszülő Születése templom. A magyarázat pedig: a keleti egyház egyik legfontosabb ünnepe Jézus anyjának, Máriának a születése (szeptember 8., Kisboldogasszony).
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
