Bejárta Indiát, úszkált a brazil sivatag lagúnáiban: Erzsébet elmeséli, hogyan utazik
Honnan ered az utazás iránti szenvedélye?
Ez egy elég régi dolog, tulajdonképpen a férjemtől eredt, aki maga is nagyon szeretett utazni. Amikor megismertem őt, volt neki egy régi Volkswagen busza, ez volt a mi kis első lakókocsink, amivel nekiindultunk a világnak. Először nem tudtam, hogy tetszeni fog-e nekem ez az egész, de a barátnőm azt mondta, hogy menj el vele egyszer és utána még mindig mondhatod, hogy ez neked annyira nem tetszik. Persze a vége az lett, hogy nagyon megszerettem az utazást és innentől kezdve utaztunk, amerre csak lehetett.
Mi volt az első úti céljuk?
Először Dél-Franciaországba és Spanyolország észak-keleti részébe mentünk, a Costa Bravára, Katalóniába.
Miért idegenkedik a szervezett utazásoktól, vannak ezekkel kapcsolatban esetleg rossz tapasztalatai?
Az az igazság, hogy még soha nem voltam szervezett utazáson, mert úgy érzem, hogy akkor kötve lennék, nem én dönthetném el, hogy mikor, hova megyek, ott meddig maradok. Úgyhogy inkább egyedül utazom, de ennek ellenére egy adott helyen szívesen részt veszek egy szervezett kiránduláson.
Az utazásaim során talán Burmában és Indiában volt szükség minimálisabb szervezésre, ezekben az országokban volt egy sofőröm, mert így jobban tudtam haladni, mintha a tömegközlekedésre hagyatkozom, de ez a része se volt túlszervezve, a sofőr elvitt az adott városba, kirakott, és megbeszéltük, hogy másnap reggel hol találkozunk, hogy folytassuk az utat.
Persze vannak olyan országok, ahol ezt nehezebb lenne megoldani, ha ezekre a helyre akarok menni, előtte biztos meggondolnám, hogy inkább szervezett keretek között vágjak neki, de amíg egyedül is meg tudok járni egy országot, addig biztos, hogy nem veszek igénybe ilyen szolgáltatásokat.
Az ilyen jellegű utazáshoz elengedhetetlen, hogy megértesse magát a helyiekkel, milyen nyelveken beszél?
Az angol szinte mindenhol működik probléma nélkül, különösen Indiában és Burmában, de mondjuk Oroszországban már nehézkesebb az angollal érvényesülni. Rájöttem azonban, hogy a Google fordítót net nélkül is lehet használni, ehhez csak le kell tölteni előtte az adott nyelvcsomagot és onnantól kezdve bárhol használhatja az ember, még ha nincs is hozzáférése éppen a világhálóhoz.
Szóval nyitott a technológiai újításokra?
Hogyne, anélkül nem menne a dolog. Illetve az angoltudás tényleg nagyon fontos hozzá. További nehézség lehet az, ha az embernek van ideje, úgy, mint nekem, mivel nehezen talál olyan útitársat, akinek hozzá hasonlóan nem sürgős semmi. A férjem már nem akar utazni, mert már rengeteg helyen volt, engem viszont elenged. Így én keresek magamnak egy útitársat, ám ha én betervezek egy nyolchetes utazást, ilyen hosszú időre nehéz partnert találni. Szerencsére ennek ellenére majdnem mindig sikerült útitársat találni, de mondjuk Indiában négy hétig a sofőrrel voltam egyedül. Ez elég kalandos volt így, de az is igaz, hogy ha egyedül van az ember, sokkal könnyebben tud elvegyülni a helyiek között, hiszen ha már ketten vannak, akkor nehezebben szólítják meg.
Melyik volt a legemlékezetesebb utazása?
Pont ezt mondtam a férjemnek néhány nappal ezelőtt, hogy nagyon nehéz erre választ adni, mivel mindegyik csodálatos volt. Mondjuk Indiát kiemelném, mert az tényleg nagy hatással volt rám, egy teljesen másik világ, oda még egyszer el szeretnék menni. De ugyanígy csodálatos volt úgy Új-Zéland, mint Brazília, vagy Peru és a Galápagos-szigetek, nehéz azt mondani, hogy ezek közül valamelyik volt a legszebb, mert mindegyik gyönyörű volt.
Ha nem szereti a szervezett utazásokat, akkor egy ilyen út megtervezése meglehetősen komoly munka lehet és emellett költséges dolog is. Ha nem veszi tolakodásnak, miből finanszírozza az utazásait?
Ez egy szomorú dolog, amikor édesanyám meghalt, akkor maradt tőle némi pénz rám is, emellett meg elég szerényen élek, nekem nincs szükségem luxuslakásra, meg luxusautóra, nekem az utazás a hobbim, és arra költök. Még a hosszú utakat is meg lehet oldani elég olcsón. Mondjuk nincsenek nagy igényeim, nem kell nekem luxusszálloda, elég ha van egy tiszta szoba, mosakodási lehetőség és egy jó ágy.
Indiában például voltam elég egyszerű szállásokon, de bőven kárpótolt, amikor másnap reggel a tulaj odaült velem beszélgetni a kisunokájával, ami egy nagy szálloda esetében elképzelhetetlen volna.
Van egy büdzsém, amit megpróbálok tartani, néha egy kicsit túlszaladok rajta, illetve van, hogy meg tudok állni alatta. De így én oszthatom be az időmet és azt nézek meg, amit én akarok.
Emlékszem, Brazíliában egy német hölgy volt az útitársam és az utolsó pillanatban találtam meg az interneten, hogy van itt egy olyan hely, ahol a sivatagban csodálatos édesvizű tavak és folyók találhatók. Egyből arra gondoltam, hogy ilyet én még nem láttam és okvetlenül meg kell nézzem. Az esős évszak hatására jelennek meg ezek a vizek ott, és néhány hónapig meg is maradnak, úszkálni tudtunk bennük, úgyhogy nagyon jól éreztük magunkat. Egy szervezett utazás keretein belül nincs lehetőség az ilyen utolsó pillanatos változtatásokra.
Említette, hogy fontos önnek a tisztaság, ám a Távol-Keleten, vagy az indiai szubkontinensen azért ezek az igények néhol kimeríthetik a luxus kategóriáját. Hallottam már olyan beszámolókat, hogy errefelé azért gyakori vendég a szállásokon az ágyi poloska például. Ön hogy tudja kivédeni az ilyen megrázkódtatásokat?
Megmondom őszintén, nekem még nem volt ilyen rossz tapasztalatom. Én a Booking.com-on szoktam szállást foglalni és ott mindig elolvasom a felhasználói véleményeket. Mondjuk úgy már jártam Indiában, hogy a szállás romos volt és a tulajdonos meg is mondta, hogy nem tud vele mit csinálni, a szezonban nem állhat neki renoválni. Viszont az ágy és a szoba ezt leszámítva tiszta volt, és amúgy is csak aludni jár oda az ember, szóval el lehetett viselni.
Ha választania kellene, melyik lenne az a hely, ahol végleg le is telepedne?
Csak itt, ahol élek. Akármennyire is imádok utazni, nekem Magyarország a hazám és itt érzem otthon magamat.
Mi volt a legrosszabb utazási élménye?
Nem tudom volt-e ilyen. Egyszer előfordult Oroszországban, hogy lefoglaltunk egy szobát, nem figyeltünk oda és nem volt ablaka. Én nagyon nem szeretem, amikor a vaksötétben kell feküdni éjszaka. Ami egy pillanatra meghökkentett, amikor Burmából (ami egy csodálatos ország, gyönyörű templomokkal és az emberekből áradó nyugalom is nagy élmény) átrepültem Vietnámba és az a zaj, meg az emberek harsánysága teljesen ledöbbentett. Persze két nap után már megszoktam ezt is és akkor már nem zavart.
Érezte bármikor is, hogy veszélyben van?
Igazából nem. Ha az ember utazni készül, nézzen utána annak, ahova menni akar.
Én például már jó előre tudtam, hogy Indiában például nem kell este sötét sikátorokban mászkálni, nem kell feltűnően öltözni, hordani kell a jegygyűrűt, hogy lássák, férjnél vagyok, így nem is keveredtem veszélyes helyzetekbe.
Napközben elképesztően kedvesek az emberek, este meg nem sétálgattam. Vietnámban ez teljesen más volt, ott nagy a rend, este is nyugodtan jöhetnek-mehetnek az emberek.
Továbbra is várjuk a Nagy Utazók nagy kalandjait!
Ha te is egyike vagy az utazás szerelmeseinek, és van mit mesélned, akkor küldj egy üzenetet az utazas@startlap.hu e-mail címre. Kérjük, röviden, mindössze pár sorban írd meg nekünk, hogy merrefelé jártál már eddig a világban. Az e-mailt a neved és elérhetőséged megadásával, a tárgy mezőben a “Nagy Utazók” megjelöléssel küldd el. Ezt követően szerkesztőségünk felveszi veled a kapcsolatot. Amennyiben úgy gondoljuk, élményeidet az olvasók is érdekesnek találhatják, a beszélgetésből cikk készül, amit közzéteszünk oldalunkon. Várjuk a jelentkezésed, hogy egy ország olvashassa a történeted!
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
