Subert Marianna és Sándor az USA-ban élnek már 25 éve, és nagyon szeretnek utazni. Úgy döntöttek tehát, hogy összekötik a kellemeset a hasznossal: miközben jótékony célokra felajánlják az autójukat, maguk viszik el a járgányt a Washington egyik külvárosában, Arlingtonban lévő otthonukból a karitatív szervezet által megadott kaliforniai San Franciscóba. Az útjukról beszámolt a Travel + Leisure angol nyelvű portál, mi pedig, miután elolvastuk a cikket, felvettük a kapcsolatot Sándorral, aki szívesen mesélt nekünk az élményeikről.
Elég komoly elhatározás kell ahhoz, hogy valaki Amerikába kiköltözzön, önöket mi vitte rá?
Mi 1995-ben jöttünk el Magyarországról és 25 éve élünk itt Amerikában. Tulajdonképpen a kalandvágy vett minket rá, rendes bevándorló papírokkal érkeztünk annak idején. Mindenképpen nagy lépés volt ez nekünk, pláne, hogy akkoriban még nem lehetett ennyire egyszerűen tartani a kapcsolatot az otthoniakkal, mint ma. A harmincas éveink elején jártunk mindketten, de már akkor is nagyon szerettünk utazni, és úgy gondoltuk, hogy az USA-ból nagyobb esélyünk nyílik a világ felfedezésére.
És így lett?
Végül is igen, rengeteget utaztunk már, gyakorlatilag azért dolgozunk, hogy utazhassunk, mondhatjuk, hogy minket ez éltet.
Mivel foglalkoznak?
Én 24 éven át dolgoztam a szállodaiparban, sőt, már Magyarországon is ez volt a szakmám, de ez eddig tartott, mivel most a COVID miatt beleállt az amerikai vendéglátóipar is a földbe. Egy nagyon szép szállodában voltam concierge a Fehér Ház mellett Washingtonban. A feleségem, Marianna pedig a Washingtontól alig 10 km-re lévő arlingtoni önkormányzat építési osztályán dolgozik. Egyébként mi Washington virginiai külterületén élünk egy kertvárosi negyedben.
Az útjuk apropóját az adta, hogy jótékony célra kívánták felajánlani az autójukat. Ez innen Európából egy igen szokatlan gesztusnak tűnik, a jótékonykodás itt kimerül abban, hogy a használt ruháinkat odaadjuk mondjuk a máltaiaknak, vagy utalunk valamennyi pénzt egy karitatív szervezetnek. Az autófelajánlás bejáratott szokás Amerikában?
Igen, ez egy eléggé elterjedt gyakorlat, már csak azért is, mert az USA az autók országa és hatalmas az autódömping. A sok használt, leromlott állapotban lévő autóval meg nem igazán tud senki mit kezdeni, így sok helyen, régiótól függetlenül csak állnak, és eszi őket a rozsda.
Erre jött létre egy teljes iparág, ami ezeknek a használt autóknak az összegyűjtésével foglalkozik, ennek része az is, hogy karitatív szervezeteknek felajánlhatjuk ezeket, és ha esetleg el tudják őket adni, akár egészben, akár alkatrészenként, akkor a befolyt összeget leírhatjuk az adóinkból.
Tulajdonképpen így mindenki jól jár. A mi Volvónk is egy 14 éves autó volt már, nem volt igazán semmi baja, csak sokat hajtottuk és olyan megelőző javításokat kellett volna rajta eszközölni, ami többe került volna, mint amennyit az autó ért. Persze sajnáltam, mert már szinte családtag volt. Ezért is találtuk ki, hogy méltó módon veszünk búcsút tőle.
Az út
Hogy tervezték meg az utazást?
Az utazást a fiam, Marcell, aki 22 éves lesz most januárban, és a feleségem tervezték meg. Volt erre az útra nagyjából két és fél hetünk, és igyekeztünk ezt a lehető legtartalmasabbá tenni. Tudtuk, hogy San Franciscóban akarunk megállni majd a végén és ki kellett találni, hogy addig mi fér bele a keretbe. Sokan mondják, hogy az ország első fele úgy a Mississippiig elég lapos és unalmas, bár ez utóbbi nem igaz, viszont utána jönnek a hegyek, a Sziklás-hegység, meg az érdekesebb városok, mint Denver, meg Salt Lake City és hát a táj is itt a leggyönyörűbb. Szóval az utazás első szakaszában inkább a távolság csökkentésére mentünk rá és a Mississippin túli területekre tartogattuk az időnket. De persze előtte is megálltunk pár helyen, ilyen volt Indianapolis és St. Louis, majd a folyón túl jött Kansas City.
Ezek olyan helyek, amiről az ember hall, de úgy gondolja, hogy nem történik ott semmi érdekes. Olyan ez, mint Magyarországon, az is Budapestből, meg talán a Balatonból áll a külföldiek számára, de Kecskemétre vagy Szegedre már nem mennek el. Mi is miskolciak vagyunk eredetileg, ha itt kérdi valaki, hogy honnan származunk és mondjuk, hogy Magyarországról, akkor felderült arccal kérdezik, hogy Budapest? Mi meg mondjuk, hogy nem Budapest, Miskolc és nem értik.
Itt is így van, az ország két partvidékén lévő nagyvárosok az ismertebbek, Washington D.C., New York, a túloldalon meg San Francisco és Los Angeles, de hogy mi van a kettő között, az már keveseket érdekel,
de mi meg pont erre voltunk kíváncsik és nagyon kellemeset csalódtunk, fantasztikus helyeken jártunk, ahol a természet is gyönyörű és a városok is élhetőnek tűntek, mint pl. Kansas City Missouriban.
Az úti tervükben egy-egy napot osztottak olyan városoknak, mint Indianapolis, St. Louis. Mit lehet egyetlen nap alatt csinálni ezekben a nagyvárosokban?
Volt egy eltökélt tervünk. Ahogy haladtunk át ezeken az államokon, mindenhol meg akartunk állni a fővárosban. Tudni kell, hogy sok esetben nem az adott állam legnagyobb városa a székhely, hanem van, hogy egy egészen kicsi városka tölti be ezt a szerepet. Mi az összes általunk érintett fővárosban elmentünk megnézni a Capitoliumot és nagyon érdekesek a különbségek. Teljesen máshogy néz ki a Utah állambeli Salt Lake City Capitoliuma, mint mondjuk a Cheyenne-i Wyomingban, ahova csak úgy be lehet sétálni, se biztonsági őr, se biztonsági kapu, ami azért elég meglepő élmény volt.
Valószínűleg ez egy speciális helyzet volt a járványhelyzet miatt, nem is nagyon voltak emberek kint az utcákon és amúgy sem akartunk túl sokat érintkezni idegenekkel, úgyhogy inkább a látnivalókat kerestük fel.
Így jutottunk el például a St. Louis-i híres kapuhoz, amit az USA nyugati terjeszkedésének tiszteletére emeltek, Salt Lake City-ben láttuk a mormonok templomát, Kansas City-ben pedig találtunk egy nagyon szép első világháborús emlékművet és a város vasútállomása is igen látványos volt.
Mennyire volt kényelmes egy autóban lehúzni 8 000 kilométert?
A látnivalók segítettek benne. Amit normális esetben kényelmetlenségként éltünk volna meg, hiszen az autónk nem volt túl nagy, ellenben mi meg nem vagyunk épp alacsonynak mondhatók, így pár száz kilométeren belül már elkezdene fészkelődni az ember, de amikor gyönyörű tájakon haladunk át, akkor a kényelmetlenséget kevésbé vesszük észre, így akár 5-600 kilométer is el tud suhanni úgy, hogy fel sem tűnik. Vissza meg már repülővel jöttünk, ami a csomagok szempontjából volt lényeges, hiszen hiába pakoljuk tele velük az autót, ha utána nem hozhatjuk őket haza. Így csak a legszükségesebbeket vittük magunkkal.
Parkok és élmények
Az útjukról beszámoló angol nyelvű cikkben említik, hogy az állami parkok olyan rejtett gyöngyszemek, amiket inkább csak a helyiek látogatnak. Honnan szereztek ezekről önök tudomást, hogy mondjuk ezt a parkot érdemes megnézni, a másikat meg talán annyira nem?
Igen, ezek nem keverendők össze a nemzeti parkokkal, az előbbieknek az adott állam a fenntartója, míg az utóbbiak, mint pl. a Yellowstone Nemzeti Park szövetségi kézben vannak. A nagyobb parkok eleve szerepeltek a listánkon, hiszen ha már arra járunk, akkor a Yellowstone-t, meg a Rocky Mountain Nemzeti Parkot mindenképp megnézzük. De amikor mondjuk Utah-ban, Salt Lake City-ben eltöltöttünk három napot, ott felmerült, hogy olyan szép hegyek vannak itt a környéken, nézzük meg, hogy hova lehet elmenni gyönyörködni egy kicsit a természetben. Kicsit keresgéltünk a neten és így találtunk rá a Lake Blanche túraösvényre, amit végig is jártunk.
Egy jó egész napos túra volt, sok emelkedővel és lejtővel, az út pedig egy tengerszemhez vezetett fel, ami ugye egy tó a hegyekben. Aztán később kiderült, hogy van belőle a környéken még vagy három. Ez például egy ilyen állami park területén volt. De vannak olyan állami parkok is, amiket nem a természeti képződmények megcsodálásáért hoztak létre, hanem történelmi, illetve kulturális vonatkozással bírnak. Kansas állam fővárosában, Topeka-ban is van egy ilyen park, ami egy ma már múzeumként működő, egykori iskolát rejt magában. Innen robbant ki a Brown vs. Board of Education-ügy.
Ez egy nagyon fontos mérföldköve volt a faji szegregáció felszámolásának, a történet lényege, hogy egy fekete kislányt a helyi tankerület nem volt hajlandó felvenni egy fehérek által látogatott iskolába, amiből per kerekedett és végül az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy az állami iskolákban szegregációt elrendelni alkotmányellenes lépés.
Mi volt a legjobb élményük az utazás alatt?
Több is volt, például, amikor megérkeztünk a nyugati partra. Elképesztő érzés volt, amikor mentünk a kis Volvónkkal és egyszer csak megpillantottuk a Csendes-óceánt. Már csak azért is volt ez szenzációs, mert jelezte, hogy megcsináltuk, átjutottunk. A Yellowstone park is egy meghatározó élmény volt.
Rengeteg energiát és pénzt áldoznak arra, hogy az emberek olyan érintetlenül hagyják maguk mögött a parkot, mint ahogyan rátaláltak, óriási a tisztaság, semmi szemetelés, nagyon figyelnek arra, hogy az állatok nyugalmát senki ne zavarhassa meg.
A wyomingi Yellowstone-parkban. (Forrás: Subert Sándor)Eleve korlátozott mennyiségű embert engednek be egyszerre és vannak kijelölt pihenőhelyek, ahol meg lehet állni, mert alapesetben olyat nem csinálhatunk, hogy ahol tetszik, hirtelen megállunk pihenni, vagy fényképezni. A vízesések, a tiszta folyók, a kis forró gejzírek mind megannyi csodás látványosság, így a park nagy hatással volt ránk.
De ugyanígy kiemelhetném San Francisco-t is, ami eleve gyönyörű helyen áll és a környékén nagyon sok felfedezni való van, mi pedig nagyon szeretünk túrázni. Voltunk is már többször San Francisco-ban, de az a város mindig más arcát mutatja nekünk.
És volt olyan része az utazásuknak, amire annyira nem jó szívvel emlékeznek vissza?
Nehéz ilyet mondanom, mert mindig a dolgoknak a jó oldalát kerestük, így rendszerint azt meg is találtuk. Talán az, hogy San Franciscoban sok szegény ember lakik az utcán, de ez is olyan, amit már korábban is láttunk, amikor a városban jártunk és ez azóta nem fordult se jobbra, se rosszabbra. Valószínűleg az itteni szociális rendszerhez lehet ennek köze, hogy nem bírnak vele megbirkózni.
Jó tanácsok és COVID
Ha néhány pontba össze lehet szedni, mit tanácsolna azoknak, akik ha nem is Amerikában, de mondjuk Europában hasonló volumenű utazásra szánnák rá magukat?
Mi elég sokat utazunk, nyilván nem ekkora léptékben, mint amilyen ez a mostani volt, de többször csináltunk már több ezer kilométeres autóutakat. Szerintem a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy kerete, tudja, hogy mit akar megnézni az adott állomáson, legyen rugalmas, ne tervezze meg percre pontosan a napjait. Ez azért fontos, mert ha valami fennakadás van, akkor ne legyen stresszelés belőle, hogy a mára betervezett tíz dologból, csak kilencet tudtunk megnézni. Egyen egészségesen, amennyire lehet, de kóstolja meg a helyi jellegzetességeket is. Mi például elég sok BBQ ételt ettünk, mivel itt az államokban minden területnek megvan a maga tökéletes, mindenkinél jobb BBQ specialitása, kicsit olyan ez, mint Magyarországon a nagy halászlé vita.
De a legjobb az útszéli BBQ, amiket ilyen bodegákban lehet kapni, szendvicsekben és van köztük sok olyan, ami szerintem sokkal jobb, mint amit egy rendes étteremben adnának.
Láttunk például olyat, hogy lakókocsiból árulták az út szélén a perui módra fűszerezett csirkét és kiváló volt.
Ez még annak tudatában is meglepő volt, hogy szinte akármilyen jellegű, stílusú ételhez hozzá lehet jutni egy nagyobb városban, de azt, hogy az ország közepén fogunk perui csirkét enni, nem gondoltam volna. Bár az is igaz, hogy a kulináris élvezetek hajszolását nem tartottuk célunknak, szóval nem kerestük kifejezetten ezeket a helyeket, inkább éltünk azzal, ami szembe jött.
Mennyire nyomta rá a bélyegét a járványhelyzet az utazásukra?
Éreztük. Múzeumok, éttermek nem voltak nyitva, a maszkviselés magától értetődő volt, alacsonyabbnak láttuk az emberek aktivitását is, például amikor Denver belvárosában voltunk, ott nagyon látszott, hogy normális esetben ennél lényegesen nagyobb itt a sokadalom.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
