Korábban már összegyűjtöttünk lélegzetelállító kastélyokat a Kárpát-medencében, amik nem csak kívülről, de belülről is olyanok, mint egy valóságos főúri palota. A listán szerepel többek közt a gödöllői Grassalkovich-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a fertődi Esterházy-kastély – ezek talán a leghíresebb magyar paloták, amiket mindenki ismer.
Mutatunk azonban 5 olyat, amit nem sokan, talán csak a helybéliek vagy a környéken élők ismernek.
1. Széchenyi-kastély, Nagycenk
A történelem órákon sokat tanulhattunk már a Széchenyiekről – az ő nevükhöz fűződik ez a kastély is, melynek építését gróf Széchényi Antal generális kezdte meg 1750 körül, később a Széchenyi-család uradalmának központja lett. Széchenyi István is részben Nagycenken töltötte a gyerekkorát, akinek halála után 113 évvel, 1973-ban nyílt itt emlékmúzeum, ami két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. A kiállításhoz kapcsolódik a Széchényi család mauzóleuma, ami a magyarság zarándokhelye a nagycenki temetőben. A kastélymúzeum idegenvezetés nélkül látogatható. Található itt továbbá múzeumvasút, mozdonyskanzen, római katolikus templom, barokk szobrok és sok érdekes látnivaló.
Nemcsak maga az épület, hanem a park is rendkívül különleges: négy világrész számos ritka fafajtáját találhatjuk meg, például tulipánfa, vasfa, himalájai fenyő és kaukázusi jegenyefenyő, óriás mamutfenyő stb. Egyedülállóak a másfélszáz éves platánfák és a főbejárat elől induló 2,5 kilométer hosszú, védett hársfasort, amit még Széchenyi Antal gróf felesége Barkóczy Zsuzsanna ültetette 1754-ben.
2. Forgách-kastély, Szécsény
Az épület előzménye, a középkori várkastély 1456-ban már állt, ám a barokk kastélyt ebben a formában a Forgách család 1753-1763 táján építtette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták, majd átalakult múzeummá – ami egy XIX. században a híres politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viseli -, Nógrád megye régészeti, történeti emlékeit gyűjti. A 2000-es évek elején uniós támogatással felújították a városközpontban álló épületet, ami 2011 novemberében elfogadott, a kulturális örökség védelméről szóló törvénymódosítás értelmében szerepel a történelmi emlékhelyek listáján.
Nem lehet szó nélkül elmenni a parkja mellett sem, amit az 1800-as évek környékén létesítettek, 1975 óta természetvédelmi terület. Ha arra járunk, látogassunk el Hollókőre is, ami Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. Mindmáig élő, lakott település és szabadtéri múzeum egyúttal, ahol a jellegzetes palóc tcsaládok életmódját, lakását, bútorait, viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.
3. Schossberger-kastély, Tura
Pest megyében található az egyik legizgalmasabb épület, a Schossberger-kastély vagy más néven Turai-kastély. Az 1883-ban Bukovics Gyula tervei alapján francia neoreneszánsz stílusban épült a műemlék, ami a második világháborúban német, majd szovjet főhadiszállás, ezt követően kórház volt. Az államosítás következtében 1973-ig iskolaként használták, a nagy áttörést azonban a 2005-ös felújítás hozta, ami tavaly fejeződött be. Napjainkban már kastélyszállóként működik, az ország egyik legdrágább szállodájaként.
A kastély egykor:
És a felújítás után:
A filmipar is előszeretettel “élvezi ki” a környéket: többek között itt forgatták a Vér s méz című filmet, amit Angelina Jolie rendezett, de a kastély szolgált a 2008-as Holdhercegnő (The Secret of Moonacre) című film egyik jellegzetes helyszíneként, mint a “Merryweather” kastély. Lauren Kate Fallen című könyvének filmadapciójában a kastély funkcionált a Sword & Cross javítóintézetként.
4. Nádasdy-kastély, Nádasdladány
A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István műépítész tervei alapján átalakították, kibővítették, így az új épület egy romantikus, Tudor-stílusú kastély lett, ami elkészültétől fogva egészen a második világháborúig a Nádasdy család egyik székhelyeként szolgált. A háború után kihasználatlansága miatt az épület állapota romlásnak indult, mígnem 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították. A kastély és a hozzá tartozó park ma múzeumként funkcionál – két legérdekesebb szobája az Ősök csarnoka és a könyvtár -, jelenleg azonban nem látogatható, mivel a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül az épületet felújítják. Ennek ellenére érdemes figyelemmel követni az eseményeket, és amint egy része elérhetővé válik, ajánlott útra kelni és megtekinteni.
Akik a környéken járnak, távolról megszemlélhetik a lenyűgöző műemléket és az azt körülvevő parkot, amire szintén felújítás vár. Amikor a kastély visszanyeri egykori, jelenleg megkopott fényét, az ország valóságos mesekastélya lesz.
5. Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó
Az 1844-1851 között klasszicista, eklektikus és barokk stílusban, Henrich Koch és Ybl Miklós tervei alapján épült kastély műemlék épülete, amit a magyar történelemben jelentős szerepet játszó Károlyi család egyik kiemelkedő tagja, gróf Károlyi György építtette, aki Széchenyi István gróf egyik legközelebbi barátja, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítója. A pazar épületben jelenleg 20 szobás szálloda üzemel, de idegenvezetéssel látogatható, állandó és időszaki kiállításokat is meg lehet tekinteni. Számos konferenciát, koncertet és egyéb programot is tartanak itt.
Említésre méltó a 40 hektáros kastélypark is, ahol 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék, valamint tó, sétányok és hidak találhatók, 2014-ben kezdték felújítani. Innen nem messze van a Fehérvárcsurgói-víztározó, ami kijelölt stranddal rendelkezik – ezt most kevéssé lehet kihasználni, ám elsőrendű horgászhely, így a peca szerelmesei áldozhatnak hobbijuknak. A közelben található a Gaja-szurdok, ahol pedig nagyszerű túrán leehet részt venni