Pest megye rejtett kincsei: 10 érdekes hely, amit látnod kell
Travellina
Két nagyszerű kirándulás
Ócsa, Selyemrét-tanösvény
Ócsa nagyszerű célpont egy kirándulásra, hiszen nagyon változatos látnivalókat kínál. A városközpontban áll a premontrei prépostság középkori temploma, valamint az autentikus régi falusi hangulatot árasztó Tájház. A faluszélen egy különleges, varázslatos pincesor húzódik, a település tőszomszédságában pedig az országban egyedülálló tőzeglápost, jégkorszaki ősmocsármaradványt is felkereshetjük.
Az 1500 méter hosszú Selyem-réti tanösvény (más néven Öregturján) a láperdő egyedi élővilágát bemutatja be. A leírás szerint olyan ritka fajok élőhelye ez, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüstsávos szénalepke vagy épp a kócsag.
Bár én nyáron jártam arra, elraktároztam magamban, hogy télen is érdemes lesz majd visszajönni, mert nagyon szép lehet ez a táj a befagyott tóval és a bennük ágaskodó égerfákkal.
Az út végállomása a tágas Selyem-rét, ahol kis játszótér és piknikezésre alkalmas padok, asztalok állnak. A tanösvény tulajdonképpen egy erdei földút, kerékpárral, babakocsival, de még kerekesszékkel is végig lehet rajta menni.
Szintén Ócsán található a „Tanösvény a Turjánban” nevű sétaútvonal, amely hasonló hosszúságú. Ez a Tájháztól indul, de csak előzetes bejelentkezéssel, vezetővel látogatható.
Solymár, Jegenye-völgy
Solymáron fekszik a Jegenye-völgy, amely kedvelt kirándulási célpont, különös tekintettel a vártól alig több mint egy kilométerre fekvő nagy tisztásra, valamint az onnan kevesebb mint egy kilométerre fakadó Rózsika-forrásra. Az egész völgyet érdemes bejárni a város szélétől indulva, ahol a benzinkútnál lehet lerakni az autót. Az út túloldaláról indul a túra, melynek során egy kis vízeséssel is találkozhatunk. Sőt, nem is olyan kicsi: ez a négy-öt méter magas zuhatag a Budai-hegység legnagyobb vízesése.
Továbbsétálva találunk az ösvényen még nagy homokkőfalat, egy forrást, sőt, egy régi fürdő romjait is. Aztán kiérünk egy hatalmas tisztásra, majd azon átvágva és az ösvényen továbbsétálva a solymári vár aljához lehet jutni. Visszafelé lehet egy kis kerülőt tenni az Alsó-patak-hegyre, vagy ha tetszett az erdei út, akkor ugyanazon is visszajuthatunk az autóhoz. Tömegközlekedéssel Hűvösvölgyből a 64 és 164 buszokkal érhető el a túra kiindulópontja. A teljes útvonal gyerek- és babakocsibarát.
Két pompás kastély
Tápiószele, Blaskovich-kúria
Izgalmas kuriózum Tápiószelén a Blaskovich-kúria, az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma. Az úri lakot 1906-ban Viczián Kálmán építette, Blaskovich György és János 1912-ben vásárolta meg. A két fivér nem menekült el a háború során, és a falu népe szerető féltéssel óvta őket a későbbiekben is. Egészen halálukig itt éltek. Nem nősültek meg, törvényes gyerekük nem volt, bár egyikük magához vette törvénytelen lányát, aki végig gondozta az urakat. Az épületben 1947-től állami közgyűjtemény működik, amely e társadalmi réteg lakáskultúrájának országosan egyedülálló őrző- és bemutatóhelye.
Itt az égvilágon minden eredeti: a bútorok, pipák, vadászpuskák, festmények.
A parkban látható fákat maguk a múzeumot alapító fivérek ültették, akik egyébként is szinte mindent megtermeltek maguknak a kertjükben. A kiállítás tényleg érdekes, különösen az ott dolgozók kedves, profi idegenvezetésének köszönhetően.
Gödöllő, Királyi Kastély
Az 1730-as években épült Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk műemlék-együttese. A kastélynak több illusztris vendége volt, többek közt Mária Terézia is eltöltött itt néhány éjszakát. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta. I. Ferenc József császár és magyar király gyakran időzött Gödöllőn.
Különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt, aki itt szabadabbnak, otthonosabban érezte magát, mint a bécsi Hofburgban.
A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor még egy bunkert is kialakítottak benne. 1945 után szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. A rohamosan pusztuló kastélyt csak 1990-ben hagyták el a katonák, és 1994-ben kezdődött meg végre a rekonstrukciója. 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003-tól látogatható.
Ha már Gödöllőn járunk, jó program a Lázár lovaspark felkeresése is, ahol akár egy egész napot el lehet tölteni. A látogatók kedvence egyértelműen a lovasbemutató, ahol sok érdekességet bemutatnak, az ökrös szekértől az ostorpattogtatáson át az idomított szamár mókázásáig. De a legnagyobb siker egyértelműen a puszta ötös fogat, az igazi virtuóz lovassal.
Különleges magángyűjtemények
Cegléd, Dobmúzeum
A ceglédi Dobmúzeum Kármán Sándor birodalma, aki kamaszkora óta a dobok szerelmese. A történet 1967-re nyúlik vissza, amikor ceglédi iskolások megalapították a Kugli és a Fókabácsiék nevű zenekart. Az egyik koncertre nem jött el a dobos, így a zenekar úgy döntött, Kármán Sándor, a három gitáros egyike üljön inkább a dobok mögé. És ezzel el is dőlt Kármán úr sorsa… Budapestre felkerülve sorra látogatta a zeneboltokat és műhelyeket, és ha vásárolni nem is tudott a felszerelésekből, úgy döntött, legalább katalógusokat gyűjt. A következő 15 év egy részét a postán töltötte, ahol 17.500 (!) levelet adott fel. Nem kis meglepetésére a gyártók komolyan vették a magyar fiú érdeklődését, és mindannyian szívesen küldtek neki anyagokat. 64 hangszergyár 40 évnyi katalógusa gyűlt lassan össze, minden bizonnyal az egyik legkomolyabb kollekció a témában.
Folyamatosan gondolkodott azon, miképp lehetne minél alaposabban feltérképezni és bemutatni a dobok fejlődését, mígnem eljutott arra a pontra, hogy muszáj valahogy lekorlátozni az időszakot. 1990-ben így került sor a „Száz éves a jazzdob 1890-1990” című kiállításra, amelyből aztán az évek során kifejlődött a mai múzeum.
A nyitáskor 28 dobfelszerelést számoló kollekció ma már 128-ra nőtt, de csak 38 fér el – cipős kanállal bezsúfolva – a mostani helyen.
Szóval dobból már van elég, úgyhogy most inkább egy szép nagy tér kellene, no és izgalmas, multimédiás technika, na meg egy-két alkalmazott sem ártana. Addig is felkereshető a gyűjtemény, de csak előzetes egyeztetéssel, az elérhetőségeket a weblapon találni.
Zsámbék, Lámpamúzeum
Zsámbék legismertebb műemléke a premontreiek román stílusú templomának romja. De ha már a városban járunk, érdemes betérni a Lámpamúzeumba is. Az 1960-as években Borus Ferenc rendezett be saját borospincéjében egy “Bormúzeumot”. Ide keresve megfelelő világítási eszközöket egyre több szép lámpára talált rá, és egy idő után észrevétlenül is a gyűjtőjükké vált. A tárgyak többsége koszosan, rozsdásan, hiányosan került elő, így a restaurálás mesterségét is elsajátítva minden lámpát saját maga hozott rendbe.
Eleinte szoba-konyhás lakását díszítette a sok szép tárgy, de hála az újságok és a televízió népszerűsítésének, egyre több hazai és külföldi érdeklődő látogatott el hozzá azzal a kéréssel, hogy mutassa meg gyűjteményét. 1970-ben, “közkívánatra” létrehozták az első állandó kiállítást a Művelődési Házban, majd 1979-ben nyílt meg az önálló Lámpamúzeum egy volt lakóházban.
Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában, amely 1995-ben bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe is.
Két egyedülálló templom
Ráckeve, szerb ortodox templom
Ráckevén áll Magyarország egyetlen gótikus szerb ortodox temploma. A kőfallal körülvett Szerb Porta kicsi, szűk utcácskák közt bújik meg, és a paplaknak is otthont adó porta udvaráról nyílik a lenyűgöző templom ajtaja. A szerbek még az 1400-as évek közepén a török támadások elöl menekültek erre a vidékre és miután gyökeret eresztettek, nekiálltak a saját templomuk felépítésének. A középkori, 1487-ben épült, Nagyboldogasszonynak szentelt templom teljes belső falfelületét bizánci hangulatú freskók borítják. A kicsit komor, sötét templombelső, a beszűrődő sejtelmes fények és a színpompás bizánci ikonok együttesen egészen varázslatos hangulatot árasztanak.
Tereske, Szent László legenda-ábrázolás
Nógrád megye egyik legrégebbi temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek különleges értéke a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat. Szent László király legendáját, a kunokkal való harcát és a lányszabadítást sok magyar templomban ábrázolták, de a mai Magyarország területén csak három helyen látható, Ócsán, Vizsolyban és itt, Tereskén. Köztük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15. század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. Csak bejelentkezéssel látogatható.
Két kevésbé ismert múzeum
Ráckeve, hajómalom
Ha ellátogatunk Ráckevére felkeresni a szerb ortodox templomot, van még itt más izgalmas látnivaló is: az ország egyetlen működőképes hajómalma. Ez lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött: a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Ez a megoldás azért célszerű, mert így szükség esetén meg lehetett változtatni a helyét, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson.
A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek egyik legfontosabb megélhetése. Az 1720-as években már öt malom működött a városban, melyek nagy része az 1950-es évekig őrölt. Magyarország utolsó hajómalma is itt, Ráckevén maradt meg, de ezt a 60-as évek végén a jég összeroppantotta. Az egykori molnárok leszármazottai építették fel a jelenleg látogatható hajómalmot a fennmaradt leírások és a még megmaradt tárgyi emlékek felhasználásával. A múzeum 2010 óta, nyaranta látogatható.
Szigetbecse, André Kertész emlékház
A Budapesttől délre fekvő kis városka, Szigetbecse a 20. századi fotográfia talán legismertebb alkotóművészének, André Kertésznek állított emléket. Az 1849-ben született André Kertész gyermek- és ifjúkorában sok időt töltött rokonainál Szigetbecsén, első felvételein meg is jelenik a varázslatos gyerekkor. Szoros kötődése ehhez a vidékhez élete végéig megmaradt, ezért örömmel fogadta a tervet, hogy felépítenek számára a faluban egy, a régi rokoni portához hasonlatos házat.
Hálából azért, hogy Szigetbecse fontosnak érezte kimutatni szeretetét az idős mester felé, ő maga válogatta élete alkonyán 120 eredeti, szignált fotográfiáját a gyűjteménynek.
Mivel a házból Kertész halála miatt Emlékmúzeum lehetett csak, ide került a művész New York-i lakásának néhány bútora és személyes használati tárgya is. Fontos információ, hogy csak a nyári hónapokban, hétvégén van nyitva, egyébként csak bejelentkezéssel látogatható.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
