Viszonylag szegényes a török korból megmaradt építészeti emlékkincsünk, pláne, ha összevetjük a rómaiak által hátrahagyott maradványokkal. Ehhez nagy valószínűséggel hozzájárulhatott az, hogy a rómaiak sokkal tovább voltak jelen Pannonia provinciában, mint az oszmán megszállók a Hódoltság területén, de az sem elhanyagolandó szempont, hogy a törökök csak akkor építkeztek, ha nem találtak olyan épületet, amit felhasználhattak volna a céljaikra.
Például a Mátyás-templomként ismert Nagyboldogasszony-templomot szemrebbenés nélkül alakították át mecsetté, mely munkálatok az avatatlan szemlélő számára inkább tűntek barbár rombolásnak, hiszen az oltárokat kidobálták, a szobrokat összetörték, a freskókat lemeszelték. Akkor azonban, amikor nem találtak hasznosítható épületet, azért maguk is építettek ezt-azt.
Ez leginkább sírkamrákat (türbék), fürdőket és mecseteket jelentett. A leglátványosabb emlékeink is ebbe a három kategóriába tartoznak.
Persze meg kell említeni, hogy csak azokon a helyeken tudtak ilyesmik fennmaradni, amiket hosszú ideig, komolyabb harcok nélkül tudtak birtokolni a törökök, így például nem meglepő, hogy Pécs környékéről több építészeti emléket is be tudunk majd mutatni.
Jakováli Hasszán dzsámija (Pécs)
Szinte mindenki tudja, hogy Pécsett van dzsámi, ott találni a Széchenyi téren, ma katolikus templomként használják. Igen ám, csakhogy a városnak van egy másik, kevésbé ismert egykori muszlim imahelye is, ez a Jakováli Hasszán pasa dzsámija.
Ennek, legalábbis az oszmán építészeti emlék státusza szempontjából, kétségtelen előnye, hogy ma már újra úgy néz ki, ahogyan a hódoltság idején megalkották.
A török kiszorítása után ugyanis ezeket a muszlim imahelyeket vagy lerombolták, vagy, ahogyan a főtéri dzsámi esetén is jól látható, keresztény templomokká alakították. Eredetileg ez lett a sorsa a Kórház téren álló Jakováli Hasszán pasa dzsámijának is, ám ezt az 1960-as években eredeti formájában restaurálták és 2010 óta látogatható is. Arra kell csak odafigyelni, hogy a megtekintéséhez előzetesen be kell jelentkezni telefonon.
Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi (Esztergom)
Az esztergomi dzsámi már kevésbé ismert, mint pécsi kollégája, talán azért van így, mert sokkal később indult meg a restaurálási folyamata. Amikor a keresztény hadak 1683-ban visszafoglalják a várost, a dzsámit először magtárnak használják, majd később lakóházként működik és a 20. század végére alaposan leromlott állapotban került, ám ekkor egy olyan cég birtokába került, akik vendégházzá szerették volna alakítani.
A Balassa Bálint Múzeum akkori igazgatója azonban közbelépett és miután a céget felvilágosították, hogy mi került a birtokukba, inkább a feltárása mellett döntöttek.
A dzsámi tavasztól ősz végéig szabadon látogatható, ilyenkor kiállítótérként és kávézóként is funkcionál, télen a megtekintése viszont előzetes bejelentkezéshez kötött.
Memi pasa fürdője (Pécs)
A fürdőházak megjelenése tipikus oszmán hatás volt a kora újkori Magyarországon, ezek között olyan is van, amit a mai napig használunk (Rudas-fürdő) és olyan is, aminek már csak a romjai vannak meg, mint a pécsi Memi pasa fürdője.
Ennek ellenére érdemes megnézni, már csak azért is, mert szerves részét képezi a városnak, nincs elkülönítve, nem őrzi a pénzünkre pályázva egy mogorva bácsi vagy néni, egyszerűen ha a Ferencesek utcájának alján járunk, ott lesz a járda mellett.
Bemehetünk, fotózgathatunk, elmerenghetünk rajta, hogy miként nézhetett ki teljes pompájában, majd pár méterrel arrébb vehetünk egy fagyit és mehetünk tovább a Széchenyi tér felé.
Gül Baba türbéje (Budapest)
Gül Baba bektási, azaz harcoló dervisként érkezett Buda falai alá 1541 nyarán és vagy a vár körüli csatározások során, vagy pedig Buda eleste után nem sokkal halt meg. Mivel a törökök között nagy tekintélynek örvendett, ezért a legenda szerint maga Szulejmán szultán volt az egyike azoknak, akik Gül Baba koporsóját vitték a temetésekor.
A számára emelt sírkamra, vagyis türbe a legfontosabb magyarországi muszlim zarándokhely, ennek megfelelően egy magyar-török közös vállalkozás keretében 2018-ban szépen fel is újították.
A frissen megnyitott komplexumban nem csak a türbe és a Gül Baba életéről szóló kiállítás kapott helyet, hanem kortárs, időszakos kiállításokat is rendeznek benne. Ha arra járunk, akkor mindenképp keressük fel, már csak a nem mindennapi kilátás miatt is.
Idrisz Baba türbéje (Pécs)
A harcias Gül Babától eltérően Idrisz Baba egy messze földön híres muszlim gyógyító volt, aki a szúfizmus (az Iszlámnak egy sajátos, misztikus, ezoterikus ága) tanait követte.
Ez utóbbi látszik a síremlékén is, ami egy a szúfi tanoknak megfelelő, nyolcszögletű épület. Kialakításában a magyarországi muszlim építészet egyik legszebb alkotását fedezhetjük fel.
Miután a keresztények visszafoglalták Pécset, a jezsuiták pestiskórházat rendeztek be benne, majd később sokáig lőporraktárként funkcionált és csak a 20. század elején tárták fel és restaurálták. Ahogyan Gül Baba türbéje, úgy ez is fontos zarándokhelye a muszlim világnak. A türbe előzetes, telefonos bejelentkezést követően látogatható csak. Ha meg már erre járunk, mindenképp nézzük meg Idrisz Baba kútját is, ami a sírkamrának is otthont adó Rókus-domb oldalában található.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
