Az erdei kirándulás mindig jó ötlet, pláne, ha az a cél, hogy csak mi legyünk ott, meg a természet lágy öle, és ne az a rengeteg budapesti kiránduló, aki elárasztja a Normafát. Ebből is látszik, hogy azért nem teljesen lényegtelen szempont, melyik erdőre is esik a választásunk.
A legjobban akkor járunk, ha a Budapest környéki lombtengert úgy ahogyan van, elfelejtjük. Na persze nem azért, mintha itt nem lenne semmi gyönyörködni való, ám amennyiben távol akarjuk tartani magunkat a nyüzsitől, akkor érdemesebb a főváros közvetlen környékét is hanyagolnunk.
Nem kell egyből napokig tartó erdei remeteséget vizionálni, elvégre nem Kanadában vagyunk. Ezek a helyek simán megközelíthetők autóval, és akkor is jó választások, ha csak egy fél napunk van kirándulni. Ha azonban több időnk jut rá, akkor persze mehet a rengetegi csatangolás, csak ebben az esetben ne feledkezzünk meg a vadkempingezéshez szükséges alapfelszerelésről, különben nem lesznek annyira jó élményeink az erdőben töltött időről. Azt is meg kell említenünk, hogy az alábbi helyek azért bizonyos fokú közkedveltségnek örvendenek, így akinek az volna a fontos, hogy egyáltalán ne találkozzon emberrel, az jobban teszi, ha sétál egyet hétköznap az őrmezei paneldzsungelben hajnali kettőkor.
Cuha-völgyi erdő (Bakony)
A Cuha patak mentén elterülő erdőség talán a Bakony legszebb része és valaha zsiványtanyaként is funkcionált. Legalábbis a helyiek tudni vélik, hogy a maga korában viszonylag híres bakonyi betyár, Savanyú Jóska errefelé tanyázott, sőt még egy barlang is van a környéken, ahol az egyik utolsó betyár időnként meghúzta magát, amikor már nagyon a nyomában voltak a csendőrök.
A környéken érdemes fokozott óvatossággal közlekedni, mert tele van védett növényekkel és állatokkal, illetve a patak mentén fut az ország egyik legszebb vasútvonala is, a millenniumi vasút.
Ha vonattal érkezünk, akkor Porva-Csesznek állomásnál szálljunk le, ha pedig autóval, azt meg célszerű lerakni Vinyén. Egyébként ha már a környéken járunk elugorhatunk akár Csesznekre is, ahol egy egész jó állapotban megmaradt várat is találunk.
Kaszói erdő (Somogy)
Aki valamennyire képben van a szocializmus hazai történetével, az hallott már a kaszópusztai erdőgazdaságról, amit a Kádár-kor hírhedten enyveskezű honvédelmi minisztere, Czinege Lajos használt úgy, mintha a magánbirtoka lett volna.
Oka is volt rá, hiszen a környék Magyarország legnagyobb síkvidéki, gazdag vadállományú erdősége és minden tekintetben gyönyörű.
Szerencsére ma nem kell jó elvtársnak lenni a látogatásához, ráadásul egy igen egyedülálló, faszerkezetű tanösvényt is építettek ide, ami tízméteres magasságban halad, így az évszázados lombkoronákat közelebbről is szemügyre vehetjük. A területen található vadászházban akár meg is szállhatunk, az erdőgazdaság környékén pedig találhatunk kisvasutat, de még kaland és vadasparkot is, úgyhogy a felhőtlen szórakozás kicsiknek és nagyoknak egyaránt biztosított.
Mecseki parkerdő (Pécs)
Ez itt nem kimondottan elvonulós hely, pláne, hogy jó idő esetén számíthatunk a környéken tobzódó pécsiekre is, viszont egy városlátogatás mellé tökéletes erdőjáró program lehet. Az Éger-völgy csodaszép, különösen az ott kanyargó patak miatt, de az Éger-tető a kilátóval, a panorámával és a kicsiknek kihelyezett játszótérrel is megér egy sétát.
Ha keményebben toljuk, akkor akár a Tubes, vagy a Misina csúcsát is megcélozhatjuk, utóbbi tetején található a híres pécsi tévétorony, ahonnan remekül rálátunk az alattunk elterülő városra.
Csatangolhatunk tanösvényen, megnézhetjük a török hódítás emlékét nevében őrző Dömörkaput (a demir oszmánli törökül vasat jelent), a kirándulás végével pedig visszatérhetünk a városba lazítani egyet. Ha már ott vagyunk, érdemes Pécsett akár egy egész hétvégét is eltölteni, hiszen van látnivaló bőven, ha pedig nagyon bennünk van a mehetnék, akkor a dolgot akár egy villányi bortúrával is összeköthetjük.
Szalajka-völgyi erdőség (Szilvásvárad)
Szilvásvárad környéke szintén egy gyönyörű drága köve az országnak, így egyáltalán nem csoda, hogy sokan döntenek úgy, hogy felkeresik. Maga a Szalajka völgy egyébként a hamuzsírról, másik nevén a szalalkáliról kapta a nevét, ugyanis az itt élők fő megélhetése volt a hamuzsír égetése.
Találunk itt egyébként mindent, amit csak akarunk, rendesen kiépített turistautat, erdei kerékpározási lehetőséget, kisvasutat, festői szépségű erdőt, barlangokat, hegyeket, mi kell még.
Az egész Bükki Nemzeti Park területén egyébként több kerékpáros útvonal is található, érdemes úgy készülni, hogy nem csak laza pedálozásról fog szólni ez a történet, nem árt, ha van hegyi kerékpárunk, mielőtt bevállalnánk az ilyesféle túrázást. Okvetlenül nézzük meg a Fátyol-vízesést és keressük benne a pisztrángokat, illetve ha már erre járunk, nem kéne kihagyni az aggteleki cseppkőbarlangot sem, bár nem tudom, hogy megvan-e még ott az a menő gyakorlat, hogy az egyik csarnok remek akusztikáját Pink Floyddal demonstrálják.
Fenyőfői-ősfenyves (Bakony)
Ha már a Bakonnyal kezdtünk, térjünk is vissza oda zárásként. Ez a csoda Fenyőfő és Bakonyszentlászló között található, és azon apró részét képezi a hegység növényzetének, ami az elmúlt évezredek során semmit nem változott.
Tehát, ha a Fenyőfői ősfenyves fái között bóklászunk, megnézhetjük, hogy nézett ki a Kárpát-medence a jégkorszakban. Jó, leszámítva a jeget, meg a barlangi medvéket.
A terület azért is egyedülálló, mert itt találkozik a Bakony a Kisalföldet elválasztó Sokorói-dombsággal, így különös és rendkívül védett növényeket, illetve rovarokat is találhatunk errefelé. Ami pedig még nagyobb menőség, hogy ez az erdős rész annyira nem agyonlátogatott része a Bakonynak, így ha a csendet és a madárcsicsergést mindennél többre értékeljük, akkor ez lesz a mi helyünk.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
