(Frissítve!) A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava, hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike, a fővároshoz való közelsége miatt ha jó az idő, a budapesti autók ellepik a 7-es utat. Sokan azonban nem tudják, hogy a vízparttól távolodva csupa felfedezésre váró szép táj és érdekesség található. Összegyűjtöttünk 25 + szuper helyszínt, amelyek akkor sem okoznak csalódást, ha otthon marad a fürdőruha.
1. Gárdony
A várost a vízi sportok szerelmeseinek találták ki: akár vízibiciklizni, kenuzni, sárkányhajózni, csónakázni, vitorlázni, vagy kajakozni szeretnénk, itt a lehetőség, továbbá SUP is kölcsönözhető, és szörfözni is lehet.
Ha valaki nem a vízben szeretne időt tölteni, mégis aktívan, akkor a Gárdony és a Velencei-tó körül futó kerékpárút remek lehetőséget kínál a túrázásra és a gyönyörű táj élvezetére, de lóhátra pattanva is megtekinthetjük Gárdony és a környék szépségeit.
A látványos Gárdonyi Református Templomot vagy a Gárdonyi Jézus Szíve Katolikus Templomot is érdemes megnézni, kívülről és belülről is.
2. Agárd
A Gárdonyhoz tartozó település a tó déli partján fekszik, az 1960-as években került az ország legfontosabb turisztikai célpontjai közé. Nagyszerű akváriumház található itt, ahol 8 akváriumban, 7085 liter vízben feltárul a Velencei-tó víz alatti élővilága.
Érdemes ellátogatni a 2007-ben felújított Gárdonyi Géza Emlékházba, amelyet az író szülőházából alakítottak múzeummá, és ahol Gárdonyi életének fontos relikviáival ismerkedhetünk meg, de az irodalomtörténeti tárlaton túl bepillantást nyerhetünk a századfordulós vidéki családi otthonok korhű hangulatába is.
Ha már a Gárdonyi Emlékházig, valamint a szomszédjában lévő, magtárépületből kiállítótérré alakított Velencei-tavi Galériáig eljutottunk, nem hagyhatjuk ki az Egri vár kicsinyített mását, a Gárdonyi rönkvárat sem, ami alig pár lépésre található.
Aki sportosabb programot szeretne, Agárdon részt vehet szörfoktatáston, és természetesen úszni is lehet a tóban. Mindazonáltal nagyszerű élményt nyújthat az Agárdi Gyógyfürdő is, ahol kültéri és fedett medencék, élménymedencék egyaránt rendelkezésre állnak.
A felnőtteknek pedig a híres,
többszörös díjnyertes pálinkafőzdét javasoljuk, ahol egy pálinkaszakértő kíséretében ismerkedhetnek meg a pálinkakészítés művészetével, és természetesen kóstolásra is van lehetőség.
3. Dinnyés
Gárdony városrésztől mindössze néhány percnyi autóútra található a közigazgatásilag szintén Gárdonyhoz tartozó Dinnyés.
Kihagyhatatlan élményt nyújt
a dinnyési Várpark, ahol 18 középkori magyar romvár kicsinyített mását mutatják be rekonstrukciós tervek alapján, eredeti anyagukból felépítve. Még a várak elhelyezésére is ügyeltek, így a Nagy-Magyarország formáját idéző sétányon haladva a makettek tájolása és távolsága nagyjából megfelel az eredeti viszonyoknak.
Ugyancsak felejthetetlen a Dinnyési-fertő Természetvédelmi Terület, a Velencei-tó madárvilágának egyik fontos élőhelye, a madármegfigyelők paradicsoma, ahol a neves Madárdal tanösvény is halad. A területen található hidak és kilátók teszik lehetővé az élővilág megfigyelését anélkül, hogy megzavarnánk a természetet.
4. Kápolnásnyék
Vörösmarty Mihály életének utolsó éveit, 1853 tavaszától 1855 őszéig szülőfalujában, Kápolnásnyéken töltötte. Aki erre jár, feltétlenül keresse fel az irodalmi óriás gyermekkori otthonát gróf Nádasdy Ferenc egykori birtokának területén, ahol Vörösmarty apja gazdatisztként dolgozott. Az épületben emlékmúzeumot rendeztek be, nem messze pedig a Kovácsmúzeum található.
A pecarajongók látogassanak el a horgásztóhoz, ahol pontyot, amúrt, keszeget, kárászt, csukát, süllőt, compót, harcsát, balint, márnát, tokhalat, pisztrángot, angolnát és afrikai harcsát is lehet fogni.
Ajánlott egy pillantást vetni a Halász-kastély programkínálatára is, ugyanis az impozáns épületben remek koncertekkel várják a látogatókat. Látni lehet még az elpusztult Luczenbacher-kastély kápolnáját is.
5. Zichyújfalu
Az egykori nagy grófi székhely szüreti mulatságáról híres, ami csaknem egy évszázada hagyomány a településen, de itt forgatták 1938-ban Danielle Darrieux francia színésznő filmje, az Egy pesti éjszaka egyes jeleneteit is.
A legfontosabb látnivaló az 1890-es években épült, híres Zichy-kastély, amely sajnos a rendszerváltás óta sem került felújításra, és jelenleg a település polgármesteri hivatala működik a helyszínen.
A falu központjában, a posta mellett magasodik a Kos-szobor, amelyet a kastély II. világháborúban megsérült köveiből faragtak, és ha már erre járunk, egy sarokkal arrébb Lenkey János honvédtábornok kopjafáját is megtaláljuk.
A település házait elhagyva a sírkertet is megnézhetjük, ahol 17. századi nemesi sírhelyek is pihennek. Innen pár perc sétára fekszik a Zichy-tó, amelynek közepén egy mesterséges sziget magasodik, és aki szereti a hattyúkat, annak ez az öntözőtó kötelező kitérőt jelent.
6. Nadap
Áttérve az északi partra, a honfoglalás óta jelentős településnek számító Nadap határában, egy jókora gránitsziklán található a szintezési ősjegy. Az apró községben táblák mutatják az utat a sziklafal irányába, ahol egy obeliszk áll.
Nem a kőoszlop itt az igazán érdekes, hanem az, amit az ürege rejt:
egy, a szikla kőzetéből kivésett, vízszintesre csiszolt gránitlapról van szó, amelynek magasságát az Adriai-tenger 1875-ben, Triesztben mért középvízszintjéhez századmilliméteres pontossággal igazították, és így szintezési alappontként szolgál az 1880-as évek óta.
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén hét ilyen ősjegyet határoztak meg, és a nadapi az egyetlen, amely azóta is Magyarország jelenlegi határain belül helyezkedik el.
És ha már elzarándokoltunk Nadapra, akkor a Nadapi Palermói Szent Rozália-templomba sem árt beugrani. A neogót templom helyén álló régi templomban keresztelték meg Vörösmarty Mihályt 1800. december 3-án.
7. Pákozd
A magyar történelem két fontos, győztes harca fűződik Pákozd nevéhez: az egyiket a törökellenes küzdelmek alatt 1593-ban, a másikat az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatájaként tartjuk számon. A település a történelemrajongók és az osztálykirándulások kedvelt célpontja, hiszen több emlékművet és emlékkiállítást is megtekinthetünk itt.
A falu központjában, a középkori templomromból felépített Szent József-templom előtti parkban látható a Trianoni Harangláb, ahol Móricz Zsigmond szavaival emlékeznek a trianoni békediktátumra.
A Mészeg-hegyen található a II. világháborúban elesetteknek emléket állító Don-kanyar Emlékkápolna, tőle két perc autóútra helyezkedik el az 1848-as pákozdi csata emlékére állított Katonai Emlékpark, amely a nemzeti hadtörténelem bemutatását kísérli meg.
Pákozd térsége fontos régészeti lelőhelyiről is ismert. A Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétum 100 hektáros területen mutatja be a természet világát. A helyi tájmúzeum a környék kultúrtörténetébe enged betekintést, és aki itt jár, ne hagyja ki az ingóköveket és a Bella-tavat sem. Ja, és Pákozdon tornyosul Miskahuszár szobra is, ami néhány évvel ezelőtti átadásakor a maga 12,5 méteres magasságával és 80 tonnás tömegével a világ legnagyobb huszárszobrának címet viselte.
8. Sukoró
Pákozd mellett a környék másik meghatározó települése a középkorban a Velencei-hegység lábánál fekvő Sukoró volt. A község szélén csordogál a turisták körében népszerű Angelika-forrás. A falu szívében fekvő, műemlékként nyilvántartott református templom fontos történelmi állomás, ugyanis a pákozdi csatát megelőző este a honvédsereg vezérkari haditanácsának helyszínéül szolgált.
Nem messze innen újabb geológiai különlegességhez zarándokolhatunk el,
az Európa-szerte híres Gyapjaszsák ingóköveihez, ahol a gránittömbök impozánsan szemlétetik a földrajzórákon unásig ismételt erózió folyamatát.
Ne feledkezzünk meg a Néprajzi Házról sem: az 1863-ban épült, döngölt sárból falazott, nádtetős zsellérház a régi életmódot és a környék néprajzát mutatja be, utolsó lakójának számos eredeti bútorával.
9. Vereb
Pázmándtól észak-nyugati irányban lévő Vereb Helytörténeti Gyűjteményét egy régi tűzoltószertár felújított épületében állították ki. Nem csak a kiállítás, de annak története is izgalmas: a tárgyakat a kilencvenes években a verebi iskolai diákjai és pedagógusai segítségével gyűjtötték össze, házról-házra járva.
Vereben található egy restaurált Váradi Biblia is, amely az egyik ház padlásáról került elő.
A Váradi Bibliák kalandos történetet őriznek lapjaikon: nyomatásuk 1657-ben indult Nagyváradon, csakhogy mire elkészült az Újszövetség, a törökök megtámadták a várost.
A támadókkal kötött egyezség értelmében a köteteket és a befejezésükhöz szükséges eszközöket elszállíthatták a várból, majd végül 1661-ben Kolozsváron készült el az összesen 6000 darab Biblia.
Vereben járva a Pogánykő sem kerülheti el a figyelmünket: az obeliszk egy honfoglaló lovas temetkezési helyét őrzi.
10. Pázmánd
Pázmándot és környékét már az őskorban is emberek lakták, a területen kora vaskori temető leleteit és egy római korból származó település nyomait is feltárták.
A legérdekesebb látványosság kétségkívül
a Bágyom-patak partján álló vízimalom, amelynek helyét már 18. századi térkép is őrzi, és amelyet a falu utolsó molnárja egészen 1951-ig használt.
Az épületet a hetvenes években rossz állapota miatt lebontották, de egy helyi családnak köszönhetően korabeli dokumentumok alapján eredeti állapotában állították vissza, több mint 20 éve újra működőképes a malom.
Pázmánd híres szőlőjéről is, hivatalosan az Etyek-Budai borvidék része, pincészetek, szőlőbirtokok, présházak üzemelnek itt.
Nemcsak bortermeléséről ismert vidék Pázmándé, de természeti kincseiről is. A falu határában működik a Természet- és Vadvédelmi, Ökoturisztikai Központ, továbbá lovarda és tájház is van. A pázmándi sziklákról gyönyörű panoráma tárul a kirándulók elé, a sziklákat megfigyelve újabb leckét vehetünk az erózióról, és megtudhatjuk, mi az a rókaitató.
A falu első templomát a törökök lerombolták, azonban a helyére a pázmándi lakosok segítségével a 18. században felépített barokk stílusú épület tornyának alsó része, valamint a toronyablak is még az eredeti, középkori templomból származik.
11. Velence
Az egyes települések között nincsenek hatalmas távolságok, így akár egy biciklitúra keretein belül is felkereshetjük az izgalmas helyeket és nevezetességeiket; megcsodálhatjuk Velence városában lévő lenyűgöző kastélyokat és templomokat, mielőtt belecsobbannánk a tó kellemes vizébe.
Habár a legtöbben fürdőzni jönnek ide, Velence bővelkedik az építészeti remekekben. Először is itt található a neoreneszánsz Meszleny-Wenckheim-kastély, amely később általános iskolaként, napjainkban pedig a város könyvtáraként és a házasságkötő termeként szolgál. Aztán itt van a barokk Meszlény-kastély, amely az 1948-as államosítást követően méltatlan funkciókat betöltve rendkívül rossz állapotba került, ugyanakkor a több mint háromszáz éves épület felújításáról már megszületett a döntés.
A neobarokk Hauszmann–Gschwindt-kastélyt sem felejthetjük ki a sorból, amelynek a parkjában forgatták a harmincas években Az új rokon című film több jelenetét – sajnálatos módon ez ugyancsak renoválásra szorul.
A Beck-kastélyt csak kívülről lehet megtekinteni, ‘45 után ez is nevelőotthonként üzemelt, de jelenleg lakóházként működik, a historizáló épületet ennek köszönhetően újították fel.
12. Pátka
Pátka is az ősi települések egyike, erről tanúskodnak például a község határában lévő Szűzvárnál feltárt bronzkori földvár sáncai is, de itt is találtak római kori maradványokat. Sőt, Pátkának is van filmes kötődése, méghozzá igen jelentős, minden idők egyik legjobb magyar filmjének, Bacsó Péter Te rongyos élet című alkotásának egyes jelenetei a pátkai vasútállomáson forogtak. És a Gárdonyi-életrajz is elér Pátkáig: az író édesapja pár hónapig Pátkán szolgált, ezért családjával, így a kis Gárdonyi Gézával együtt éltek itt, amit ma a régi házra kitett emléktábla jelez.
Pátkán vannak csinos templomok, katolikus és református is, ezenkívül a polgármesteri hivatal is a látnivalók közé sorolandó, hiszen egy 18. századi kúriában székel a településvezetés.
A legjobbat azonban a végére tartogattuk:
Pátkán található Magyarország legnagyobb mesterséges tava, a Pátkai-víztározó. Az első víztározót a pátkai tározótól 200 méterre délre Galerius Maximianus császár idején, a 4. században létesítették, és ennek nyomai a mai napig láthatók.
A víztározó körzetében egy sor színes virág, lepkék, szitakötők, madárfajok hada, és olyan védett hüllők, mint a mocsári teknős és a vízisikló élnek itt.
13. Sárszentmihály
Sárszentmihály színes történelmet tudhat maga mögött, amely a bronzkorig vezethető vissza, a falu sokáig stratégiai jelentőséggel bírt, és itt is meghatározó szerepet töltött be a Zichy család, 1650-ben a települést nekik ajándékozták. Az egykori Zichy-birtok kertjében,
a község központjában két kastély áll: a fatornácos kúria, amely Zichy Edmundhoz és családjához tartozott, ez ma falumúzeum, az újabb kastély pedig Zichy Rafael gróf és neje otthona volt, és egyben bulvárlapokba illő házasságuk helyszíne.
Sárszentmihályon van horgásztó is, amely a Sárréti Tájvédelmi Körzetbe ékelődik. A tájvédelmi körzet láprétes vidékén védett orchideákkal, számtalan madárfajjal, továbbá kétéltűekkel is találkozhatunk.
A Sárrét… sokfélét jelentett. Háborítatlan pusztaságot, rejtelmes ingoványt, vízimadarak titokzatos, vadregényes világát… sok-sok vadlibát, tarka-barka vadrécét, cifra füttyű cankófélék feljebb-alább tilinkózó társaságát
– írta a környékről a Sárszentmihály melletti Sárpentelén született Széchenyi Zsigmond.
14. Seregélyes
Seregélyesen sem szabadulhatunk a Zichy rokonságtól, de nem is akarunk, a Zichy–Hadik-kastélyt látva semmiképp.
Gróf Zichy Ferenc 1821-es klasszicista otthona a legenda szerint szélsebesen, 8 hónap alatt épült fel, benne császári hálószobával, mert Ferenc császár bejelentette, ő már hallott a kastélyról, és ott fog megszállni amikor a megyében jár. A modern időkben az épület sokáig szállóként fogadott vendégeket, de már hosszú évek óta üresen áll, és mutatkoznak rajta a pusztulás jelei.
A seregélyesi Tájház az élet másik oldalát mutatja meg, a népi építészetet és a népi élet mindennapjait.
Miután az épületet az önkormányzat megvásárolta, a hímző szakkör asszonyainak segítségével nyerte el mai formáját.
15. Lovasberény
A közel háromezer főt számláló, a Velencei-hegység északi lábánál található Lovasberénybe a Székesfehérvár felől érkezőket a Cziráky-kastélyt őrző kőoroszlánok fogadják. Az egykor pompás angolkert által körülölelt épületek utolsó nagy átalakításai Ybl Miklóst dicséri. Lovasberényben található több templom, kápolna és emlékmű, de ami miatt ez a község a leginkább kiemelkedik a jelen listából, az a helyi zsidó temető.
A bronzkori, kelta és római emlékeket őrző Lovasberény lakossága a török hódoltságot már nem élte túl, előbb a 17. században református magyarokat, aztán a 18. század elején morvaországi zsidókat telepítettek az elnéptelenedett faluba.
Az 1800-as évek derekára a lakosság jelentős része már izraelita volt, akik a Cziráky grófokkal kötött megállapodásuk révén szabadon gyakorolhatták vallásukat, illetve telket kaptak zsinagóga és templom építéséhez. A temető műemlék, amelyet hosszú várakozás után, a kétezres évek elején hoztak rendbe.
A helyi zsidók többsége a második világháború áldozata lett, a zsinagógát lebontották, Lovasberényben egyetlen zsidó lakó sem maradt.
16. Besnyő
A besnyői táj régóta lakott, de maga a település az egyik legfiatalabb Magyarországon, teljes egészében tervezett, a telkeket 1945-ben kezdték kiosztani a közeli puszták lakói és bevándorló telepesek között.
A téeszesítés számos környékbeli, régi épületet megsemmisített, borospincéket és termálvizet adó pusztai kutakat tömtek be, a kétezres években pedig lebontották a környék egyik legszebb mezőgazdaság-történeti látványosságát, a klasszicista stílusú uradalmi istállót.
Felmerül a kérdés, hogy akkor mégis miért menjünk Besnyőre. Egyrészt a besnyőiek roppant szívélyesen fogadják az idegeneket, egy igazán kedves faluba tévedünk ha Besnyőbe vezet az utunk. Másrészt így is akad látnivaló. Ilyen a helyi védelmet élvező víztorony, valamint a tiroli stílusú besnyői templom, amelyet Stockau Franciska grófnő kérésére építettek fel. A világháborúkat súlyosan megsínylő épületet dr. Bejczy Antal űrkutató adományából újították fel.
17. Úrhida
A Sárszentmihály tőszomszédságában található Úrhida, amely csak 1990-ben nyerte vissza önállóságát Szabadbattyántól, az elmúlt tíz évben nagy fejlődésen ment keresztül. A zsákfaluban építkeztek, átépítettek, aszfaltoztak, felavattak amit csak tudtak.
Úrhida határán túl, egy kis dombon fekszik a “Csárdatemető”, amelyet egy egykor még a temető közelében álló kocsmáról neveztek el így, és alighanem 19. századi sírokat rejt.
A Nagyboldogasszony-templom kertjéből szép kilátás nyílik, ha kedvező az időjárás, egészen a Velencei-tóig tart a horizont.
Ami miatt Úrhida igazán figyelemre méltó lehet az egyszeri látogatónak, az a falu csücskében lévő repülőtér. Lehetőséget kínálnak sétarepülésre sárkányrepülővel vagy motoros kisrepülővel, az igazán bátrak ejtőernyős ugrásra is benevezhetnek, és aki szeretné, pilótakiképzésen is részt vehet.
18. Martonvásár
Ha Martonvásár nevét említik, akkor mindenki a Brunszvik-kastélyra és Beethovenre, Brunszvik Teréz és Jozefin zongoratanárára gondol. A Velencei-tó térségét Budapest felől autóval megközelítve pompás kitérőt nyújt a grófi család egykori uradalma.
A 18. századi kastély napjainkban a Beethoven Emlékmúzeumon túl az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének telephelye, és sokan nem tudják, de 1945-ig évtizedeken át az ismert sörgyáros, Dreher Antal tulajdonában állt.
Talán nem is maga a kastély, hanem annak parkja az, ami miatt Martonvásár maradandó élményt nyújt. A 70 hektáros természetvédelmi területen hosszú órákat lehet eltölteni, az angolkertet patak szeli át, séta közben különleges madarak látványával és hangjával találkozhatunk.
19. Pusztaszabolcs
A város a vonatimádók megkerülhetetlen pontja. Fontos vasúti csomópont, olyannyira, hogy a MÁV Stadler FLIRT szerelvényeinek karbantartását a pusztaszabolcsi központban végzik. Nem véletlen, hogy a vasútállomáson az annak idején nagy elismerésnek örvendő gőzmozdony, a MÁV 375 sorozatú mozdonyának egy kiállított példánya várja az arra járókat.
A Besnyő és Zichyújfalu között elhelyezkedő
Pusztaszabolcs plébániatemplomában található az ország legrégebbi és legteljesebb állapotban megőrződött kétmanuálos nagyorgonája.
A pusztaszabolcsi Fould-Springer–Wooster-kastélyon kihelyezett tábla szerint az épület a pusztaszabolcsi gimnázium kollégiumaként funkcionál, de valójában már használaton kívül áll. A szokatlan hangzású név mögött az eklektikus stílusú kastélyt öröklő Fould-Springer Mária áll, aki Wooster Frankhoz ment feleségül, így később már az ő nevén említették a birtokot.
20. Tác
A Székesfehérvártól déli irányban található település határában több tucat régészeti lelőhelyet regisztráltak, de amit mindannyian ismerünk ezek közül, az a római kori Gorsium városa.
A mintegy 200 hektáros területen Magyarország legnagyobb régészeti parkja működik, ahol kb. két óra alatt bárki körbenézhet ott, ahol Traianus császár is megfordult.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A rómaiak először katonai tábort létesítettek itt, majd sárvízi átkelő védelmére kivezényelt 500 fős lovascsapat táborának helyét jelölte ki Traianus császár Pannonia Inferior provincia tartománygyűlésének székhelyéül. És
Gorsium Pannonia és a birodalom csodálatos, virágzó városává vált.
21. Szabadbattyán
Az Úrhida és Tác között szorosan fekvő Szabadbattyán a Sárvíz völgyének jobb partján terül el, a falu északi részén, a folyó mentén létesült a Cifrakert, ami az ide ültetett rengeteg növényfajról kapta nevét. A Batthyány család mára elpusztult kastélya köré tervezett park természetvédelmi terület, ahol növényritkaságokat és többszázéves platánokat láthatunk, a folyó medrében egy tavat is kialakítottak.
Szabadbattyánban található a 14. századi őrtorony, a Kula-vár (vagy Kula-torony), amely a középkorban a település melletti gázló védelmét szolgálta. A háromemeletes kőtoronyban később gabonaraktár került kialakításra, de az épület helyreállítása óta főként múzeumként üzemel.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szabadbattyánban a hetvenes években egy nyugdíjas asztalosmester bukkant rá az ókori Pannonia eddig feltárt legnagyobb lakóházára. A férfi azt állítja, a Seuso-kincsek néven elhíresült, amúgy a modern Magyarország egyik súlyos bűnügyi történetének kiindulópontjaként szolgáló római kori ezüst lakomakészlet is innen származik.
Szabadbattyánban gólyákat nézegetni is lehet, a Madártani Egyesület adatai szerint négy fészek is van a községben.
22. Beloiannisz
Beloiannisz utcáin a község szokatlan története miatt muszáj kirándulni egyszer. A görög kommunista mozgalom vezető alakjának nevét hirdető Beloiannisz helyén az ötvenes évekig Iváncsa szántóföldjei terültek el, 1950-ben kezdődött meg a település megtervezése, és a rohamléptekben, önkéntes munkával történő építkezés a görög polgárháború menekültjei számára.
Néhány évvel később az itt lakó görögök sokan, több hullámban települtek vissza hazájukba. A többség ugyanakkor, főként a fiatalok itt maradtak Magyarországon, ahol görög hagyományaik ápolása mellett a magyar szokásokat és nyelvet is megtanulták. Beloianniszban munkát találni nem egyszerű, az ingázás gyorsítja az asszimilációt, ugyanakkor a településen hagyományőrző csoportok, görög néptánccsoport és zenekar működik, és egy ortodox templomot is felépítettek.
23. Vál
Ugorjunk egy nagyot északra, a Martonvásári járásba egészen Válig, és kezdjük a legfurcsább látnivalóval. A párezres községben került kiállításra az ukrán Alexander Milov Love szobra, amit magyarul változóan Szeretet és Szerelem szoborként egyaránt emlegetnek.
A műalkotást 2015-ben az amerikai Burning Man Fesztiválon mutatták be, a körülbelül 10 méter magas és 16 méter széles gigamű Nevadából jutott el a váli Haraszthy pincészet szőlőültetvényeinek kellős közepébe két évvel később. A Szerelem szobrot két egymásnak háttal ülő, drótokból kialakított felnőtt, valamint a felnőttek testében egy-egy egymás felé forduló, éjszaka világító gyerek figurája alkotja.
A férfi és a nő közötti konfliktust ábrázolja, a drótok ezt jelenítik meg. A felek belső vágyait, valós énjét a két kisgyerek magatartása mutatja, ahogyan vágyakoznak egymásért, szeretnék átölelni, megérinteni a másikat. Ahogy besötétedik, a gyerekek fényárba borulnak. A fehér fény a tisztaság, ártatlanság szimbóluma, amely két embert képes szerelemre lobbantani, és esélyt ad arra, hogy a sötét órákban is egymás mellett legyenek
– olvasható a szobor melletti táblán.
Vajda János költő, a márciusi ifjak egyike Pesten született, de uradalmi erdész apja mellett a gyermekkorát váli erdőben töltve ezt a tájat vallotta szülőföldjének. Az erdőszéli házikójukat felújították, a falutól néhány kilométernyire van csupán, a háznál emléktábla mutatja, hogy jó helyen járunk.
A jobb sorsra érdemes Ürményi kastélyt szomorúan, de említsük meg. Az Ürményi családtól a Dreherek kezébe kerülő, majd a háború alatt a németek katonai szálláshelyeként sínylődő épület tragikus állapota ellenére a mai napig gyönyörű látványt nyújt.
24. Sárosd
Sárosdon egy rendhagyó magyar népművész, Sallay László műhelyét találjuk.
A sárosdi kovácsmester tojások százait patkolta meg élete során, munkássága vetélkedőt inspirált a Magyar Televízión Tojáspatkoló címmel, tehetségének híre II. Erzsébet brit uralkodóhoz is eljutott.
A törökök idején kis híján kihalt falut Eszterházy Ferenc vásárolta meg, majd a család igyekezett felduzzasztani a lakosságot, ami napjainkban közel 3200 főt számlál. A falu legmeghatározóbb épülete az Esterházy-kastély, mely jelenleg szociális otthonként működik, és egy 18. századi kúriából alakították kastéllyá többszöri átépítéssel.
Tanulságos élménnyel szolgálhat Gyimesi Károly helytörténész régészeti gyűjteménye, aki rendkívüli igényességgel tárta fel és dokumentálta a vidék történetét.
25. Székesfehérvár
Fejér vármegye székhelye a Velencei-tó délkeleti sarkában erősen kilóg a sorból, hiszen egy közel százezres városunkról van szó, ami az eddig említett falvakhoz képest szinte metropolisznak hat.
A kiemelt történeti jelentőségű Fehérvár ügyel a műemlékeire, és régészeti kutatások során számtalan középkori maradvány került feltárásra, majd retusálásra és kiállításra. A városban sok kulturális intézmény, színház, könyvtár, művelődési házak, múzeumok találhatók, aki viszont inkább relaxációra vágyik, annak az Árpád Fürdő varázslatos, szecessziós épületét ajánljuk célpontként.
Székesfehérváron annyi fontos látnivaló van, amit felsorolni is nehéz, és alighanem az olyan helyszíneket, mint amilyen például a híres koronázótemplomunk, a Szent István-székesegyház, vagy az ország második legnagyobb múzeumaként ismert Szent István Király Múzeum, a többségnek nem kell bemutatni.
Talán Bory Jenő nevét már nem ismerik olyan sokan, a neves szobrász és építész élete főműve áll Székesfehérváron. Ez családi otthona, a Bory-vár, amin 1923-tól fogva több mint három évtizeden át, élete végéig dolgozott.
Apró érdekesség, hogy Székesfehérvár a szovjetunió méltatlanul alulértékelt építészeti szimbóluma,
a panelházak mekkája is: a város rekordernek számít a renoválásukban, a panelprogram keretén belül itt került felújításra a legtöbb panelház, a város paneleinek közel 100 százaléka.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
