Ez persze nem jelenti azt, hogy olyan helyeket fogunk megmutatni, ahol egy szemernyi nyaraló nem lesz rajtunk kívül, ezt az egyre inkább kinyíló világban annyira már nem is lehet megtenni, inkább csak “némi változatosságot próbálunk mutatni a megszokottakkal szemben” jellegűek.
Összeszedtünk néhány szuperizgalmas úti célt, amit szerintünk az életben kár lenne kihagyni, és mindenhol néztünk 1-1 kiváló szállást is, ahol nagyon szívesen megszállnánk mi is.
Ortigia félsziget
A Szicília dél-keleti sarkában lévő több ezer éves történelemmel bíró Szirakúza óvárosa található ezen az apró félszigeten, ahol mindenki megtalálhatja a számítását, akár a város környéki strandokon való lebzselés, akár a kulturális vagy történelmi vonatkozásokban való elmerülés, esetleg a szicíliai streetfood univerzum felfedezése legyen a cél.
Az óvárosban kb. olyan pesti árakra kell számítani, a friss tengeri és egyéb árukkal szériázó helyi piacot muszáj csekkolni, illetve a 15-20 euró környéki árakon kínálgatott tengeri sétahajózást is érdemes kipróbálni. Fontos még tudni, hogy Görögországon kívül Szirakúzában találni az ókori görögök után maradt legtöbb leletet.
Hogy érdemes megközelíteni?
A legegyszerűbben úgy, hogy elrepülünk Budapestről Cataniába és onnan busszal, esetleg bérelt autóval tovább Szirakúzába. A legjobb egyébként az utóbbi választás, mivel simán össze lehet kötni egy nagyobb lélegzetvételű, fedezzük fel Szicíliát programmal a dolgot.
Cienfuegos
A Dél Gyöngyének (La Perla del Sur) is nevezett kubai város amellett, hogy lebilincselő környezetben található, maga is gyönyörű szép, már ha van bennünk némi elvágyódás a gyarmati építészet és a Buena Vista Social Club által annyira találóan összerakott életérzés irányában. Gyarmati építészeten itt természetesen azokat a klasszikus 19. századi épületeket értjük, melyeket a várost alapító francia bevándorlók kezdtek felhúzni az 1800-as évek elején. Ha már arra járunk mindenképp lessük meg az öböl bejárata fölött őrködő erődöt, a Castillo de Jagua-t, melyet eredetileg azért húztak fel még a 18. században, hogy legyen mivel védekezni az arrafelé akkoriban sűrűn előforduló kalózok ellen.
Az árak egy fokkal barátságosabbak, mint Budapesten, a helyiek barátságosak és a konyha az ország harmadik világbeli helyéhez képest egész jó, de nem kell lucullusi lakomákra számítani.
A tradicionális és a nemzetközi kínálat is megfelelő arrafelé, bár ha csak az ember nem szenved valami ezt lehetetlenné tevő betegségben/érzékenységben, akkor általában nem jár rosszul, ha a helyi, hagyományos ételeket eszi.
Hogy érdemes megközelíteni?
Budapestről repülővel megyünk Havannáig, ott pedig nagyon ajánlott autót bérelni, mert a helyi tömegközlekedés némiképp hektikus, illetve hosszadalmas. Egyébként a legjobban akkor járunk, ha az érkezésünk napját Havanában töltjük és csak másnap indulunk tovább – bár akár két-három napot is megér az a város –, ugyanis az a 14 óra repülés némiképp megterhelő lehet.
Setenil de las Bodegas
A Málaga és Gibraltár között található apró, mór sziklaváros igazán vadregényes főhadiszállása lehet egy dél-spanyolországi túrának. A Nap és az Árnyék barlangjaira oszlik a település két sétálóutcája és így még csak a perzselő hőség sem érhet el minket, ugyanis az árnyék barlangját sose melegíti fel a Nap, míg a másik terület nevéből adódóan lehet kellemetlen.
Gasztronómiai szempontból a tipikus dél-mediterrán ízvilág dominál, aki azt szereti, odáig lesz Seteniltől, hiszen lépni alig lehet a jobbnál jobb teraszos evős-ivós helyektől. Ha pedig meguntuk a sziklavárost, akkor semmi sem tarthat vissza attól, hogy átugorjunk a kb. 30 kilométerre lévő Zahara de la Sierra-ba és szemügyre vegyük a körülötte lévő nemzeti parkot csak úgy, mint a városka szélén elterülő, fürdőzésre is alkalmas tavat.
Hogy érdemes megközelíteni?
Repülővel Málagáig, ott meg autót bérelni.
Huacachina
Ha már gondolkodtál el azon, hogy milyen lehet egy oázisban élni a sivatag közepén, akkor a jó hír, hogy nem csak álmodozni lehet róla, hanem konkrétan meg is lehet tenni. A perui Huacachina oázis Ica városa mellett található és ugyan eredetileg a perui felső tízezer járt ide mulatni a 20. század első felében, mára már sokkal fiatalosabb, energikusabb közönséget kapott. Amellett, hogy a táj lélegzetelállító, hiszen valóban jó nagy sivatag ölel körbe minket, míg mi békésen hörpölgetünk valami jéghideg koktélt egy tó partján.
Ha bevállalósak vagyunk, akár homokjáróval is rallizhatunk a dűnék között, sőt ha teljesen elmentek otthonról, még a homokszörföt is kipróbálhatjuk, bár ebben az esetben érdemes felkészülni pár történelmi zakózásra.
Ha kevésbé vagyunk virgoncok, akkor nincs más dolgunk, mint feltenni a lábunkat és élvezni a környezetet, esetleg elmehetünk csónakázni a tóra, vagy csak inni egy jót a környék megannyi bárjában. Apropó ivás, az oázisunktól nincs messze Ica városa, amely a pisco ipar fővárosa. A pisco technikailag egy színtelen, kristálytiszta szőlőpálinka és olyan ázsiója is van Peruban, mint nálunk a legnemesebb párlatoknak. Szóval, ha már arra járunk, vétek volna nem benézni pár helyi szőlészetbe az Ica folyó völgyében.
Hogy érdemes megközelíteni?
Budapestről Limába repülünk és ott autót bérlünk, amit akkor is érdemes megtenni, ha ki se akarjuk tenni a lábunkat az oázisból, mivel Peruban nem európai léptékű távolságok vannak és a tömegközlekedés csak mérsékelten megbízható.
Rolas-sziget
Ha semmi mást nem akarunk a világtól a nyaralásunk alatt, mint elmenni egy kis szigetre és lógatni a lábunkat az óceánba, akkor Rolas-szigete lesz a mi helyünk. Alapvetően São Tomé és Príncipe szigeteit másra se találták ki, mint a világtól való elvonulásra, az egyetlen probléma, hogy egyre többen fedezik fel maguknak, úgyhogy a két fősziget helyett érdemes a lényegesen kisebb Rolas-t megcélozni, ha tényleg nyugalmat akarunk magunk körül. Ugyan sok látnivaló a gyönyörű óceán panorámán kívül nincs, viszont a sziget még azt tudja, hogy keresztülfut rajta az Egyenlítő, amit átlépni általában kötelező eleme a bakancslistáknak. A természeti adottságok következtében a helyi konyha szinte kizárólag különféle halakból, gyümölcsökből és egzotikus fűszerekből áll, ha ettől eltérőt szeretnénk enni, akkor természetesen van mód rá, de kb. aranyáron. A szigetek között hajóval lehet közlekedni.
Hogyan érdemes megközelíteni?
Repülővel São Tomé-ba, majd ott autót bérelni, mivel a tömegközlekedés nem túl megbízható. Arra külön érdemes figyelni, hogy próbáljunk valami négykerék-meghajtásos járműre szert tenni, mivel a szigetek úthálózata igen lesújtó állapotban van.
Tájékoztatunk, hogy a fenti írás nem minősül utazási ajánlatnak. A Startlap Utazás sem utazásszervező, sem utazásközvetítő tevékenységet nem folytat, azaz nem értékesít utazási ajánlatokat.