Beszéltünk már Pornóapátiról és az is egy régi bölcsesség, hogy Sáriba Bugyin át vezet az út, de mielőtt elkezdenénk furcsán érezni magunkat, megnyugtatásul nem árt tudni, hogy nem csak nálunk vannak ilyen furcsaságok, például tőlünk nyugatra német és osztrák területen meg lehet csinálni a Kissing-Petting-Fucking-Wedding túrát.
Kissing, Petting, Fucking, and finally, Wedding. In just 9 hours! pic.twitter.com/ERcTER7pZr
— TwinGEO (@TwinGeoMag) November 16, 2015
Az USA-ban kész aranybánya vár a furcsaságok kedvelőire, például ott a Kentucky állami Hell for Certain (Biztos Pokol), a Massachusetts-i Satans Kingdom (Sátán Királysága), vagy a Vermont-i Bread Loaf (Kenyérvekni), a Wisconsin-i Disco, de az abszolút kedvencünk az új-mexikói Truth or Consequences (Felelsz vagy Mersz). Szóval most, hogy kitárgyaltuk, nem csak nálunk adnak időnként fura neveket a településeknek, nézzük is, hogy mik ezek a nevek és legfőképpen tudnak-e többet a települések a vicces nevüknél.
Makkoshotyka (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Amikor egy település nevét próbáljuk megfejteni, a végeredmény sokszor igen triviális, ez a helyzet Makkoshotyka esetében is. A legenda szerint V. István király egy Hugka nevű vitézének adományozta a területet és az változott az idők során Hotykává, de az is igaz, hogy a falu határában van egy patak, aminek szintén Hotyka a neve, abban pedig kb. lehetetlen igazságot tenni, hogy a patak kapta-e a nevét a vitézről, vagy a település a patakról. De persze ez még csak a név egyik fele, a másik fele úgy keletkezett, hogy egy idő után elvárás lett, hogy a településneveket valami földrajzi jellegzetességgel is felruházzák.
Ekkor körül néztek a jó hotykaiak, hogy miből van itt a környéken sok, hát makkból volt, úgyhogy megszületett Makkoshotyka.
A község látnivalókban annyira nem bővelkedik, de ha Sárospatakon járunk, akkor egy rövid kitérőt igazán tehetünk ide és, ha csak kívülről is, de megnézhetjük a makkoshotykai Meczner-kastélyt.
Röjtökmuzsaj (Győr-Moson-Sopron megye)
A másik jellegzetes formája a településnevek kialakulásának az összevonás intézménye volt. Ez azt jelentette, hogy a terjeszkedés miatt szép lassan összeérő két faluból a bürokrácia megkönnyítése érdekében csináltak egyet.
Erre jó példa Biatorbágy (Bia és Torbágy), Albertirsa (Alberti és Irsa), de így jött létre Röjtök és Muzsaj egyesüléséből Röjtökmuzsaj is.
Ami a neveket illeti, Muzsajjal egyszerűbb a dolgunk, mert tudjuk a településről, hogy a Muzsay-család birtokolta, bár hogy ki kapta a nevét kiről, azt inkább nem próbáljuk kitalálni. A Röjtök első blikkre bonyolultabbnak tűnik, ám erről meg a nyelvészek úgy vélik, hogy egy Árpád-kori keresztnév volt, Ruhtuk formában lehet találkozni vele a korabeli írott forrásokban. A falu határában találunk egy Árpád-kori templomromot, illetve ha egy kicsit lazítani szeretnénk, akkor a karrierjét a Széchenyiek udvarházaként kezdő, majd a felsőbüki Nagy família által kastéllyá alakított, ma Szidónia kastélyszállóként működő szállodában pihenhetünk egy kiadósat.
Lickóvadamos (Zala megye)
Ugyanez a helyzet Lickóvadamos esetében is, ahol a Lickó egy szláv név, míg a Vadamos a Vadalmásból ferdült el. Hogy miért csináltak vele ilyet, ne kérdezzétek, lehet, hogy részegen könnyebb kimondani, hogy Vadamos, mint, hogy Vadalmás. Lickó és Vadamos a 19. század legvégén váltak egy településsé. Ha arra járunk, érdemes benézni, már csak azért is, mert jó pár régi szép parasztházat láthatunk itt, ami igazán felüdülés a sztenderd magyar falu egyenkádárkockái után. A környék egyébként remek a túrázásra is, jó sok erdővel, vadlesési lehetőséggel.
Chernelházadamonya (Vas megye)
A recept itt sem változik, Chernelháza és Damonya összevonásából született meg hazánk leghosszabb nevű települése. A furcsa írásmód annak köszönhető, hogy a falu a földbirtokos nemesi családjáról, a Chernel-famíliáról kapta a nevét. Damonyát pedig a görög eredetű Damján keresztnévből vezették le. A községben egyébként két, meglehetősen rossz bőrben lévő kastélyt is találni, a falutól délre folyik a Répce és a Fő utcán található harangtornyot is érdemes megnézni.
Négerfalva (Erdély, Románia)
Be kell vallanunk, hogy itt egy kicsit csaltunk, mert Négerfalván az ég adta egy világon nincs semmi, amit meg lehetne nézni, mégis a település neve annyira érdekes volt, hogy egyszerűen muszáj volt felvennünk a listára.
De persze mielőtt még valami ősmagyar fekete közösségről kezdene bárki is fantáziálni, a rejtély feloldása meglehetősen egyszerű, annyi történt, hogy a legenda szerint a falut Radu Negru vajda alapította.
Valószínűleg nem ez az igazság, lévén, hogy a havasalföldi román fejedelemség későbbi állítólagos megalapítója nevével többnyire csak a legendákban találkozunk és per pillanat még azon is heves viták folynak, hogy a figura létezett-e egyáltalán. Mindenesetre a négerfalvaiak úgy gondolják, hogy igen.
Rum (Vas megye)
Gyorsan leszögeznénk, hogy a falut nem kalózok alapították, hanem sokkal inkább az eredetileg német személynévből, a Ruhm-ból jöhet a név eredete. Egyébként a Rába partján álló településen remekül lehet horgászni, van is ott erre szakosodott panzió, szóval, ha szépen kérjük, biztos adnak ott nekünk rumot is.
Nevetlenfalu (Kárpátalja, Ukrajna)
Már első ránézésre is érdekes, hogy miért hívnak egy falut nevetlennek, de aztán, amikor megismerjük a sztoriját, egyből meg is értjük. Történt ugyanis, hogy ezt a boldogtalan települést eredetileg az írástudó, tanult embert jelentő deák szóból eredően Gyakfalvának hívták, csak hát közben a “gyak” ige meg tök mást jelentett a magyarban.
Úgyhogy egy idő után a gyakfalviak, hogy ki ne nevessék őket, elkezdték szégyellni a falu nevét és így vált Nevetlenfaluvá a 17. századra. Ha ott járunk, nézzük meg a katolikus, a református és a görögkatolikus templomot is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
TOP 20 fotó a karácsonyi díszbe öltözött magyar falvakról,...
Földrajzi kvíz: ismered Magyarország határátkelőit?
A világ legaranyosabb madara született meg Debrecenben
Megváltozik: máshogy kell majd felszállni a buszokra Budapesten
Így köszöntötték a téli napfordulót Pilisszántón
