Vannak népszerű, máig bejárható és felismerhető forgatási helyszínek hazánkban, mint amilyen mondjuk az egri vár másolata, amit a Pilisben építettek meg kifejezetten a Várkonyi film kedvéért, és később olyan komoly nemzetközi koprodukciók helyszínéül is szolgált, mint a francia-osztrák-magyar-svájci-olasz-belga-NSZK együttműködésből vászonra vitt Sztrogoff Mihály, de előkerül a Vaják című sorozatban is.
Vagy ott van a Szarvaskőn forgatott Isten hozta őrnagy úr híres budija, de említhetnénk még a Garancsi-tó partján álló Üvegtigrist is.
Emellett vannak olyanok is, amik nem csak relikviái egy régen forgatott filmnek, hanem egyszerűen csak élték tovább az életüket, mint közintézmények, vagy éppen bevásárlóközpontok, vagy régi, muzeális értékű kastélyok. Az alábbi öt helyszín is ilyen, ezeket nem kifejezetten egy film kedvéért hozták létre, pusztán megragadták egy rendező fantáziáját, és ezért választotta ki helyszínül ezeket a filmjéhez.
Nemzeti Botanikus Kert (Vácrátót)
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert mintegy 27 hektáron elterülő, komoly növény és állatállománnyal büszkélkedő kert területén vagy 60 madárfaj és kb. 70 puhatestű, a környező tavakban 22 halfaj él. Ezeken felül pedig több mint tízezer növényfélét találunk itt,
a Kárpát-medence valamennyi őshonos növénye mellett rendelkezik a kert több üvegházzal is, ahol a síksági, illetve a hegyvidéki esőerdők, valamint a sivatagok növényvilágába pillanthatunk be.
Külön érdekesség, hogy a kutatóknak otthont adó épület korábban a Vigyázó família birtokában volt és gróf Vigyázó Sándor a leggazdagabb birtokosok közül is kiemelkedett vagyonával, melyet az ő és fia, Ferenc halála után egy az egyben az MTA-nak adományoztak, a vácrátóti kastéllyal egyetemben. A környék filmbe illő szépsége több rendezőt is megihletett, így a Halálos tavasztól kezdve a hatvanas évek Várkonyi filmjein át (Egri csillagok, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán) a Pál utcai fiúkig bezárólag (mindkét verzió esetében) több filmes produkciónak is szolgált forgatási helyszínéül.
(Jelenleg a biztonsági óvintézkedések miatt, határozatlan időre bezárt a kert.)
Nádasdy kastély (Nádasdladány)
Nádasdladányt eredetileg Sárladánynak nevezték, egészen addig, amíg a helyi gróf, Schmidegg Károly 1851-ben el nem adta az ottani birtokait gróf Nádasdy Lipótnak, aki aztán kijárta, hogy a település nevét is Nádasdladányra változtassák.
A mai kastély helyén egy kis barokkos kúria állt, amit Nádasdy Lipót leszármazottjai építettek át, a korszak legmenőbb hazai építészeinek segítségével (többek között lovag Linzbauer István és Hauszmann Alajos is dolgoztak az épületen) egy igen látványos, romantikus és Tudor-kori elemeket ötvöző kastéllyá bővítették.
1945 után mint a legtöbb magyarországi kastély, a Nádasdyak egykori székhelye is hanyatlásnak indult. A rendszerváltás után elindult a tatarozása és jelenleg is azért nem látogatható, mert éppen felújítják. A kastély festői képe sokak képzeletét megragadta, így ne csoda, hogy több film és sorozat is felhasználta díszletként. Ennek köszönhetően a falai között forgattak már Drakula sorozatot, a Borgiák néhány jelenetét is itt vették fel, de szerepet kap a kastély az Underworld című fantasy horrorfilmben is.
Újpesti Áruház (IV. kerület)
Az 1952-ben emelt épületet eredetileg is bevásárlóközpontnak szánták és kései születése következtében kimaradt a magyar történelem nagy viharaiból, egyedül az 1956-os forradalomban játszott szerepet, amikor a kirakatában gyűjtést szerveztek az elesettek hozzátartozóinak.
A többség számára a korszak népszerű Latabár-vígjátékából az Állami Áruházból ismert, ez a felirat díszelgett évtizedekig az oldalán is, amit a rendszerváltás után cseréltek Újpesti Áruházra.
Funkciójából adódóan ingyenesen látogatható és akár még egy bevásárlással is összeköthetjük a nosztalgiázást.
Andrássy-kastély (Tóalmás)
A párizsi operaház lebegett a szemei előtt Wahrmann Renátának, amikor megbízást adott a 19. század utolsó évtizedében a nagyhírű építész Ybl Miklós unokaöccsének, Ybl Lajosnak a kastély megépítésére. A mester meg is tette, ami tőle tellett, így az ország egyik legtakarosabb palotáját építette meg a Wahrmann vagyon dúsgazdag örökösének. A 20. század elején a kastélyt Andrássy Géza gróf vásárolta meg, majd vadászlaknak rendezte be. Az épület 1945 után gyermekotthonként működött tovább.
A nagyközönség számára A tizedes meg a többiek kastélyaként ismert, amit az idős Drexler báró a komornyikja, Albert gondjaira bízott.
Emellett más filmeknek is helyszínéül szolgált, ilyen volt például a tizedes rendezőjének, Keleti Mártonnak egy másik alkotása, a Különös házasság.
Siklósi vár
Siklós várát valamikor a tatárjárás után a 13. század második felében építette Siklósi Miklós helyi földesúr, vagy a fia, Gyula. A família hűségesen szolgálta az Anjou-királyokat egészen Nagy Lajos haláláig, amikor is Siklósi Miklós nem fogadta el úrnőjének Mária királynőt, a lázadásáért pedig Zsigmond király megbüntette, a vár pedig idővel a Garaiak kezébe került. Itt raboskodott Zsigmond király, amikor a magyar urak 1401-ben elfogták, mert nem tartotta be az ország törvényeit. A Garai család kihalása után Mátyás király Corvin Jánosnak adta a várat, a 16. század első felében pedig a Perényi-família birtokába került, majd 1543-ban beveszik a törökök. Az 1680-as években foglalják vissza Badeni Lajos csapatai.
A Rákóczi-felkelés idején többször is gazdát cserél az egymást önfeledten csépelő kuruc és labanc hadak között, a konfliktus végével Siklós vára is elvesztette hadászati jelentőségét.
Sok várral ellentétben azonban nem rombolták le, előbb Batthyány, majd Benyovszky birtok lesz, 1943-ban tiszti üdülőként működik, a második világháború után romosan állt egy ideig, majd 1956-ban hozzáláttak a vár restaurálásához és múzeumot rendeztek be benne. A nagyközönség a Tenkes kapitánya című tévésorozat állandó helyszíneként ismeri meg.