A magyar történelem bővelkedik olyan eseményekben melynek során épületek, várak, sőt olykor teljes települések, városok lényegültek át romhalmazzá. A túlélők aztán kezdtek valamit a romokkal, néha újjáépítették őket, máskor meg a maradék építőanyagot is elhordták belőlük és máshol használták fel ezeket.
Itt mifelénk a vármaradványok mellett a másik leggyakoribb romtípust a templomok képezik. Ez valamennyire érthető is, ha abból indulunk ki, hogy turbulensebb időkben a templom nem csak a léleknek, hanem a testnek is menedéket biztosíthatott, hiszen jóval masszívabb építmény volt, mint a falu többi háza, így a lakosságnak nagyobb esélye volt egy nem túl felkészült martalóccsapattal szemben az életben maradásra itt, mint bárhol máshol a településen.
A viharos időkben néha az is előfordult, hogy vár hiányában a templomokat, illetve a kolostorokat használták erődítményként,
mint a környék egyetlen kőből készült épületeit, így egyáltalán nem csoda a templomrom túltengés az országban. Az alábbiakban olyan romokat mutatunk meg nektek, amik a korábbi várakkal kapcsolatos anyagainkhoz hasonlóan nem csak pár kődarabból állnak, hanem látható rajtuk az egykori funkciójuk is.
Zsámbéki premontrei kolostor
A 13. század első felében emelt zsámbéki kolostor alig egy köpésre található a fővárostól és a meglehetősen vérgőzösre sikerült bevezető ellenére nem az ember, hanem a természet tehet a romlásáról. A templom és a hozzáépített kolostor szépen túlélte a tatár és a török megszállást is, igaz, a muszlim hódítók nem imahelyként, hanem erődítményként használták, de komoly baj nem érte a török 17. század végi kitessékelése során sem.
A török uralom alól felszabadulva a Zichy-család birtokába került, akik egy ideig a kápolnáját használták, de 1763 nyarán egy földrengés félig lerombolta a templomot, innentől kedve pedig beindult a szokásos gyakorlat.
Akinek építőanyagra volt szüksége, az elment a senki által nem őrzött, omladozó templomhoz, elvette amennyi kellett, majd ment a dolgára. Ami a komplexumból maradt, az a magyarországi régészet atyjaként tisztelt Rómer Flórisnak köszönhető, aki felszólalt a templom megmentése érdekében, amit így műemlékként konzerváltak és nem lett az enyészeté.
További látnivalók
A kolostor mellett akad még mit szemügyre venni Zsámbékon, nem utolsó sorban az egykori szovjet rakétabázist, ami ma a néhai néphadsereg légvédelmi fegyvereinek kiállítóterületeként működik.
Somogyvámosi pusztatemplom
A török pusztítás mementójaként álló épületromnak már a neve is félrevezető, ugyanis semmi köze nincs Somogyvámoshoz, hanem egy a török korban elpusztult település, Csopak (nem összekeverendő a balaton-felvidéki Csopakkal) temploma volt. Van valami letaglózó abban, ahogyan a semmi közepén áll ez a templom, vagyis ami megmaradt belőle, ráadásul az igazi lovagkorhoz is van köze, sőt, van olyan elképzelés, miszerint lovagok építették, mivel a Somogyvámostól nem annyira messze eső Csurgón állt egy johannita konvent, ahol a templom tornya nagyon hasonlít az itteniéhez. Sőt, hogy a hely misztikumát tovább fokozzam, járja a helyiek között egy olyan legenda, miszerint Koppány egyik fiát is a templom falai között temették el. A romokhoz turistaút vezet Somogyvámosról
További látnivalók
Ha már ott járunk, érdemes megnézni a Krisna-völgyet és a hozzá kapcsolódó biofarmot is.
Pécsváradi bencés kolostor
A pécsváradi apátságot még Szent István királyunk alapította, ráadásul a környékbeli saját birtokát is átadta a kolostorba beköltöző bencésrendi szerzetesek használatára. Pécsvárad első apátja az az Asztrik volt, akit István Rómába küldött, hogy neki koronát kérjen a pápától. A kolostor erődítésével kapcsolatosan a 13. század közepétől találkozunk, amihez lehetett valamennyi köze a tatárjárásnak is.
A mohácsi csatavesztést követően a szerzetesek elhagyták a kolostort és onnantól kezdve rövid ideig várként használták a magyar királyok, ám 1543-ban a Baranyába betörő török sereg ellenében nem volt esélye védekezni, így a várnagy parancsára felrobbantották a falait, majd a védők elmenekültek.
Mivel a hódoltság határa csakhamar jóval északabbra húzódott Pécsváradnál, ezért a törökök sem tartották fontosnak az erődítmény kijavítását, így megmaradt romnak és helyreállítása csak a 18. században történt meg. 1957-től 1987-ig tartottak a régészeti kutatások a monostor területén. Feltárták a török időben ledőlt épületek alapfalait, restaurálták a 10. századi épületet a kápolnával, kialakították a kőtárat és látogathatóvá tették a monostor megmaradt részeit.
További látnivalók
Pécsváradon a kolostor/váron kívül még több templomot is találunk, ha pedig valamivel természetközelibb élményre vágynánk, akkor alig 2 kilométerre van a településtől a Dombay-tó, ahol akár még fürdőzhetünk is.
Pálos kolostor (Pilisszentlélek)
A Pilisről azt kell tudni, hogy a középkorban a vadászgató királyok és a szentéletű remeték kedvenc helye volt és egy ilyen találkozást követően jöttek létre egyetlen magyar alapítású szerzetesrendként a pálosok. IV. Béla király ráadásul a saját vadászkastélyát is átengedte a pálosoknak, ez képezte a pilisszentléleki kolostor alapját, majd az adományozást megerősítette Béla unokája IV. László és a tévesen Károly Róbertnek, illetve még tévesebben Róbert Károlynak nevezett I. Károly király is.
A rengeteg mélyén szépen prosperáló rendháznak aztán először a török hódítás tett be, majd végül a szerzetesrendet feloszlató II. József.
A romokhoz nem kell túl messzire mennünk, egészek konkrétan alig 600 méterre vannak a falu központjától, szóval nem kell túl komoly túrára készülni, hogy meglátogassuk.
További látnivalók
Ha kedveljük a vidéki trash-comedy műfaját, akkor jobb helyen nem is járhatunk, hiszen itt forgatták a szlovák licensz alapján gyártott Mi kis falunk című sorozatot, úgyhogy a kocsma ismerős lesz.
Herpályi Csonkatorony (Berettyóújfalu)
Aki elkezdi nézegetni a térképet azon tanakodva, hogy hol a fenében is van Herpály, annak most szólunk, hogy inkább ne tegye, ugyanis nem fogja megtalálni. Herpály ugyanis lassan 400 éve nem létezik, egyedül a temploma maradt meg, ami Hajdú-Bihar megye legrégebbi épülete és ma Berettyóújfalu határában találjuk.
Herpály lakóit az 1650-es évek végén arra pusztító törökök és krími tatárok üldözték el és a faluba később se települt vissza senki, így a templom is omladozni kezdett, olyannyira, hogy a századforduló környékén beindított restauráció idejére már csak egyetlen tornya maradt meg.
De nemsokára még ez az egy torony is veszélybe került, ugyanis az 1944 őszén megvívott nagy alföldi páncéloscsatának volt egy fordulója Berettyóújfalunál is, így a Csonkatorony is súlyos károkat szenvedett, de szerencsére az 50-es évek végén a megyei építőipari vállalat munkatársai megmentették a teljes pusztulástól, majd a 70-es évektől kezdve rendesen fel is tárták.
További látnivalók
Berettyóújfaluban van a Bihari Múzeum, amit ha arra járunk, érdemes megnézni, illetve a helyi református templomban egy olyan orgonát használnak még ma is, ami egykoron Liszt Ferencé volt.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Új látványossága van Budapestnek: videón az életnagyságú...
Földrajzi kvíz: felismered a világ országait vaktérképről?
Fotókon a világ legnagyobb hólabirintusa, amiben nem érdemes...
A csel, amivel ingyen vihetsz fel plusz egy csomagot a repülőre
Gulyás 5800, csülök 6000 - Disznóságok és aranyárak a...
