Az őszi tengerpartozás azért tud nagyon kellemes élmény lenni, mert egyrészt nem kell itthon siratni a nyarat a tizenöt fokban, ha barnulhatunk a vízparton is, másrészt pedig a turistaroham lecsengett már mindenhol, így nem kell felkészülnünk a végeláthatatlanul kígyózó, makedón falanx tömörségű embertömegre a sétálóutcákon.
Persze ezt ne úgy képzeljük el, hogy teszem azt, a ciprusi tengerparton csak az ördögszekereket kergeti a szél és kettesben héderelünk ott a tengerrel, hiszen vannak még rajtunk kívül is olyanok, akik nem kedvelik a nyaralás címszóval egymás szájában élő embersokaságot, így ebben az időszakban is számíthatunk turistákra.
Csak nem lesznek annyian és átlagolva a modoruk is nagyságrendekkel jobb lesz, mint a sztenderd nyaralóké.
Hogy könnyebb legyen kiválasztani az év utolsó (ha csak nem akarunk egy másik éghajlati övig szaladni) tengerparti üdülőhelyét, összegyűjtöttünk négy lehetséges európai célpontot, valamint egy elérhető távolságban lévő afrikai nyaralóhelyet, ahol még egyszer utoljára meg lehet mártózni a tengerben 2019-ben.
Arra figyeljünk oda, hogy ne várjunk vele novemberig, mert az már a piros betűs szezonzárás, akkor már szinte semmi nem lesz nyitva sehol.
Lárnaka (Ciprus)
A Ciprus délnyugati részén található kikötőváros szinte minden szempontból ideális választás lehet, elvégre relatív közel van (konkrétan ott tesz le a repülő és nem a fővárosban, Nicosiaban), minden egy helyen található, a nem mindennapi kulturális, illetve történeti emlékektől kezdve a remek ételeken át a huszonöt fokos tengerig.
Ebben az időszakban az árak is valamivel alacsonyabbak, mint a szezon közepén ebben az amúgy igen tetszetős és turisztikai szempontból népszerű városban. Itt akár egy egész hetet is el lehet tölteni anélkül, hogy unalmasnak, vagy ingerszegénynek éreznénk a környezetet. A keresztény és a muszlim világ meghatározó szent helyeit (a János könyvéből ismert Lázár sírját rejtő templom, illetve a Mohamed próféta egyik követőjének, Umm Haramnak a földi maradványait őrző mecsetkomplexum) ugyanúgy megtaláljuk itt, mint a városnak az oszmán, illetve a brit fennhatóság alatt felhúzott épületeit.
Gnejna (Málta)
Ez az öböl Málta egyik legfelkapottabb tengerpartja, úgy nagyjából egy kilométerre található Mġarr falujától, de mivel egy igen apró szigetről beszélünk, ahol nincsenek lényeges távolságok, akár azt is mondhatjuk, hogy egy laza fél óra autózásra van az ország fővárosától, Vallettától, holott az a sziget másik végében fekszik. Célszerű is Valettában szállást foglalni, ugyanis az egy tökéletes főhadiszállás, ha a sziget bejárására is tervezünk időt fordítani a lubickolás mellett.
Ha már Gnejna-nál járunk, érdemes megtekinteni a johannita lovagok által a 17. században épített Lippija tornyot, valamint a több rejtély, illetve legenda színhelyének számító Zamitello palotát. De akkor sem hibázunk, ha ellátogatunk a fentebb említett Mġarr-ba, hiszen a falu mellett található a Ta’ Ħaġrat, melynek romjai a Föld egyik legősibb, történelem előtti szent helyeként ismertek.
Tenerife (Spanyolország, Kanári-szigetek)
Természetesen tudjuk, hogy a Kanári-szigetekkel nem éppen a spanyolviaszt találtuk fel, hiszen közkedvelt turistaparadicsomról van szó, ahol még ilyenkor is szignifikáns idegenforgalomról kell beszélnünk, talán annyit lehetne hozzátenni a dologhoz, hogy a nyárral ellentétben, most már meg lehet ott úgy mozdulni, hogy ne lépne rá az ember egy másik turista kolléga sarkára. Azonban a szigeteken lehet mást is csinálni, mint esernyős koktélt kavargatva hesszelni a tengerparton, például meg lehet nézni a spanyol nemzeti büszkeség egy ikonjának, a San Andrés erődítménynek a romjait, de a helyi őslakosok, a guancsok barlangrajzaira is érdemes némi időt szánni.
Persze az sem egy rossz ötlet, ha egy hajókirándulás keretein belül megnézzük a többi szigetet is, sőt az talán még jobb, ha váltogatjuk a szigetek között a szállásunkat, mert akkor lesz alkalmunk minden ottani csodát a maga valójában megélni. Persze, ha az egyetlen célunk a tengerezés, akkor ki sem kell mozdulnunk Teneriféből. Ráadásul itt található a világ legjobb állatkertje is.
Sidi Bou Said (Tunézia)
Ez a település már felmerült a Karthágóról írt cikkünkben és nem is nagyon akarjuk leplezni, hogy az addig üsd a vasat elgondolás jegyében hoztuk szóba újra. Na meg azért, mert Tunézia is azon helyek közé tartozik, amit ilyentájt van igazán értelme meglátogatni. Vagy inkább, hogy pontosabbak legyünk, Tunézia északi és nyugati része tartozik ide, mert a sivatagba annyira szívesen még ilyenkor sem mennénk.
Sidi Bou Said azért egy különleges hely, mert minden porcikájában hozza a tengerparti, mediterrán életérzést, felütve némi arabos behatással. A kifejezetten keleti stílusú kék és fehér házak, illetve az azok között húzódó szűk kis utcák a különféle portékáikat áruló bazárosokkal, a lépten-nyomon felbukkanó kávézók és vízipipázók igen kellemes hangulatot árasztanak és közben a városka strandja kiváló és a vastagon húsz fok fölötti víz is ideális egy (két, há’) csobbanáshoz.
Calvi (Franciaország, Korzika)
Korzika talán a legjobb hely az itt felsoroltak közül, hiszen ugyanúgy képes nyújtani a vadregényes, erdős, hegyes-völgyes életérzést, mint a klasszikus tengerparton fetrengőset. Az is egészen biztos, hogy ebből a mezőnyből itt a legjobb a bor, és a vaddisznókolbász.
Calvi ráadásul különösen jó hely még Korzikán belül is, az ő esetében bűntudat nélkül merünk élni a klasszikus bédekkeres beetető szöveggel, miszerint Calvi egy festői kisváros, ráadásul a jó korzikaiak meg vannak arról győződve, hogy ebben a városban született Kolombusz Krisrtóf, sőt még a szülőház romjait is megmutatják, ha érdekel minket. A város fellegvára lélegzetelállító és annak ellenére, hogy Calvi az odasereglő szupergazdag jachttulajdonosok kedvelt helye, egész megfizethető áron találunk szállást a városban, akár egy teljes hétre is.