Éledő falvaktól a gerillaszobrászig: ezek voltak a legnépszerűbb utazós sztorijaink 2021-ben
Kár is lenne úgy tenni, mintha 2021 vezértémája nem a járvány lett volna, hiszen a koronavírus betüremkedett életünk szinte valamennyi területére. Karantén, kötelező maszkhordás, bezárt vendéglátóhelyek, ki- és beutazási korlátozások, csak hogy a legtöbbeket érintő jelenségeket említsük. Ezek közül értelemszerűen rovatunk az utóbbi kettővel foglalkozott többet és ti, az olvasók is a járvánnyal kapcsolatos hírekről olvastatok a legtöbbet. Legalábbis a tíz legtöbbet kattintott anyagunk közül nyolc szólt a járvány valamilyen aspektusáról, beszéljünk akár a szezon összeomlása miatti ausztriai elbocsátásokról, vagy a vendéglátóhelyek nyitásáról.
A védettségi igazolványok
A legfontosabb megoldandó problémát idén a védettségi igazolványok utazáshoz való használata jelentette, nem véletlen, hogy erről két hírünk a top tízben végzett, egy, ami arról szól, hogy Románia október végén már nem fogadta el a magyar védettségi igazolványt és az uniós zöld igazolvánnyal nem rendelkező magyar állampolgárokra is onnantól kezdve kötelezők a román karanténszabályok.
A másik egy általánosabb hír volt, ami Gulyás Gergely miniszter azon bejelentéséről tájékoztatott még áprilisból, hogy aki be van oltva, az utazhat is. Persze ekkor még nem sejtettük, hogy a magyar védettségi igazolványnak nem lesz olyan patinája, mint az uniós tesójának, így ez az utazási lehetőség Franciaország és Németország helyett olyan helyekre nyílt meg számunkra, mint Mongólia, Üzbegisztán, vagy a Kazah Köztársaság.
Éledő falvak és küzdelem az Atlanti-óceánon
Mint említettük, volt két anyag, ami elütött ettől a fenti trendtől. Az egyik Rakonczay Gábor világrekorder extrémsportoló bejelentése volt, aki öt nappal azután, hogy egy SUP-on belevágott az Atlanti-óceán átszelésébe, feladta expedícióját és mentőhelikoptert kért.
A másik egy Lőrincz Zsuzsával készült interjúnk volt, ami egy lényegesen felemelőbb témát járt körbe. Ez az 50 fő alatti népességgel bíró, önálló magyarországi települések feltámasztásáról szól, illetve ezen feltámasztás lehetőségeiről. Lőrincz projektjének nevében is kódolva van az optimizmus, ugyanis Éledő falvaknak keresztelte azt el. Felmerül persze, hogy kik képezhetik ennek a programnak a célközönségét és Lőrincz igen meglepő választ adott erre.
A kutatásai alapján elsősorban borsodi és zalai falvakról van szó, ahová bizonyos esetekben már városi fiatalok is elkezdtek be, illetve visszatelepülni. Emellett az is kiderül, hogy paradox módon a járvány is jótékonyan hatott a kistelepülések megmaradására, hiszen az apokaliptikus próféciák és a karanténsemmittevés hatására többen nekiálltak élelmiszert termelni otthon, és az élelmiszertermelésnek Lőrincz szerint van megtartó ereje, ráadásul bizonyos fokú függetlenséget is jelent.
Vendégszerzőink írták
Szantorini és a világ legszebb naplementéje
Történtek azonban más dolgok is idén, mint a járvány és rovatunk vendégszerzői meg is tettek mindent azért, hogy ezt nektek megmutassák. Steiner Kristóf például beszámolt a festői görög szigeten, Szantorinin töltött nyaralásáról, ahol a világ legszebb naplementéje figyelhető meg, és számos kiváló helyen elveszhetünk az ízek tengerében is.
Ibiza görög nővérekét, Míkonoszt is bemutatta Kristóf, és hasznos tippeket is adott: hol érdemes – vállalható áron -megszállni, szórakozni, vásárolni a szigeten.
Híres fotósok és egy gerillaszobrász nyomában
Az ERRE-ARRA fotós ajánló bloggere, Fazekas Krisztina pedig híres magyar fényképészek, fotóművészek egykori budapesti otthonaihoz kalauzolt el minket. Olyan nagyságokra kell itt gondolni, mint Robert Capa, André Kertész, vagy a befejezetlen életművet hátrahagyó, tragikus sorsú Kinszki Imre, de Fazekas járt a magyarországi városfotózás első képviselőjeként jegyzett, a karrierjét még festőként kezdő Klösz György és az egykoron császári és királyi udvari fényképészmesteri titulust viselő Mai Manó hajdani otthonánál is.
Szintén Fazekas Krisztinának köszönhetjük a Kolodko Mihály szobrait feltérképező cikksorozatot (itt találod a második, a harmadik és a negyedik részt) is. Kolodko, akit Mihailnak is meg Mihálynak is hívnak, a kárpátaljai Ungváron látta meg a napvilágot és anyai ágon magyar származású. Aki esetleg még nem hallott volna róla, ő az a szobrászművész, akinek a miniatűr gerillaszobraival az utóbbi években Budapest területén találkozhatnak a járókelők és ugyanúgy megtaláljuk köztük a 70-es, 80-as évek népszerű mesefiguráit (pl. Kockásfülű nyúl, Mekk Elek, Főkukac, stb.), mint Rejtő tizennégykarátos autóját, vagy a függőágyban lazuló Ferenc József császárt és királyt.
Két megye rejtett kincsei
Travellina, azaz Kisgyörgy Éva utazó pedig Pest megye rejtett kincseiről lebbentette fel a fátylat, olyasmikre kell itt gondolni, mint a ceglédi dobmúzeum, ahol már nyitáskor 28 dobfelszerelést mutatott be a fanatikus gyűjtőnek is beillő Kármán Sándor és ez a gyűjtemény mára 128 darabra hízott, bár igaz, hogy egyszerre csak 38 kiállítására van hely. A múzeumoknál maradva Travellina mesélt nekünk a tápiószelei Blaskovich-kúriáról, ami az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma, ahol végre nem azt nézhetjük meg, hogy miként éltek anno az arisztokraták, hanem a köznemesség mindennapjaiba nyerhetünk bepillantást.
Ugyanezt aztán Travellina megírta Komárom-Esztergom megyéről is, ahol a szokásos kötelező körök mellett – ezek azokat a látnivalókat takarják, mint az esztergomi bazilika, meg a Rám-szakadék – olyan eldugott csodákról is szó esik, mint a tatabányai veteránautó-gyűjtő Marczis Béla kollekciójáról, aminek a büszkesége, a színészlegenda, Latabár Kálmán autója. De említi továbbá Esztergom sokáig jól leplezett titkát, az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámit is, amiről csak a rendszerváltás után derült ki, hogy dzsámi, mivel a város 1683-as visszafoglalása után magtárnak, később lakóháznak használták.
Kelet-Frízföld felfedezése
Bagó Tünde, az Élet Sója blog szerzője pedig a kelet-frízföldi kalandjait osztotta meg velünk. Vöröstéglás épületek, tehenek és virágok minden mennyiségben, közbeiktatva némi tengerezéssel és remek tengeri halas vacsorákkal. Szóba került még Norderney, a hannoveri királyi család egykori kedvenc szigete, a frízek meglepő teakultúrája, valamint a watton való izgalmas barangolás is.