Abaligeti-barlang
Az ország egyik, ha nem a legismertebb cseppkőbarlangja az Abaligeti, ami a Mecsek hegység leghosszabb, patakos barlangja. Kiépített főága kb. 466 méter hosszúságban a kirándulók számára szakvezetéssel látogatható. Sokáig csak az előürege volt ismert, amelyet a falu első plébánosa Riedl Antal használt pincének – ezért is hívják Paplikának. Egy másik izgalmas történet is fűződik a barlanghoz, miszerint a török időkben az abaligetiek oda menekültek az ellenség elől, egy áruló azonban a törökök tudomására hozta a rejtekhelyet, akik tüzet gyújtottak, így próbálták meg kifüstölni a barlangban rejtőzködőket. A monda szerint a magyarok beljebb és beljebb mentek, mígnem a hegy túloldalán fellelték a másik kijáratot, majd hátba támadták az ellenséget – sokakat a barlang előtt lelte a halál, mások a bent terjengő füsttől fulladtak meg.
A barlangban számtalan különleges formájú cseppkő fellelhető – például a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, Karthágó romjai vagy a Niagara-vízesés -, több képződményről szólnak legendák és hiedelmek, amit persze jó részletesen elmesél a túravezető. Az egyik kedvencünk a „Lebegő-kő”, ami megmozdul, csikorog, ha egy hűtlen túrázó halad el alatta, a másik pedig a barlang szíve, ami 3000 évente megdobban, ez általában óriási földrengéssel jár és teljesen átrendezi a barlangot. A látogatást egyébként ajánlott összekötni a Denevér Múzeum és a Denevér tanösvény bejárásával.
Pál-völgyi-barlang
Budapest II. kerületében, a Szépvölgyi úton található hazánk leghosszabb barlangja, a 28,6 kilométeres Pál-völgyi-barlang. Jelenleg 500 méteren látogatható, ám szerencsére éppen az egyik legizgalmasabb része beleesik ebbe a kijelölt szakaszba. Van ugyanis egy Boszorkánykonyha nevű pontja – úgy tartjá, ha itt bekiabálod a kedvenc ételed nevét, egy kőboszorkány elkészíti. Leginkább cseppköveiről lett nevezetes; kényelmes lépcsőkön és betonjárdákon, villanyvilágítás mellett lehet megszemlélni Lóczy-teremmel, a Keresztezés és a már említett Boszorkánykonyha üstös oldásformáival, a tág Színház-terem kiváló akusztikájával, a Hosszú-folyosó magasba nyúló hasadékával, a Turista-folyosó kalcitlemez-lerakódásaival, a Meseország cseppkőalakzataival, majd az Ötösök-folyosója nevű rész torkolatában a Károly-kút cseppkőmedencéjével és a Rádium-terem mély aknájával. A barlang többi része a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével tekinthető meg. Egy rövidke mondat az Óriás-folyosóról: az egyik falkiszögellésén álló, 3 méter magas, emberderéknyi cseppkőoszlop-pár nemcsak a Budai-hegység legnagyobb, de feltehetően a Pál-völgyi-barlang legidősebb cseppköve is, ezért olyan különleges.
A barlangtúra során a változatos cseppkövek mellett gömbszerű hévizes oldásformákat, csillogó kalcitkristályokat, különleges sziklaalakzatokat és ősi kagylólenyomatokat csodálhatnak meg az arra járók.
Csodabogyós barlang
A Balaton északi partján található a Csodabogyós-barlang, ami a Keszthelyi-fennsík leghosszabb és második legmélyebb barlangja. A Függőkertben és a Meseországban sok és változatos cseppkőképződmény tekinthető meg a függőcseppkövektől kezdve, a 0,5–1,5 méter magas állócseppkövektől a különleges cseppkőlefolyásokig.
Szent István-barlang
Lillafüred egy rendkívüli hely, hiszen rengeteg csoda található ott: kezdve a vízeséssel, folytatva a világszinten ritkaságnak számító Anna-mésztufabarlanggal, az Ősemberbarlangot, azaz a Szeleta-barlangot vagy a Hámori-tavat már ne is említsük. Ám itt található a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, a Szent István-barlang is, amit 1991-ben nyilvánítottak gyógybarlanggá, fokozottan védett természeti érték. Már a története is elképesztő: a 1900-as években egy ember gombázni indult a kutyájával a Lillafüred környéki erdőkbe, ám az eb egy hasadékba esett és elájult.
A gazdája nem kereste, gondolta, majd hazatér. Mikor az állat felébredt, ugatni kedzett, ám senki sehol. Nap nap után arra téved két járókelő, közülük az egyik leereszkedett, hogy megmentse a kutyát – ekkor találtak rá a cseppkövekkel teli földalatti termekre. A kutya valóban hazatért, a barlang pedig egy csapásra a figyelem középpontjába került. Első bejárója Kadić Ottokár volt, aki 1913-ban tekintette meg a barlangot, az ezt követő években kiépítették, mígnem 1931-ben a barlang megnyílt a látogatók előtt – azóta is nagy népszerűségnek örvend.
A bemutatott szakasz hossza 170 méter, a látogatás során oda-vissza 340 méter a bejárt útvonal hosszúsága. Egyik legkedveltebb pontja a Nagy-terem, ahol látható a barlang folyóvizes kialakulására utaló üstszerű formaelem, az “Anyóstorok”, más néven – mely kialakulását tekintve helytelen elnevezés – az “Eróziós-fülke”, előtte a “Mamut-fogsor”.
A teremből 1927-31-ben robbantott, rövid, mesterségesen tágított járatszakaszon keresztül egy lépcsősor vezet a Kupola-csarnokba, mely a barlang legtágasabb csarnoka. Az emelkedő lépcsősor bal oldalán a “Meseország” látható, melynek cseppkőképződményeit a hasonlóság alapján a mesevilágból kölcsönzött nevekkel látták el (pl. Mikulás, Jancsi és Juliska).
A továbbvezető lépcsősor a Kupola-csarnokba vezet, melynek bal oldalán a Megfagyott Vízesés látható, mely évezredek alatt a barlangfal felszínén végigfolyó vízből vált ki. Szembeállva a Vízeséssel, tőle jobbra a barlang egyik legnagyobb és legszebb cseppköve, a “Budapesti Mátyás-templom” látható – áll a Bükki Nemzeti Park tájékoztatójában. Az Oszlopok Terme a barlang cseppkövekben egyik leggazdagabb része. Itt nevezetes képződmény a Rokokó-oszlop és az Egri Minaret nevű cseppkőoszlopok. Egy rövidebb útszakasz megtétele után a Színház-terem fogadja a látogatót, használva a képzelőerőnket megláthatjuk a zenekari árkot és a magas állócseppkő képében a “Karmester” nevű cseppkőképződményt.
Szemlő-hegyi-barlang
A Budapest II. kerületében lévő Szemlő-hegyi-barlang leginkább a gyógyászati hasznosításáról ismert, ám nem mehetünk el szó nélkül amellett, milyen lenyűgöző cseppkövek és karfiolszerű mészképződmények találhatók benne.
A legenda szerint a Pál-völgyi-barlanghoz hasonlóan itt is él egy kőboszorkány.
Sokan egyébként Budapest föld alatti virágoskertjének is nevezik a termálvíz alakította karfiolszerű, borsóköves képződmények miatt – az egyik legismertebb közülük az “anyósnyelv”.
Az Aggteleki-karszt
A földrajzilag összefüggő egységet alkotó Aggteleki- és Szlovák-karszton (Gömör–Tornai-karszt) jelenleg több mint 1.400 barlang ismert, melyek közül 280 nyílik a Magyarország területéről. Olyan jelentős barlangrendszerről van szó, hogy az UNESCO világörökségi listáján is helyett kapott. Számtalan látványos cseppkő rejtőzik a barlangokban, ezekből mutatjuk meg a legjelentősebbeket.
- Béke-barlang: az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja, egyike hazánk cseppkövekben leggazdagabb barlangjainak. Változatos színű cseppkőképződmények, cseppkőlefolyások, cseppkőzászlók, magasból lógó függőcseppkövek és egymásba fonódó, lépcsőzetes medencesort képező tufagátak ékesítik.
- Kopasz-vigasz-barlang: a barlang északi és déli ágra tagolódik, ez utóbbiban visszaoldott cseppkövek, függőcseppkövek – köztük szalmacseppkövek is –, cseppkőlefolyások, összeoldódott gömbfülkefüzérek, kalcitkristályok vannak.
- Meteor-barlang: a Titánok csarnokában hatalmas állócseppkövek és cseppkőoszlopok (Titánok), a bambuszcseppköveket, szalmacseppköveket, cseppkőlefolyásokat, cseppkőzászlókat, cseppkőfüggönyöket, cseppkőmedencéket lehet felfedezni.
- Szabó-pallagi-zsomboly: legismertebb képződménye a Mozdony, ami egy nagy felborult cseppkő, amire fiatal állócseppkövek nőttek.
- Baradla-barlang: Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. A legérdekesebb cseppkőképződményeket a barlang kutatói és látogatói el is nevezték: a Teknősbéka, a Sas, a Robinson szigete, a Tigris vagy éppen a Télapó. A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 méter magas Csillagvizsgáló, legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő Óriások terme, mely 200 méter hosszúságával és 60 méter magasságával méltán vívta ki a nevét – írja a Vaskarika.