Magyarországon körülbelül 11 ezer családi cég van olyan helyzetben, hogy a tulajdonosainak sürgősen foglalkoznia kellene azzal, hogy kire és hogyan örökíti át a vállalkozását. Sokan azonban az utolsó pillanatig halogatják, hogy törődjenek ezzel az összetett problémával. Pedig ahhoz, hogy a cég hosszú távú működése, illetve ezáltal a család jövője biztosított legyen, akár éveket is rá kell szánni az átörökítésre.
Egy jól működő családi vállalkozást felépíteni hosszú és fáradságos munka eredménye. Ahhoz azonban, hogy tönkremenjen a cég, nem kell más, mint hogy az „alapító atya” ne gondoskodjon időben saját utódlásáról. Ilyen esetekben drasztikus hirtelenséggel felszámolásra kerülhet az évtizedekig lelkiismeretesen építgetett vállalkozás.
Noszkay Erzsébet egyetemi tanárként, üzletviteli tanácsadóként és a Változás- és Válságmenedzserek Országos Egyesületének (VOE) elnökeként sok ilyen esettel találkozik. Több mint húsz éve foglalkozik a kérdéssel, és azt tapasztalja, Magyarországon nem irányul elég figyelem a családi vállalkozások átörökítésére, pedig manapság különösen aktuális a probléma. Ennek egyik fontos oka az, hogy a rendszerváltás után tömegével váltak vállalkozóvá az emberek, és hirtelen alakult sok családi vállalkozás. Ezeknél a cégeknél mostanában válik akut problémává a generációváltás, hiszen a tulajdonos – cégvezetők noha elérik a nyugdíjas kort, de nagyon kevesen készülnek fel tudatosan a generációváltásra. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy a BGE LAV 2017-es felmérése szerint körülbelül 29 ezer családi cég van Magyarországon, és ezek közül 11 ezer áll átörökítés előtt. A cégekben, ha csak átlagosan számolva 6- 7 alkalmazott dolgozik, így a sikertelen átörökítéssel akár tízezrek maradhatnak munka nélkül.
Az egyik legalapvetőbb probléma természetesen az, amikor hiányoznak a megfelelő örökösök: vagy azért, mert a tulajdonosnak nem született gyereke, vagy azért, mert nem vonta be őket eléggé a vállalkozás vezetésébe, esetleg más pályát képzeltek el maguknak. Noszkay Erzsébet szerint ezeket a helyzeteket is lehet kezelni, ha a cégvezető időben kapcsol: tágabb körből is meg lehet találni a megfelelő utódot, végső esetben pedig profi menedzseri gárdával, a családtagok, mint tulajdonosok felügyeletével tovább lehet vinni a vállalkozást.
Máskor az jelenti a gondot, hogy hiába van meg az örökös, az alapító nem akarja átadni a céget. „Bármilyen furcsa is ez, a legtöbb tulajdonos halhatatlannak hiszi magát” – mondja Noszkay Erzsébet. Azaz halogatják az átadást, pedig ez hosszú folyamat: mindennel együtt akár 3-5 évet is igénybe vehet.
Noszkay Erzsébet azt is kiemeli, hogy sok hazai családi vállalkozásra jellemző, hogy még nem „intézményesült”. Nincs mögötte profi menedzsment, nincsenek lefektetve a működési szabályok. A tulajdonos sokszor – megfelelő menedzsment ismeretek híján – „kézi vezérléssel” vezeti a céget. Az persze így is lehetett sikeres, azonban ha ő már nincs többé, vagy esetleg váratlan betegség korlátozza, senki nem látja át a vállalkozás működését, ami súlyos problémákhoz vezethet. Noszkay Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem EMBA Turnaround Menedzsment képzésénekszakvezetőjeként gyakran tapasztalja, hogy mind többen iratkoznak be hozzájuk azért, hogy már az átörökítés előtt professzionálisabb legyen a cégük működése. A képzésen arra is lehetőség van, hogy a képzésbe épített gyakorlaton, az adott tulajdonos, – a VOE biztosította mentora segítségével – dolgozzon saját vállalkozása fejlesztésén.
Noszkay Erzsébet egy módszer – együttest is kidolgozott FABU néven, amely mintegy vezérfonalként szolgálhat a családi cégek átörökítéséhez. A módszer, és úgy egyáltalán a családi vállalkozások az EMBA Turnaround Menedzsment képzésnek is szerves részét képezik, amelynek a legfőbb célja az, hogy a tanácsadói, menedzserei vagy vezetői tapasztalatokkal már rendelkező hallgatók a problémás, akár válságos helyzeteket is professzionálisan tudják kezelni.
A FABU, azaz a felelős átörökítés módszertanának alapja egy úgynevezett családi alkotmány kidolgozása, amelyet minden érintett családtag egyetértésével lehet csak elfogadni. Nélkülözhetetlen az is, hogy meghatározzanak egy közös értékrendet, amely alapja lehet a cég működésének, és biztosítja, hogy az generációkon át fennmaradhasson. Emellett a családi alkotmányban olyan dolgokat is rögzítenek, hogy ki számít egyáltalán családtagnak, milyen az örökösödési rend, azaz ki jogosult átvenni a céget. A következő lépés, hogy ennek menetére egy aktuális utódlási tervet is kidolgoznak: mikor és milyen feladatokat ad át az alapító az utódjának, ezután milyen beleszólása lesz a cég ügyeibe stb. Miután mindez megvan, be kell vonni a kijelölt utódot a munkába. Noszkay Erzsébet hangsúlyozza, hogy ezt nem akkor kell megtenni, amikor az alapító már képtelen ellátni a cégvezetéssel kapcsolatos feladatokat, hanem amikor még be tudja vezetni a cég ügyeibe az örökösét. Ez nemcsak azért fontos, hogy a kijelölt utód tapasztalatokat szerezzen a cég működésével kapcsolatban, hanem azért is, hogy az üzleti partnerek is megismerhessék őt, és megmaradhasson a már kiépült bizalmi viszony. A tulajdonosváltás így kevésbé látványos, és nem okoz drasztikus változást a cég és partnerei életében. Nagyon lényeges az is, hogy a konkrét átörökítési folyamatban olyan tanácsadó is részt vegyen, aki végig kíséri a folyamatot és learning by doing management módon segíti az örököst bevezetni a cég mindennapjainak vezetési és irányítási gyakorlatába. Így – a FABU hatékony módszere alapján – az átörökítési folyamat akár egy évre is biztonságosan lerövidíthető.
Ezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával, azaz a családi vállalkozás tudatos átörökítésével el lehet érni, hogy hosszú távon is működőképes maradjon a cég. Ráadásul a „családi alkotmány” abban is segít, hogy csökkentsék a családtagok közti esetleges konfliktust, hiszen ezekben a cégekben az is kihívás, hogy a család és a vállalkozás érdekei közti egyensúlyt megtalálják. Nagyon gyakori eset például, hogy az alapító halálával az utódai nehezen tudnak megegyezni a cég jövőjével kapcsolatban. Ilyenkor segít, ha vannak olyan lefektetett alapelvek és iránymutatások, és értékek, amelyekre korábban mindenki áldását adta.
Mindez pedig nem csak a cégek szempontjából fontos, hiszen közös érdekünk is, hogy a jól működő, a nemzeti vagyon részét képező, összességükben jelentős gazdasági súlyt képviselő családi vállalkozások ne tűnjenek el egyik pillanatról a másikra a süllyesztőben. (x)
