(MTI/AP/Petr David Josek)
Ezek elsőre talán apróságoknak tűnnek, de a szakértő szerint a protokollban a lényeg pontosan a részletekben rejlik. A hibák és bakik ráadásul nagyon feltűnők lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják egy személy vagy esemény megítélését. Erre a közelmúltból két emlékezetes példát is lehet említeni.
Donald Trump és II. Erzsébet találkozásából jóformán mindenki csak arra a momentumra emlékszik, amikor a királynőnek kerülgetnie kellett az amerikai elnököt a díszőrség előtt. Ebben az esetben valószínűleg az történt, hogy hiába készítették fel az elnököt a királynővel való találkozásra, elfelejtette a szabályokat, vagy egyszerűen nem tulajdonított jelentőséget nekik – mondja Nagy Ildikó mestertanár, címzetes docens és protokollszakértő. Szerinte korántsem elég, ha valaki ellátja a pozíciójából eredő kötelességeket: egész megjelenésének és viselkedésének is képviselnie kell azt, hogy hiteles lehessen az adott szerepben.
A másik nagy visszhangot kiváltó eset az oroszországi futball-világbajnokság díjátadóján történt. A közvetítést figyelők közül sokaknak szemet szúrt, hogy egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök feje fölé tartottak ernyőt a hirtelen lezúduló esőben, a mellette álló francia és horvát kollégája pedig bőrig ázott, mire megérkezett a többi esernyő. Nagy Ildikó szerint ebben az esetben nem az a testőr hibázott, aki Putyin feje fölé tartotta az ernyőt, hiszen neki természetesen a saját elnökét kell óvnia, inkább a szervezők voltak felkészületlenek. Rajtuk kívül pedig az orosz elnök is kissé figyelmetlen volt, hiszen, ha már csak egy ernyő volt, férfiként azt inkább a horvát elnökasszonynak, Kolinda Grabar-Kitarović-nak kellett volna felajánlania. Feltehető, hogy a szakadó esőben, miközben az érmek átadásával foglalkozott, nem gondolt erre – magyarázza Nagy Ildikó.
Míg a hozzá hasonló szakértők elsősorban a formális érintkezéssel foglalkoznak, tulajdonképpen az élet minden területén találkozunk olyan írott vagy íratlan szabályokkal, amelyek a társas viselkedésre vonatkoznak. A protokollnak ugyanis amellett, hogy különböző fajtái, különböző szintjei is vannak, hiszen nemcsak a legmagasabb szinteken, hanem még a családok életében is kialakul egy sajátos protokoll. A hétköznapi életben tehát tulajdonképpen a viselkedéskultúrát értjük a protokoll alatt.
A szakértők tudására persze elsősorban a diplomáciai és az üzleti életben, illetve társasági események lebonyolításakor van szükség. Mikor, mit, hogyan – ezekre a kérdésekre adja meg a választ a protokoll, amely Nagy Ildikó szerint tulajdonképpen egy nemzetközi udvariassági kódex. Ebből fakadóan nagyon szerteágazó területekkel foglalkozik: az öltözködéstől kezdve az étkezési szabályokon át a fontos diplomáciai események lebonyolításáig mindent magába foglal.
A protokollszakértők munkája alapvetően hagyományokra épül, de Nagy Ildikó hangsúlyozza, hogy ezek a szabályok nem merevek, hanem igazodnak a minket körülvevő világhoz és a korszellemhez. A technológiai fejlődéssel például egy csomó új területen is ki kellett alakulnia az udvariassági szabályoknak: mikor vehetjük fel a mobiltelefonunkat, mennyi idő után illik válaszolni egy e-mailre stb.
Habár a rendezvényszervezés külön szakma, ez is nagyon szorosan összekapcsolódik a protokollal. Nagy Ildikó szerint a protokollosok munkájának 70-80 százalékát teszi ki a különböző fogadások, diplomáciai események megtervezése és lebonyolítása, ezért a felsőfokú képzést is ennek megfelelően alakították ki. Nagy Ildikó a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanít, a protokoll szaktanácsadó és rendezvényszervező szakirányú továbbképzés vezetője, ahol az elmélet mellett a gyakorlatra is nagy hangsúlyt fektetnek. A hallgatók különböző rendezvényeket látogathatnak meg, és idén már nyolcadik alkalommal szervezték meg a Főiskolai és Egyetemi Nemzetközi Kommunikációs Viselkedéskultúra és Protokoll versenyt.
Nagy Ildikó szerint, habár szabályrendszerekre épül a protokollszakértők munkája, mégis nagyon érdekes és izgalmas szakmáról van szó, hiszen nincs két egyforma esemény még a diplomáciai életben sem. Ráadásul az üzleti világban is egyre többször alkalmazzák a protokollszakértőket, így már egyáltalán nem igaz az, hogy csak kormányzati és állami intézményekben, illetve nagykövetségeken és konzulátusokon van rájuk szükség.
A szakvezető tapasztalatai alapján a Budapesti Metropolitan Egyetem posztgraduális képzésére egyaránt jelentkeznek olyanok, akik protokollszakértőként vagy rendezvényszervezőként akarnak elhelyezkedni, vagy munkájuk miatt már most szükségük van a protokollismeretekre, illetve olyanok is, akiket egyszerűen érdekel a téma. Hiszen olyan hasznos tudásról van szó, amelyből az élet minden területén lehet profitálni. Nagy Ildikó úgy fogalmaz, hogy bizonyos tekintetben minden ember egy márka, és ahhoz, hogy valaki tökéletes márkája legyen önmagának, oda kell figyelnie a legapróbb részletekre is.
