Az öltözködésben ez a fajta tudatosság még sokkal kevésbé jellemző, bár sokakat zavar a gondolat, hogy a ruháikat esetleg borzasztó körülmények között dolgoztatott bangladesi gyerekmunkások varrják. De van-e valódi alternatíva a fast fashion márkáknak ma Magyarországon? És kik a tudatos divatvilág új mesterei?
Először is le kell szögezni, hogy néhány ezer forintból lehetetlen olyan ruhadarabot vásárolni, amely jó minőségben, fenntartható módon készült, azaz senkit sem zsákmányoltak ki közben, és a környezetre sem volt káros az előállítása. Ez egyre inkább beleivódik a köztudatba, és a magyar vásárlókat is zavarja, hogy a plázák ilyen ruhadarabokkal vannak tele, de sokan nem látnak valódi alternatívát ebben a helyzetben.
Arról már nem is beszélve, hogy a fast fashion márkák esetében sem fekete-fehér a helyzet. Igaz, hogy a nagy brandek sokszor fillérekért dolgoztatnak, de ha máshogy oldanák meg a termelést, még ettől a kevés bevételtől is elesnének az olcsó munkaerőt kínáló, harmadik világbeli országok. Ráadásul a fast fashion nagyon is létező igényt szolgál ki. A modern, nagyvárosi kultúrában hatalmas jelentőségre tett szert az öltözködés és a jó megjelenés, és a nagy, nemzetközi márkáknak köszönhetően a trendkövetés mára nem csak a gazdagok kiváltsága. Szóval nagyon komplex, bonyolult helyzetről van szó, amely jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelenti a szakma számára – véli Szilágyi-Csüllög Mónika, a Budapesti Metropolitan Egyetem Divat- és luxusmárka-menedzsment szakának vezetője.
Arra, hogy hogyan lehetne fenntarthatóbbá tenni a divatipart, még mindenhol csak keresik a választ, de az első lépés mindenképpen a tudatosság növelése – mondja. Minél több embert foglalkoztat, hogy hol és milyen körülmények között készültek a boltokban megvásárolható ruhák, annál inkább rákényszerülnek a nagy márkák is arra, hogy a fenntarthatóság irányába mozdítsák a termelést. Ez Észak- és Nyugat-Európában is egyre inkább tetten érhető már: sokszor indítanak olyan kampányokat, amelyek például az újrahasznosításra épülnek, vagy piacra dobnak olyan kollekciókat, amelyeknél hangsúlyos, hogy környezetbarát módon készültek.
Kérdés, hogy mi jelentheti az alternatívát a nagy nemzetközi fast fashion márkákkal szemben ma Magyarországon?
A designer darabokról azt gondolják a fogyasztók, hogy az átlagember számára megfizethetetlenek, pedig ez nem igaz. Szilágyi-Csüllög Mónika szerint itt is szemléletváltásra lenne szükség. Ha lemondanánk arról, hogy hetente vásároljunk olyan új ruhadarabokat magunknak, amelyek a minőségük miatt amúgy is hamar a kukában kötnek ki, és ugyanazért az összegért kevesebb, de jobb minőségű darabokat vennénk egy magyar tervezőtől, máris hozzájárulhatnánk a fenntartható divathoz, és anyagilag sem járnánk rosszabbul.
Ehhez azonban az kell, hogy a divat iránt érdeklődő, tudatos fogyasztók megismerjék a magyar márkákat és tervezőket. Ez ma még elég nagy utánajárást igényel, pedig nagyon sok a tehetséges magyar tervező, de hiába jó szakemberek, a márkamenedzselés egy egészen más feladat – mondja a szakvezető. Főleg egy kezdő márka esetében jelent hatalmas kihívást az, hogy megismertessék a potenciális vevőkkel, ehhez pedig profi szakemberekre van szükség.
Ezért is indította el a Budapesti Metropolitan Egyetem divatmenedzser képzését, érzékelve a piaci igényt.
Az elmúlt években sok olyan tervező is beiratkozott a Divat- és luxusmárka-menedzsment szakra, akik saját márkájukat szeretnék felfuttatni, de egy ponton túl a szakvezető szerint már elengedhetetlen, hogy szétválasszák a márka menedzselésével és a tervezéssel járó feladatokat. Fokozottan igaz ez akkor, ha egy magyar márka a nemzetközi piacra is szeretne kilépni. Szilágyi-Csüllög Mónika biztos benne, hogy a hazai tervezők tehetségére és szakmai tudására van igény külföldön is, de a márka menedzselése is legalább annyira fontos, mint a tehetség.
A szakvezető azt is hangsúlyozta, hogy ha sikerül is elérni a fogyasztók egy részénél, hogy hajlandóak legyenek kevesebb, de jobb minőségű ruhát vásárolni, ez utóbbit nem mindenki tudja vagy akarja majd megtenni, így a tömegmárkák piaca továbbra is megmarad. Az ebben dolgozó szakemberekre, többek közt divatmenedzserekre hárul majd a feladat, hogy egyszerre tudják kiszolgálni az olcsó, de divatos darabok iránti igényt, és a fenntarthatóbb szemléletet is beépítsék a márkákba.
„Divattá kell tenni a fenntartható divatot” – foglalta össze Szilágyi-Csüllög Mónika azt, hogy mi lesz a divatiparban dolgozó kreatív szakemberek, illetve a velük szorosan együttműködő divatmenedzserek legfontosabb feladata a jövőben. (x)
