Filmek, melyek rosszul jósolták meg a jövőt
Mesterséges intelligencia, vírusok, természeti katasztrófák, hologramok és fénykardok – néhány film kicsit mellélőtt, mikor megpróbálta megjósolni a jövőt. Persze, ez semmit nem vesz el az alkotások értékéből, sőt, talán jobb is, hogy a legtöbb jelenet a filmvásznon rekedt. Összegyűjtöttük azokat az alkotásokat, amelyek jóslatai nem igazán jöttek be.
Terminátor 2: Az ítélet napja
A Terminátor olyan tökéletes és időtálló alkotás, hogy most, mikor a mesterséges intelligencia ennyire megkerülhetetlen témává vált, valószínűleg sokak hátán feláll a szőr a gondolkodó robotoktól és programoktól.
Az 1984-ben bemutatott amerikai sci-fi második része szerint 1997. augusztus 29-én, az Ítélet Napján öntudatra ébred egy Skynet nevű IM, és az apokaliptikus esemény közvetlen utóhatását ugyan nem mutatják be, annyi hamar kiderül, hogy egy nukleáris robbanás miatt meghalt 3 milliárd ember, 2029-re pedig por, hamu, törmelék, csontvázak és terminátorok lepik el a világot.
Bár 2029 még kicsit odébb van, az 1997. augusztus 29-éhez fűződő legnevezetesebb esemény végül csak annyi lett, hogy Marc Randolph és Reed Hasting megalapított egy online DVD-kölcsönző vállalkozást. Ez elsőre persze, egy teljesen banális cselekménynek tűnhet, de Randolph és Hasting mostanra valamennyiünk otthonába betette a lábát. A cégükhöz tartozik ugyanis a világ egyik legnépszerűbb streaming-szolgáltatása, a Netflix is.
A gépek öntudatra ébredése tehát nem következett be a kilencvenes évek végén, a Terminátor harmadik, A gépek lázadása című része viszont megérkezett a mozikba 2003-ban.
A film alkotói így szintén kénytelenek voltak elodázni a világvégét. De persze az alkotás szerint sem John Connor, sem pedig az emberiség nem könnyebbülhet meg. A Terminátor készítőinek ugyanis az az álláspontja, hogy az Ítélet Napja elkerülhetetlen, csak a dátumon van lehetőségünk változtatni.
2012
Kicsit mindenki világvége lázban égett 2012-ben. Valószínűleg még sokan emlékeznek arra, hogy a kétezres években elterjedt egy álláspont, mely szerint 2012. december 21-én összeomlik – vagy legalább is jelentős átalakuláson megy keresztül – az emberiség.
A dátumot egy több mint 5100 éves terjedelmű mezoamerikai naptár egy ciklusának utolsó napja alapján határozták meg.
A világvége elmélettel egyébként a tudósok, köztük a maja-szakértők és csillagászok is szembementek. A slashfilm.com szerint Susan Gillespie, a Floridai Egyetem antropológusa többek között a média felelősségéről beszélt a világvége elmélettel kapcsolatban, és mint mondta, sokan tüntetik fel hamisan a maja múltat,örökséget és történelmet, hogy érvényre juttathassák a saját érdekeiket.
Úgy tűnik viszont, hogy még a tudós véleménynyilvánítása sem akadályozta meg a Sony-Columbia-t abban, hogy mintegy 200 millió dollárt költsön a 2009-ben bemutatott 2012 című filmre, amelyben az alkotók lerombolnak szinte minden híres természet és ember alkotta műemléket, köztük a Megváltó Krisztus szobrát, a vatikáni Sixtus-kápolnát és az épület mennyezetén lévő Ádám teremtése című alkotást is.
A holnap határa
De ha már szerepelnek a listán természeti katasztrófák és terminátorok, természetesen a földönkívüliekről sem feledkezhetünk meg. A holnap határa című film Hirosi Szakurazaka japán író All You Need Is Kill című regénye alapján készült, az alkotás pedig egy ellenséges idegen inváziót vizionál a Földön 2015-ben.
A Doug Liman által rendezett film William Cage őrnagy (Tom Cruise) küzdelmeit mutatja be a mimikek ellen, miközben a férfi időhurokban reked. És bár A holnap határa nem írta le túl pontosan a 2015-ös évet, a kritikusok általánosságban szerették a filmet.
Menekülő ember
A legtöbb reality valóban nagyon kizsákmányoló, de a Menekülő ember című alkotás azért jóval sötétebbnek látta a 2017-es tartalomgyártást – és a világot – annál, mint amilyen volt. Paul Michael Glaser Stephen King regényéből adaptált filmje egy amerikai rendőrállamot mutat be, ahol állítólagos bűnözőket csonkítanak és ölnek meg a televízióban. A műsor célja, hogy eltereljék az emberek figyelmét a kormány zsarnokságáról és a folyamatos társadalmi diszfunkciókról.
A show házigazdája, Damon Killian (Richard Dawson) nagy élvezettel meséli el az elítéltek szenvedését, egy nap viszont az ártatlan Ben Richardsot (Arnold Schwarzenegger) küldik “játékba”. Richards persze, Arnold Schwarzenegger lévén, nem egy meghátráló típus.
A végére valami könnyű: Vissza a jövőbe
Jóval könnyebb hibázni, ha egy film teljes egészében a jövőben játszódik, mint mikor csupán 1-2 jövőbeli jelenetet illesztenek a cselekménybe. Erre remek példa a Vissza a jövőbe második része.
Az 1989-ben bemutatott sci-fi-vígjáték többek között akkor fogott mellé, mikor a Cápa-franchise kimeríthetetlenségén poénkodott.
Miután Doki segítségével Marty McFly 2015-ben találja magát, hamar szembetűnik egy mozi, amelyen a Cápa 19 felirat látható.
A Vissza a jövőbe II. az 1975-ben bemutatott horroron és folytatásain gúnyolódott, mivel a franchise negyedik, Cápa 4. – A cápa bosszúja című részét épp 2-3 évvel a Vissza a jövőbe folytatása előtt mutatták be.
A sors iróniája, hogy a horrornak végül nem lett újabb része, a Vissza a jövőbe viszont megélt még egy folytatást.
Azt pedig, hogy egy kisebb blamázst mennyire egyszerű elsikálni, ha egy alkotás a maga nemében párját ritkító, többek között az is mutatja, hogy az Universal a Vissza a jövőbe évfordulója alkalmából készített egy kamu előzetest a Cápa 19 című filmhez 2015-ben.
Persze, nem a franchise-baki volt a Vissza a jövőbe egyetlen ballépése a jövőt illetően. A film második részében például rengeteg hologram és repülő járművek is láthatóak, ezekből pedig egyelőre még 2023-ban sem dúskálnak az utcák. Sőt, bár a film nem tévedett abban, hogy a jövő generációi nagyon sokat hajlandóak fizetni a fiatalos külsőért, a Vissza a jövőbe második része azért jóval többet látott a plasztikai sebészet fejlődésébe, mint ahol az jelenleg tart.
Még néhány film, amelyek rosszul jósolták meg a jövőt
Ezek mellett számtalan más olyan filmes alkotás is létezik, amelyek nem láttak tökéletesen a jövőbe. Ide tartozik például a Legenda vagyok (2007), 12 majom (1995), Menekülés New Yorkból (1981), Szárnyas fejvadász(1982), Szabad préda (1992), Időzsaru (1994), Rollerball (1975), Holnapután (2004), Zöld szója (1973), A kétszáz éves ember (1999), A sziget(2005), de ide vehetjük az Így jártam anyátokkal című sorozat néhány jelenetét is.
(Kiemelt kép: AFP)
